Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tizenöt éve, 2008 őszén pusztakamarási magyar gyerekek érkeztek Vadasdra evangelizációs bibliahétre.
Mikor a hét lejárt, Pusztakamarás lelkésze, Oroszhegyi Attila úgy döntött, hogy egy napot még rátesznek, és közösen meglátogatják Szovátát, Parajdot, Korondot, úgy általában a Sóvidéket, s hazafelé megállnak Kibéden Ráduly Jánosnál.
Meleg, mondhatni baráti fogadtatásban részesültek Ráduly Jánosnál, aki hellyel kínálta a vendégeket: gyerekeket és kísérőket, és gyermekkönyvekkel, meséket tartalmazó kiadványokkal látta el őket. Még az otthon maradt, apró pusztakamarási magyaroknak is küldött a készletéből – amúgy ajándékba, semmilyen anyagi juttatást nem igényelve. Mindegyiket dedikálta, s a végén elmondta, hogy nagyon régen Pusztakamarás jeles szülöttét, Sütő Andrást is fogadta író-olvasó találkozó keretében…
A gyerekek meghatódva hallgatták a történetet, amit a jeles kibédi tanár-író mesélt el nekik a gyermeki lélekhez való közeledés nagymestereként. Sütő András szóba hozása annál is inkább meglepő volt, mert a gyerekek egy része a Magyar utca végén, a jelenlegi Sütő-emlékház közvetlen szomszédságában lakott.
Mellékelt fotónk a neves kibédi író lakásán készült dedikálás közben.
Kép és szöveg:
Székely Ferenc