Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Bíró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az SZNT tegnap bűnügyi feljelentést tett le a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság melletti ügyészségen, amelyben bűnvádi eljárás elindítását kérik Dragoş Iliescu, a parlament törvényhozási tanácsa elnöke ellen, hamisítás miatt.
Az SZNT szerint az autonómia-statútumtervezet vita nélküli elutasításának lényeges eleme volt az, amit a 15 oldalas jelentésében a törvényhozási tanács megállapított. Izsák Balázs fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ennek a jelentésnek egyik leglényegesebb eleme az a kijelentés, hogy azok a nemzetközi dokumentumok, amelyeket Románia is elfogadott, kizárják a nemzeti kisebbségek kollektív jogait.
– A törvényhozási tanács, nem tudván ezt másképp bizonyítani, az Európa Tanács 1201-es Ajánlása 12. cikkelyét rosszhiszeműen és tudatosan megváltoztatta. Hiszen az eredeti olvasat pont az ellenkezőjét tartalmazza. Ez a rendelkezés kimondja: az Ajánlás egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az beszűkítené a kisebbséghez tartozó személyek egyéni vagy a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. Tehát a 12. cikkely tiltja az Ajánlás olyan értelmezését, amely a kollektív jogok beszűkítését eredményezné. Ezzel szemben a törvényhozási tanács véleményezésében egy megváltoztatott szöveg áll, amelynek megfelelően az Európa Tanács csak az egyéni jogok beszűkítését tiltaná meg, és nem lehet úgy értelmezni, mint a kollektív jogok elismerését, tehát pont az ellenkezőjére fordítja. Ez az indoklás legfontosabb eleme, hiszen az autonómia elleni érvek között az egyik legfontosabb érv a kollektív jogok kérdése. Ezt az Európa Tanács dokumentumai elismerik, és az 1201-es Ajánlás betartására Románia kötelezettséget is vállalt, nyilatkozta Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke reméli, hogy véget vetnek annak a gyakorlatnak, amely a rendszerváltás óta tart, és amelynek a lényege az, hogy a nemzetközi jog kisebbségekre vonatkozó előírásait a román hatóságok beszűkítő módon értelmezik, sőt, adott esetben – utalt az autonómia statútumtervezet elutasításáról szóló indoklásra – tudatosan és rosszhiszeműen megváltoztatják azokat.