Az örmény zene

Örökségünk nyomában

Komitas, az „örmény Bartók”

Tizennegyedik alkalommal szerveznek örmény kulturális napokat Marosvásárhelyen október 11-13. között; az idei rendezvénysorozat témája – Komitas, az „örmény Bartók” születésének 155. évfordulója alkalmából – az örmény zene. Klasszikus, egyházi és népzenei koncertek és előadások, műhelyfoglalkozások, zenei témájú városi séta várja az érdeklődőket. Az eseményről és még sok minden másról a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnökét, dr. Puskás Attilát faggattuk.

– Elnök úr, mielőtt a felvezetőnkben már említett eseményre térnénk, arra kérjük, hogy beszéljünk az örményekről... Sokan együtt emlegetik az örményeket a zsidókkal. Voltaképp kik is az örmények? – indítsuk a beszélgetésünket ezzel a kérdéssel...

– A Bibliának már az első oldalain arról olvasunk, hogy Noé bárkája az Araráton, az örmények szent hegyén ért földet. A mai örmények ősei az Ararát hegye körül formálódtak néppé. Történelmük egyik legjelentősebb eseménye a kereszténység felvétele, amely a hagyomány szerint 301-ben történt, amikor Világosító Szent Gergely püspök megkeresztelte az örmény királyt. Ennek hatására az egész nép felvette a kereszténységet, így az örmények a világ első keresztény népe lett, amire ma is büszkék. Érdemes megjegyezni, hogy a keresztelés jelenete minden településen megtalálható, ahol örmények éltek Erdélyben; Marosvásárhelyen is, a főtéri plébániatemplom egyik színes üvegablakán. A keresztény hit a mai örménység identitásának alkotóeleme.

Köztudottan Erdélyben az örményeket a zsidókkal együtt a kereskedés kapcsán emlegetik. Az örmények többnyire kereskedők voltak, emiatt több nyelven is beszéltek, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, de számos kereskedelmi kiváltságot is élveztek. Mihelyt tehették azonban, azonnal éltek a tanulás, a szellemi foglalkozások űzésének lehetőségével, amire a 19. század második felétől nyílt számukra lehetőség.

– Hogyan kerültek az örmények Erdélybe, hát Vásárhelyre? Miért pont itt állapodtak meg, és miért nem mentek tovább?

– A moldvai örmények Erdélybe való tömeges áttelepülésének politikai okai vannak, a kereskedelmi mellett. A 16. században Moldvában „politikai üldözöttek” voltak, és idővel „migránsok” lettek, Erdély csodás tájain leltek új otthonra. Marosvásárhely, vásáros hely lévén, egyértelműen vonzó volt számukra; elsősorban a viszonylag közeli erzsébetvárosi kolónia kereskedői érkeztek ide már a 17. században. Nem vándoroltak tovább, mert a hely kereskedelmi jellege számos lehetőséget kínált számukra.

– Milyen kultúrát hoztak magukkal, és ez átalakult-e az idők folyamán?

– Az örmények a legkeletibb nyugati nép Erdélyben: kelet varázsát hozták magukkal, de nyugatra vezető kereskedésük révén számos európai érték terjesztői lettek új otthonukban, Erdélyben. Tagjaik az erdélyi polgári réteget is erősítették. Kétségtelen, hogy a barokk legkeletibb bástyáit építették fel Erdélyben, gondoljunk a csodálatos örmény katolikus templomokra, vagy a barokk Szamosújvárra, amit Armenopolisnak, örmény városnak neveznek. Konyhájuk Erdély-szerte ismert, hiszen minden szakácskönyvben megtaláljuk az örmény recepteket. Legutóbb Marosvásárhelyt is meggyőzték erről a Vásárhelyi Forgatag egyik rendezvényén, ahol az itteni örmény magyarok a zsidó hitközség tagjaival közösen mutatták be gasztronómiájukat. A magyarságba való beintegrálódás miatt sajnos nyelvüket elvesztették, de számos egyházi, gasztronómiai hagyományuk él a származás tudata mellett.

– Van-e olyan szegmense az erdélyi kultúrának, ahol kifejezetten hangsúlyos az örmények jelenléte? Milyen területeken járultak hozzá az örmények az erdélyi kultúrához?

– Az Erdélybe érkezett örmények oly mértékben integrálódtak a helyi magyar közösségbe, hogy egyesek azt állították róluk, hogy „magyarabbak lettek a magyarnál”. Az integrációnak köszönhetően a magyar kultúra szinte minden területén találkozunk örmény származásúakkal. 

Ha felsoroljuk őket, akkor most, októberben kimondottan aktuális az örmény származású szabadságharcosokat, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost vagy Czetz Jánost, az ’56-osok közül a Corvin-köz hősét, Pongrácz Gergelyt megemlíteni. A politikusok közül kiemelhető Jakabffy Elemér, Jakabffy Ernő neve, a maroshévízi Urmánczy Nándor politikus, vagy a zalatnai Lukács család tagjai, Lukács László, Magyarország miniszterelnöke az I. világháborút megelőző időben, vagy Lukács Béla, aki egyébként Marosvásárhelyt is képviselte a magyar országgyűlésben. 

Az irodalom terén kiemelném Csiky Gergely drámaírót, a Vásárhelyen élt Petelei Istvánt, akinek tavaly emléktáblát állított egyesületünk, Lászlóffy Aladárt és Csabát, Bányai Elemért, aki Ady Endre legjobb barátja volt, és magát Adyt is, aki ismereteim szerint anyai ágon örmény.

Nem kell bemutatni Hollósy Simont, Jankovics Marcellt, Ütő Gusztávot, Karácsony Jánost és Ernőt vagy Jakobovits Miklóst sem. 

Bizonyára többeknek ismerős Murádin Jenő műkritikus és a nyelvész Murádin László neve.

Ha a sportra tekintünk, többen hallottak Aján Tamásról, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnökéről, a gyergyói Vákár Lajosról, akinek neve Csíkszereda kapcsán ismerős.

A színészek, zenészek rendezők között találjuk Agárdi Gábort, akinek édesapja isztambuli örmény volt, vagy Hollósy Kornéliát, a „nemzet csalogányát”. A vásárhelyi színésztársadalomból megemlíteném Csergőffy Lászlót és Biluska Annamáriát. 

Az orvosok közül a marosvásárhelyieknek bizonyára ismert dr. Czakó József neve (édesanyja Korbuly lány volt), Czakó doktorról néhány évvel ezelőtt utcát neveztek  el Marosvásárhelyen. Dr. Fogolyán Kristóf pedig a sepsiszentgyörgyieknek ismert, hiszen ő az ottani kórház névadója.

Az egyházi élet is gazdagodott az örmények révén. Az egyik legjelentősebb partiumi papi személyiség boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök, akit Máramarosszigeten fiatalon kivégeztek. A szépvíziek és a mai udvarhelyiek számára ismerős Bodurián János Megerdics csíkszépvízi örmény katolikus pap neve.

A közéleti személyiségek sorában megemlíthetjük Merza Gyulát, a Kolozsvári Múzeum Egylet megteremtőjét, Czárán Gyulát, a Nyugati-Kárpátok turisztikai útvonalainak egyik kidolgozóját. Gyergyószentmiklóson mindenki ismeri Tarisznyás Márton néprajzkutató nevét, hiszen róla nevezték el a városi múzeumot. A sort még folytathatnánk.

– Térjünk át a jelenre: hol lehet ma az örmény kultúrával megismerkedni?

– Megtaláljuk a templomok falai között, Szamosújváron, Erzsébetvároson, Gyergyószentmiklóson, Szépvízen, de számos olyan település templomában is, ahol örmények éltek, mint pl. itt, Vásárhelyen, ezenkívül Udvarhelyen, Maroshévízen, Brassóban, Szebenben, Máramarosszigeten. Találkozunk vele épületek és lakóik történetében, az egyesületek által szervezett programokon, fesztiválokon, ifjúsági rendezvényeken, a fentebb említett szakácskönyvekben. És természetesen találkozunk vele a magyar irodalom remekműveiben, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Ady Endre, Jókai Mór, Lászlóffy Aladár, Petelei István, Nyirő József, Molnár Ferenc, Benedek Elek, Kazinczy Ferenc és még sok más szerző műveiben, valamint az egyesületünk által kiadott kiadványokban. 

– Mit köszönhet a világ az örményeknek? 

– Dr. Nagy Attila, egyesületünk korábbi alelnöke mesélt egyszer olyan örmény tudósokról és feltalálókról, illetve a hozzájuk köthető találmányokról, amelyek világszintű áttörést hoztak a különböző tudományágakon belül, és ezzel – közvetve vagy közvetlenül – mindenki életét megváltoztatták. Sokról közülük nem is köztudott örmény származásuk. 

Ha csak a 20. században élt örményeket nézzük, érdemes az 1928-ban Londonban bemutatott első színes televízió atyját, Hovhannes Adamiant kiemelni. Luther George Simjan a bankautomata, az orvosi ultrahangkészülék, a katonai repülőgép-szimulátor feltalálója. Giacomo Luigi Ciamician kilencszeres Nobel-díj-jelölt a napelemes rendszerek feltalálója. Ave Tevanian pedig Steve Jobs mellett az Apple frontembere. Alenush Terian az iráni asztronómia „mamája”, Teheránban az első női fizikaprofesszor. 

Abraham Alikhanov 1949-ben az első szovjet atomreaktor tervezője. Roger Altounyan asztmakutató, a nyákoldó feltalálója. Boris Ananyev az antropológiai pszichológia megalapítója. Hagop Akiskal a bipoláris elmezavarok egyik első, világhírű kutatója. A bipoláris elmezavar csak nagyon okos emberekre jellemző – Illyés Gyulára vagy Goethe-re például. John Najarian sebész a szervátültetés egyik úttörője. Alexander Khemurzian az első holdjáró megépítője. Raymond Vahan Damadian a mágnesesrezonancia-gép (MRI) feltalálója. Levon Chailakhyan a világ első, sikeres klónozását végezte el a Masha nevű egéren, tíz évvel előzte meg a híres Dollyt. A Mikoyan család tagjai a MiG vadászgépek tervezői voltak. Charles Aznavour sanzonénekes dalait sokan ismerik. Garri K. Kaszparov örmény-zsidó sakkvilágbajnok is ismerős. Aram Hacsaturján örmény zeneszerző művei is világszerte ismertek, közülük néhány péntek este 6 órakor a Kultúrpalota kistermében meghallgatható. A rock rajongói biztosan ismerik a System of a Down együttest, az örmény genocídium hírnökeit, akikről a vásárhelyi közönség is hallhatott már. A listát ebben az esetben is folytathatnánk.

– 14. alkalommal szerveznek Marosvásárhelyen örmény kulturális napokat, ezúttal a téma az örmény zene. Megkérjük, ismertesse az esemény programját, és fontosságát. Mire számíthatnak az érdeklődők?

– Az eseménysorozat október 11-én, pénteken délután 6 órakor a Kultúrpalota kistermében kamarazenei hangversennyel kezdődik, Aram Hacsaturján zeneszerző műveiből a csíkszeredai Trio Spiritoso ad elő.

Szombaton 10 órakor a Bolyai téri Studium Hub konferenciatermében Örmény zeneművelődési előadások címmel tudományos-ismeretterjesztő előadások hangzanak el: dr. Ávéd Éva Marosvásárhely zenei életét ismerteti, dr. Bodurian Ágota (Székelyudvarhely) Komitas, az „örmény Bartók” életét és munkásságát mutatja be, Gál Hunor (Gyergyószentmiklós) pedig az erdélyi örmény katolikus templomok orgonáiról értekezik. Ezt követi az erdélyi örmény katolikus templomi kórusok zenei workshopja Molnár Árpád szamosújvári és Bíró Zsolt gyergyószentmiklósi karnagyok vezetésével.

Du. 3. órai kezdettel a Bolyaiak szobrától indulva városi sétára várjuk az érdeklődőket, ez alkalommal a téma: Zene Marosvásárhelyen – emberek, intézmények, örmények. Dr. Kálmán Attilával, egyesületünk elnökhelyettesével a vásárhelyi zenepedagógiai képzésről, a főtéri katolikus templom orgonájáról, Bod Péter zenélő kútjának történetéről mesélünk a résztvevőknek.

Délután 5 órakor a Köteles utcai volt minorita templomban az Örmény népi és liturgikus dallamok című programsorozat kezdődik. Ennek első részében keleti egyházi dallamok hangzanak el a Marosvásárhelyen első alkalommal az elejétől a végéig énekelt örmény liturgián, a szamosújvári, gyergyói és vásárhelyi örmény egyesített kórusok közreműködésével. Ezt követően kaukázusi népdalokat ad elő furulyán Ferencz János és Sántha Éva (Marosvásárhelyi Állami Filharmónia), Kántor Anna Erzsébet és a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium diákjai.

Este 7 órakor pedig szintén első alkalommal szervezünk svédasztalos örmény kulináris estet. A rendezvény helyszíne a marosvásárhelyi vár Kádárok bástyája, ahol a résztvevők a B.EAT mesterszakácsainak örmény ételkülönlegességeit kóstolhatják meg örmény konyak kíséretében, gyertyafényben, örmény népzenei háttérrel. Az eseményen közreműködnek a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai Ugron Noémi-Andrea vezetésével.

A programsorozat vasárnap délben zárul, amikor megismétlik a Zene Marosvásárhelyen – emberek, intézmények, örmények – című városnéző sétát, szintén a Bolyaiak szobrától indulva.

Minden programra szeretettel várjuk a kedves olvasókat és az érdeklődőket.

– Köszönjük a tájékoztatást és a beszélgetést...

– Én köszönöm a lehetőséget!