Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
a képviselőház és a kormányzó szociáldemokrata párt elnöke, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) az őt érintő jelentése miatt. Nem egyedüli európai politikusként került összetűzésbe ezzel a hivatallal, az OLAF miatt már bukott meg bizalmi szavazáson egy cseh kormány is, de az európai szinten jóval ismertebb francia Nemzeti Front elnök asszonyával, Marine Le Pennel is elbánt ez a hivatal.
Nálunk 2017-ben kavart először hullámokat az OLAF, amikor a korrupcióellenes ügyészség eljárást indított a teleormani báró ellen. Nem keveset tartott, amíg ebbe a stádiumba került az ügy, mert az OLAF 2001-ben útjavításokra elköltött európai uniós pénzek útját felderítve fogalmazta meg a vádjait, amikor emberünk még az érintett megyei önkormányzatot vezette. A jelentést állítólag 2016 szeptemberében küldték el a román hatóságoknak, szóval megadták az idejét és a módját a dolgoknak. Érdekes módon az akkor épp zajló parlamenti választási kampányban ezt senki nem szivárogtatta ki, pedig hatásos fegyver lehetett volna a politikai csatatéren, sőt, a szocdemeink szerint állítólag rájuk vadászó korrupcióellenes ügyészségnek is még egy évbe tellett, amíg a jelentés alapján elindította az eljárását. A párt- és képviselőházi elnök most azért indított pert, mert a vizsgálata során az OLAF őt nem hallgatta ki. Jogi szakértők szerint a pere csak az időhúzást szolgálja, mivel a szóban forgó ügyre vonatkozóan nincs mentelmi joga. Azért tartják esélytelennek, mert ez az európai hivatal nem egy klasszikus értelemben működő vádhatóság, hanem olyan vizsgálati szerv, amelyik a tagállamok ügyészségeinek csak jelentéseket és ajánlásokat ad, majd utólag azokon múlik, hogy emelnek-e konkrét vádat e jelentések alapján. Precedensnek is ott van a Le Pen-ügy. A francia politikus asszonyt egy jelentős, uniós támogatásból származó összeg visszatérítésére kötelezték egy OLAF-jelentésen alapuló eljárásban, ő is azért perelte be az európai csalásellenes szervet, mert az nem hallgatta ki, és elvesztette a perét.
A korrupciós vádakkal szembeni politikusi viszonyulásra is többféle példa van. Majdnem pontosan egy éve az akkor frissen kinevezett cseh kormányfő kabinetje megbukott a parlamenti bizalmi szavazáson, szintén egy OLAF-jelentésből elindult eljárás miatt. De Andrej Babisnak nemcsak a kormánya bukott meg, hanem megvonták a mentelmi jogát is, hogy nyomozás folyhasson ellene. Ráadásul, igaz, hogy több hónapos huzavona után, de végül maga az érintett kérte a törvényhozást, hogy szavazzák meg a mentelmi jogának a megvonását, hogy az ügy tisztázódhasson. A prágai igazságszolgáltató gépezet gyökeres reformja valahogy nem került napirendre e csata közben. Tartásra példáért nem biztos, hogy mindig a nagy Nyugatig kell eltekinteni.