Az oktatásról és az oltásról

Melyik út járható?

A koronavírus-járvány és az online oktatás rávilágított a romániai tanügyi rendszer hiányosságaira. Most pedig, hogy a különböző forgatókönyvek alapján újraindult a hagyományos oktatás, joggal merül fel a kérdés: mennyire volt jó az online, és mennyire tudták tartani a lépést a diákok a tananyaggal? Valamilyen lemaradásról mindenképpen beszélhetünk, de nagyon is lényeges, hogy ez mekkora, illetve mikor és hogyan fogják ezt bepótolni. Szóba került a szombati oktatás lehetősége és az iskola utáni programok, de az is nagy kérdés, hogy milyen stádiumban van az oltás a tanügyben dolgozók körében, és vajon mikor térhet vissza teljes mértékben a hagyományos oktatás. Ezekről kérdeztük dr. Novák Csaba Zoltán szenátort.

– Felmerült annak a lehetősége, hogy szombaton pótló tanórákat tarsanak. Mi lesz ezekkel az órákkal?

– A koronavírus miatt bekövetkezett kimaradások és az oktatásban tapasztalható krízis mindenképpen hatással volt a tanítás menetére. Különböző szintű lemaradásokról beszélhetünk. Van a pozitívabb besorolású lemaradás, amikor elmaradnak órák vagy az online oktatás következtében nem lehet úgy haladni az anyaggal, ahogyan azt a tanterv elvárná. Ez előfordulhat a hagyományos oktatás során is, és ez a fajta lemaradás behozható plusz tanórákkal. Ugyanakkor van egy másik fajta lemaradás, ez a kevésbé szerencsés eset, amikor a gyermekek valamilyen okból nem részesültek az online taníttatásban. Ez már  komolyabb odafigyelést igényel. Véleményem szerint ha már a minisztérium kijelentette, hogy ezeket be kell hozni, akár szombaton vagy más extra tevékenységekkel, akkor figyelembe kell venni a lemaradás szintjét. Az adott iskola és az adott tananyagot oktató tanár kell eldöntse, hogy mennyit és hogyan kell bepótolni. Meglátásom szerint ebben a kérdésben a minisztérium egy bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítson az iskoláknak és a tanároknak annak érdekében, hogy mindenki eldönthesse, hogy hol szükséges a lemaradást pótolni.

– Hogyan állnak a tanügyi alkalmazottak oltásával?

– Nem rendelkezem pontos statisztikákkal, csak bizonyos információkkal, amiket különböző iskolákból személyes megkérdezés útján kaptam. Én azt gondolom, hogy vannak olyan intézmények, ahol kimondottan jó a jelentkezési arány, például a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a körülbelül 70 tanárból több mint 50 jelentkezett, ez pedig jó aránynak számít. Azonban voltak olyan visszajelzések is vidéki iskolákból, ahol a jelentkezési arány rendkívül alacsony. Meglátásom szerint országos szinten a jelentkezési arány a vártnál alacsonyabb, és sajnálattal tapasztalom, hogy egy olyan társadalmi csoportnál is jelen van az oltással szembeni szkepticizmus, amelyik az átlagnál jóval több információval kellene rendelkezzen. 

– Milyen lépéseket tervez a politikum a tanügy fejlesztésében?

– Mindenképpen folytatni kell a digitális eszközökkel történő ellátást. Ki kell építeni az infrastruktúrát, hogy minden diák tudjon hozzáférni az internethez, illetve a digitális eszközökhöz. A minisztérium helyében pedig nagyobb figyelmet fordítanék arra, hogy olyan képzéseket tartsak a tanároknak, amelyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy jobban boldoguljanak ezekkel az eszközökkel. Véleményem szerint miután lejár az online oktatás, le kell vonni a következtetéseket, és nem kell mindent a kukába dobni, hanem meg kell találni a pozitív részeket, amelyeket aztán integrálni kell a hagyományos oktatásba. Ezek az első lépések, és mindenképpen be kell pótolni a lemaradásokat. Beszéltünk arról is, hogy nagyon sok gyermekhez nem jutott el az online oktatás, még nagyobb lett a lemaradás a különböző vidékeken élő, különböző társadalmi rétegből származó gyermekek között. Én úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő néhány évben nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy minden romániai diák számára megteremtsük a méltányos és megfelelő oktatást.

– Lehetett hallani különböző iskola utáni (napközis) programokról is, amelyek már az 5–8.-os diákokat is érintik, illetve a délutáni iskolában meleg ételt is kapnának. Erről mit lehet tudni?

– Az RMDSZ-nek ilyen vonatkozásban több kezdeményezése volt, és a parlament meg is szavazott egy ilyen törvényt, amely fokozatosan elérhetővé tette volna a napközis oktatást (after school) és a melegebéd-programot a diákok számára, azonban ezt az államelnök megtámadta, és a javaslat visszakerült a parlamentbe. Hadd lássuk, hogy lesz-e hajlandóság a másik két kormányzó párt részéről arra, hogy újra napirendre tegyük. Mi azt mondjuk, hogy egyrészt a felzárkóztatást, másrészt a modern oktatást is nagymértékben segítené az, hogy ha délutáni programok is beindulnának az iskolákban. Határozottan az a véleményünk, hogy meleg ebéd nélkül elképzelhetetlen a délutáni oktatás, és pont az lenne a cél, hogy az étellel ott tartani a diákokat, utána pedig a szükségleteik szerint foglalkozni velük. Amennyiben csak fejleszteni kell egy készséget, akkor ezt lenne idő felügyelet mellett végezni, ha pedig arról van szó, hogy a lemaradásokat kell pótolni valamilyen tantárgyból, akkor erre is egy alternatíva lehet a délutáni oktatás. 

– Meglátása szerint mikor térhet vissza mindenhol a teljesen hagyományos oktatás?

– Erre a kérdésre mindenki szeretné tudni a választ. Én azt látom, hogy most bizonyos helyeken különböző forgatókönyvek alapján újraindul az oktatás. Bízom abban, hogy egyre többen fogják beoltatni magukat, és ennek függvényében csökkenni fog a járványveszély. Ha ez így lenne, el tudom képzelni azt, hogy már tavasztól teljes kapacitással fognak működni az iskolák. Ez az egyik legpozitívabb forgatókönyv.