Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-03-04 15:30:43
Londoni elemzői vélemény szerint az orosz gazdaság várhatóan hosszú távon fogja megszenvedni az ukrajnai katonai beavatkozás negatív következményeit.
Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza hétfői elemzésében közölte: a ház által használt növekedéskövető mérési modell – GDP tracker – jelzése szerint az orosz hazai össztermék mindössze 0,8 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbi azonos hónaphoz képest.
Shearing szerint ebben a helyzetben azonban mégsem az a lényeg, hogy Oroszország rövid távon recesszióba süllyed-e. Szerkezeti problémái miatt az orosz gazdaság már az ukrajnai válság kirobbanása előtt is stagnált, és ebben a környezetben „nem lenne különösebben figyelemreméltó” az sem, ha valamikor az idén recesszió alakulna ki.
A szakértő szerint több tényező is inkább arra vall, hogy az ukrán válság rövid távon a széles körben vártnál enyhébb hatást gyakorol az orosz gazdaságra. Eltúlzottnak bizonyulhatnak például a nyugati szankciókból eredő oroszországi gazdasági károkkal kapcsolatos félelmek. Ha ilyen szankciókról döntés születik, azok valószínű elsődleges célpontjai az orosz kormány vezető tisztviselői lesznek, nem a szélesebb értelemben vett gazdaság. Európa ugyanis túlságosan függ az orosz energiahordozó-szállításoktól, semhogy teljes körű kereskedelmi korlátozást léptessen életbe – vélekedett a Capital Economics vezető londoni elemzője.
Mindemellett Oroszország az elmúlt évtizedben csaknem 500 milliárd dolláros devizatartalékot halmozott fel, így – Ukrajnától eltérően – nem fenyegeti azonnali fizetésimérleg-válság.
Éppen ezért azok, akik a rövid távú recessziós kockázatokra összpontosítanak, „nem veszik észre”, hogy a mostani fejleményeknek hosszabb távon sokkal súlyosabb következményei lehetnek az orosz gazdaságban. Az egyik fő kérdés az, hogy a Kreml miképp reagál; ebben az összefüggésben reális lehetőség egy esetleges populista költségvetési költekezési hullám – hangsúlyozza az elemző.
Shearing szerint az orosz közadósság-ráta alacsony – a GDP-érték 15 százaléka –, ám az elmúlt öt évben tapasztalt költségvetési kiadásnövekedés azt jelenti, hogy az orosz kormánynak már most is 110 dolláros hordónkénti világpiaci olajárra lenne szüksége tartósan ahhoz, hogy a költségvetést egyensúlyban tudja tartani.
Ebben a helyzetben bármilyen további kiadásnövelés még sebezhetőbbé tenné Oroszországot a globális energiaárak csökkenésétől. Mivel pedig az orosz gazdaságban a gyenge növekedés ellenére is teljes a foglalkoztatottság, a költségvetési pénzszórás nagyobb valószínűséggel táplálná az inflációt, mint a gazdasági növekedést – áll a Capital Economics főközgazdászának hétfői elemzésében.
Mindemellett az orosz gazdaság külső fizetési pozíciója is fokozatosan romlik. A folyómérleg-többlet tavaly 33 milliárd dollárra – az orosz GDP-érték 1,5 százalékára – csökkent, és 2015-re az egyenleg várhatóan mínuszba fordul. Ráadásul már a tavalyi többletet is meghaladta a tőkekiáramlás.
Az orosz devizatartalék hozzávetőleg a következő egy évre még védelmet nyújt, de a hosszú távú folyamatok arra vallanak, hogy az orosz kormány egyre inkább rá lesz utalva a külföldi tőkére a kiadások fenntarthatósága érdekében, így Moszkvának tőkevonzó, és nem tőkeriasztó lépéseket kellene tennie – fogalmaz elemzésében a Capital Economics vezető szakértője.
Kedvezőtlen piaci hatások
Az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség megnövekedése világszerte megrázkódtatta hétfőn a pénz- és tőkepiacokat; a befektetők elkezdtek átcsoportosítani a biztonságosnak tartott eszközökbe, többek között európai és amerikai államkötvényekbe, és csökkentették részvénypiaci kitettségüket.
A befektetők először is a leginkább kockázatosnak tartott orosz és ukrán pozícióikat adják föl. Ennek jeleként ismét meghaladta a 10 százalékot a tízéves lejáratú ukrán dollárkötvény hozama, és újabb rekordértékre gyengült az orosz rubel az amerikai dollárral és az euróval szemben. A Gazprom orosz gázipari óriáscég papírjai 14 százalékot zuhantak.
A moszkvai tőzsde jelentős gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot: a dollárban jegyzett részvények kereskedését mutató RTS index 12,7 százalékkal 1106 pontra csökkent, a rubelkereskedésű MICEX 11,5 százalékkal 1280 pontra gyengült. A rubel árfolyama kora reggel óta délután négyig az euróval szemben 0,82 százalékkal, a dollárral szemben 1,17 százalékkal gyengült. Délután az eurót 50,21 rubel, a dollárt 36,44 rubel árfolyamon jegyezték.
Az orosz devizakereskedők szerint a dollár árfolyama már könnyedén elérhette volna a 37,5 rubelt is hétfőn, ezt csak az orosz központi bank intervenciója gátolta meg. A kereskedők szerint a központi bank devizatartalékainak 2 százalékát, 10 milliárd dollárt használt fel hétfőn a rubel árfolyamának megtámogatására.
A McGraw Hill-S&P Capital IQ globális pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató csoport kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben hatalmas, 123 bázispontos napi emelkedéssel 1165 bázispont környékén mozgott.
Európában több mint négy százalékkal drágult, három hónapja legmagasabb szintre emelkedett a búza ára hétfőn délelőtt a krími válság miatt, ami a szállítások leállásával járhat a Fekete-tenger térségéből. A párizsi székhelyű Euronext piacon a májusi jegyzésű malmi búza tonnánkénti ára december eleje óta legmagasabb, 205,50 euró volt 11 óra körül, ami 4,6 százalék drágulás a pénteki záróárhoz képest. A chicagói terménytőzsdén a májusi búza több mint 5 százalékkal, a kukorica több mint 3 százalékkal drágult.
Estek a legnagyobb európai részvénypiacok vezető indexei, a frankfurti DAX-30 3 százalékot, Párizsban a CAC-40 2,5 százalékot, a londoni FTSE-100 1,9 százalékot.
Különösen rosszul teljesítettek azon vállalatok részvényei, amelyeknek komolyabb kitettségük van az orosz piacon. Az Oriflame svéd kozmetikai vállalat papírjai 5,5 százalékot, a Carlsberg dán sörgyártó részvényei több mint 6 százalékot veszítettek értékükből. A német Metro papírjai több mint 7 százalékot zuhantak.
A hagyományosan menedéknek tartott eszközök ára ugyanakkor nőtt: az arany unciája áprilisi szállításra 1350,5 dolláron is járt, ami 2,2 százalékos drágulás és több mint négyhavi csúcs. A megnövekedett kereslet miatt csökkent a 10 éves német államkötvények hozama (7 bázisponttal, 1,56 százalékra).
Londoni pénzügyi elemzők szerint Oroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei. Citybeli értékelések kiemelték: az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan kamatemelése is azt jelzi, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól. Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot hétfőn a február 14-e óta érvényes 5,5 százalékról.
Pénzügyi támogatást ígérnek Ukrajnának a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzügyminiszterei, hétfőn kiadott közös közleményük szerint a csoport szoros figyelemmel követi az ukrajnai helyzet alakulását, és elkötelezett amellett, hogy „erős pénzügyi támogatást” nyújtson az országnak. A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe aztán bekapcsolódhatnak más intézmények és országok.
Az ukrán központi bank egyik tisztségviselője hétfőn azt közölte, hogy Kijevbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek küldöttsége, amely keddtől kezd tárgyalásokat ukrán kormányzati illetékesekkel.