2024. november 30., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Test, lélek és szórakozás


A marosvásárhelyi Magányosok Klubjának tagjai, kihasználva a járvány utáni engedményeket, számos rendezvényt szerveztek. 

Március 22-én Kopacz Imola meghívottja, dr. Dragan Pécsi Enikő családorvos tartott előadást a haldokló ember orvosával és lelkészével való kapcsolatáról. Mindkettőre nagy szükség van, hogy megbékélve, megnyugodva lépjen át az öröklétbe, hiszen a haldokló ember keresi a megnyugvást – mondta az előadó. Március 29-én Czerán Erzsébet meghívottja, Kecskés Csaba, a kövesdombi unitárius egyházközség lelkésze tartott előadást a pandémia időszakáról és a húsvétot megelőző böjtről. Pál apostol Rómabeliekhez írt levelével kezdte: ,,A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak… Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek…” 


Fotó: Fejéregyházi Tünde




A két évig elhúzódó járvány behatárolta egyéni és közösségi életünket egyaránt. Nagyon sok félelmet, fájdalmat, sok család életébe gyászt és veszteséget hozott és hoz. Lelki-testi egészségünkre rossz hatással volt. Szükségünk van arra, hogy a Szentírás eligazító, útmutató gondolataihoz forduljunk. Legyünk testvérszerető, alázattal szolgáló, tisztelettel élő, imádkozó gyülekezet, keresztény közösség! A böjt a test és a lélek gyógyulását szolgálja, próbáljunk Jézusra figyelni, mondta a lelkész. 

Köszönjük a szívet melengető szép szavakat. Klubunk vezetője köszöntötte a születés- és névnapokat ünneplőket, és következett a szeretetvendégség. Április 5-én Kopacz Imola meghívottja, Szabó Annamária ny. díszlettervező tartott előadást Hála az égnek! címmel. Elmondta, hogy egy tanulmányt olvasva győződött meg a valóságáról. Az egész napi történéseket este át kell gondolni, és a nap folyamán történt eseményekből legalább hármat, amiért hálásak lehetünk, le kell jegyezni a Hálanaplóba.

Mi vagyunk a szerencsénk kovácsa, tenni kell azért, hogy jó napunk legyen. Egy hónap után észrevesszük a változást. Akinek nincs rendben a lelke, az nem érzi jól magát, mondta az előadó. Ezután Kopacz Imola klubvezető felkérte a klubtagokat, hogy számoljanak be, miért is lehetnek hálásak.

Április 12-én Kopacz Imola meghívottja, dr. Mazinger Zsolt fogorvos tartott érdekes és hasznos előadást, melynek kapcsán a klubtagok kérdéseket intéztek hozzá. 

A virágvasárnap megünneplésekor Jakab Ilona, Luka Ildikó, Czerán Erzsébet verssel, Fazakas Gizella és Némety Ibolya énekkel köszöntötték a hallgatóságot. 

Április 19-én húsvéti bált tartottunk az Efendi vendéglőben, ahol az ünnepi alkalomhoz feldíszített terem várt. Klubunk vezetője köszöntötte a megjelenteket, és üdvözölte az XYZ zenekar tagjait, Szilágyi Sándort, Krizsán Leventét, Szilágyi Barnát. Felkérte az ünneplőket, hogy versikékkel emeljék a hangulatot. Berei Árpád klubtagunk húsvéti köszöntőt adott elő, majd Szilágyi Sándor nótaénekes köszöntője következett. A férfiak megöntözték a nőket, amiért piros tojás járt cserébe. A zenekar tagjai húzták a talpalávalót, és szebbnél szebb nótákkal szórakoztatták a mulatni vágyókat. 

Megkezdődött a tánc, boldogság ragyogott az arcokon, hiszen a hosszú bezártság után újra együtt lehettünk. Szabó Ödön mesterszakács, vállalkozó irányításával felszolgálták a nagyon finom vacsorát. Sok-sok, az alkalomhoz illő tombolatárgy várt a nyertesekre. A Magányosok Klubja által szervezett bál mindig nagy élmény a klubtagok és a szimpatizánsok számára. Egyesek végig táncoltak, mások boldogan szemlélődtek, és hallgatták a zenekar szórakoztató számait, ami feledtette velük az utóbbi idők szörnyűségeit, a pandémiát és a szomsédságunkban zajló háborút.

Április 26-án Czerán Erzsébet meghívottja, Kovács Tibor fiziokineto-terapeuta, a Procardia Rehabilitációs és Életmódközpont alkalmazottja tartott előadást. Felsorolta, hogy mi mindenre jó a torna, például depresszió kezelésére és megelőzésére, az immunrendszer erősítésére, a daganatos sejtek kialakulása és a csontritkulás megelőzésére és kezelésére, ízületi bántalmak esetében, balesetek után. 

Czerán Erzsébet 


Előadás a gróf Lázár család meggyesfalvi ágáról


Április 28-án, csütörtökön a Castellum Alapítvány vendége volt dr. Kálmán Attila történész A gróf Lázár család meggyesfalvi ága című előadásával a Studium HUB kitűnő felszereltségű földszinti konferenciatermében. 

Haller Béla elnök üdvözölte a szépszámú közönséget, elmondta, hogy az alapítvány célja mindig a tartalmak megosztása volt, a nyitás a város felé. A járvány miatt is különösen nehéz évek alatt a Castellum Alapítvány számára a kulcsszó a megőrzés volt. Az alapító tagok életből való távozása vagy betegsége miatt most a középnemzedéknek kell felmutatnia az erkölcsi folytonosságot. Személyes emlékeink találkoznak a történelemmel, s a példás élettörténetek, a helytállás, a mások sorsáért való áldozatvállalás felidézése különösen fontos ma, amikor a világ történései aggodalomra adnak okot.

Az est előadója, dr. Kálmán Attila ismertette előadása témáját: a gróf Lázár család meggyesfalvi ága lassan kihull a köztudatból, pedig a család fontos szerepet játszott Marosszék történetében. Meggyesfalva ősi Kornis-birtok volt. A Lázár család megygyesfalvi ága a 15. század óta ismert szárhegyi ágból származott le, az 1702-ben grófi rangot kapott Lázár Ferenc és Kornis Margit fiának, Lázár Lászlónak Kornis Zsuzsannával kötött házassága révén. Ekkor került Meggyesfalva a Lázárok birtokába. Unokájuk – Lázár Antal lánya –, Eleonóra id. báró Jósika Miklóshoz ment feleségül. Gyermekeik közül kimagaslik az író br. Jósika Miklós. Eleonóra a régi ferences templom kriptájában nyugszik, sírköve ma is látható. A Lázár család több tagja fontos katonai karriert futott be: gr. Lázár József már a napóleoni háborúkban, így az austerlitzi ütközetben is harcolt. Később, az 1848-as mozgalmak idején szót emelt az agyagfalvi székely gyűlésen, aminek következménye többévi fogság lett. Az adatokban dúskáló előadás üdítő, lazító pillanata volt Lázár József Mi voltam című verses önéletrajzának felolvasása, akárcsak a későbbiekben felolvasott szemelvények. József fiai, Albert és Dénes nemzetőrként harcoltak, vezető szerepet töltöttek be, Albert 1849-ben Gálfalvánál megmentette Bem tábornok életét. Részt vett a fehéregyházi csatában is, ahol az utolsók közt találkozott Petőfi Sándorral. Lánytestvérük, Eszter 1849-ben megalapított és vezetett egy betegápoló jótékony nőegyletet. Mozgósító írásai fennmaradtak. Egyes szerzők gr. Teleki Blankáéhoz hasonlítják az egyéniségét. A Lázár család közéleti, jótékony tevékenykedése szerteágazó: gr. Lázár Mór 1858–59-ben marhakiállítást, majd gyümölcs- és virágkiállítást rendezett Marosvásárhelyen, 1862-ben telket ajánlott fel ingyen egy állandó színház felépítésére. Kazinczy-díjat alapított a kollégiumi diákok számára. Nagy esemény volt 1866-ban Reményi Ede hegedűművész vendégszereplése, a művész Lázár Mór meggyesfalvi kastélyában szállt meg.

Gr. Lázár Vincze volt az első marosvásárhelyi lóverseny egyik szervezője, 1873-ban. Lovaregylet, vívó- és céllövő klub, sakkegylet aktív tagja, alapítója volt, cikket is írt Halászat Erdély vizeiben címmel. 1879-ben a Liszt Ferenc tiszteletére Kolozsváron rendezett ünnepség egyik főszervezője volt, és előadóként is szerepelt. Br. Radák Ádámné Lázár Olga, akinek a sírja a megygyesfalvi köztemetőben található, a marosvásárhelyi jótékony nőegylet elnöke volt 1902-ben bekövetkezett haláláig. Különleges személyiség volt gr. Lázár Jenő, aki Meggyesfalván fafaragó műhelyt és szövőiskolát működtetett, ő ismerte fel Köllő Miklós szobrásztehetségét. Szenvedélyes műgyűjtő volt: régi értékes kerámiák és varrott kézimunkák lelkes felkutatója. Gyűjteményének egy részét – köztük néhány értékes habán kerámiát – a budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi. Bissingen Ottóné Lázár Nóra önálló előadást érdemelne. Jótékonysága a népkonyha, a Klotild árvaház, a Vöröskereszt, a gyermeknyaraltatások segélyezésében kapott teret. Támogatta a Brassói Lapok kiadását, és a főtéri Bissingen-palotában helyet adott a Kemény Zsigmond Társaság és az Erdélyi Helikon összejöveteleinek. Az írói véna is jelen van a család berkeiben, Lázár József, Lázár Mór és felesége, valamint Lázár Eszter különböző beszédeket, kiáltványokat, dalszövegeket, verseket írtak. Lázár Ádám a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő szerkesztője volt. 

Dr. Kálmán Attila tudományos felkészültségét, fáradhatatlan kutatómunkáját és a hallgatóságot végig lebilincselő előadói tehetségét őszintén megtapsolta a közönség. Előadása végén kiderült, hogy a meggyesfalvi kastély 1921-ben leégett, a kápolna a Kornis- és Lázár-sírokkal megsemmisült, csak az ún. vadászház áll még, elhanyagolt állapotban. A temetőben a Lázárok 

sírkertje gondozatlan, egyesek szemétlerakónak használják, a kövek tünedeznek el a rájuk dobott föld alatt. A történész jelzésére reagálva a Castellum Alapítvány fiataljai felajánlották segítségüket a sírok rendbetételében, a kövek megmentésében, hogy november elsején virágokkal feldíszítve gyertyagyújtásra alkalmas kegyeleti hellyé válhassanak.

Kovács Zsuzsa


Rossz kérdésekre rossz válasz

A pedagógusok oktató-nevelő munkájukkal édes anyanyelvünk megismerésére, ápolására és megőrzésére készítik fel a fiatal nemzedékeket. 

Arra tanítják őket, hogy mondanivalójukat igyekezzenek helyesen, érthetően és választékosan előadni. Ennek elérése érdekében törekednek a felnövekvő nemzedéket könyvszeretetre, olvasásszeretetre nevelni. Hiszen annak, aki megszereti a könyvet, rendszeresen olvas, annak gyarapodik a szókincse, sok szép és választékos kifejezés birtokába jut. Képes lesz mondanivalóját érthetően közölni másokkal. 

Körülbelül 15-20 évvel korábban a Duna televízió vasárnap délelőtti adásában írók és költők adását hallgattam, amelynek témája a felolvasott regény- vagy versrészlet írójának a megnevezése volt. Ezen a találkozón az egyik író – akinek a nevére már nem emlékszem – azt hangoztatta, hogy magánügy, valaki hogyan beszél otthon a családban. Családi perpatvar közben értelmiségi családban is előfordul, hogy elhangzik nyomdafestéket nem tűrő kifejezés. Persze, hogy a jelenlevők zöme ezt visszautasította, mondván, hogy az értelmiséginek nem csak a munkahelyén, hanem a családban is követésre méltó példát kell mutatnia.

A megyei lapnak, a Népújságnak rendszeres előfizetője és olvasója vagyok. A lap április 9-i számában, az első oldalon közölt Rossz kérdés című karikatúran megakadt a szemem. A karikatúrán a következő kérdés és válasz olvasható: – Mondd, jól vagy? Csak mert elég sz…ul festesz! Szerintem, hogy valaki milyen minőségű munkát végez, azt nagyban befolyásolja a fizikai és lelkiállapota. A rossz kérdésre a válasz is rossz. Felháborító. Számomra annál is inkább felháborító, mert én az április 9-i, szombati lapszámot csak hétfőn, április 11-én, a magyar költészet napján kaptam kézhez. 

Bárki rossz minőségű munkájának az értékelésére a karikatúra szerzője a fenti kifejezés helyett találhatott volna más kifejezést is. Ha pedig nem talált, akkor a saját maga szegénységi bizonyítványát reklámozta. 

Az említett karikatúrán a tinédzserek szeme is megakad, és persze, jót nevetnek rajta. 

Következtetés: a pedagógus sokévi munkája hiábavaló volt. 

Gálfi Tibor, Marossárpatak 











Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató