Az SZNT végső esetben nem riad vissza a polgári engedetlenségtől sem
2011-11-21 17:16:28
- Mózes Edith
A Székely Nemzeti Tanács 2011. november 19-i ülésén elfogadott határozatokról és a belügyminisztériumnak az SZNT levelére küldött válaszáról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT és Bíró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács elnöke.
A Székely Nemzeti Tanács 2011. november 19-i ülésén elfogadott határozatokról és a belügyminisztériumnak az SZNT levelére küldött válaszáról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, az SZNT és Bíró Zsolt, a Marosszéki Székely Tanács elnöke.
Az ülés legfontosabb határozatának Izsák Balázs az uniós polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéhez szükséges információkra vonatkozó határozatot nevezte, amely konkrét információkat tartalmaz arról, hogy a 211/2011-es uniós rendelet kötelező a tagországok számára. Az állandó bizottság meghatalmazást kapott, hogy kezdeményezéshez mellékletet készítsen, illetve elkészítsen a beadványhoz egy jogszabálytervezetet.
Erőszakmentesség, szolidaritás, fokozatosság
A polgári engedetlenségre vonatkozó határozatban kijelentik: amennyiben a kormány nem mond le az ország regionális felosztásának Székelyföld területi integritását sértő, antidemokratikus, a székelység kifejezett akaratát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalását semmibe vevő tervéről, akkor az érintetteknek fel kell készülniük a tömeges tiltakozásra, beleértve a polgári engedetlenség különböző formáit is. A határozat három elvet tart szem előtt: az erőszakmentesség, a szolidaritás, illetve a fokozatosság elvét. Izsák Balázs hangsúlyozta: nem kívánnak ezzel az eszközzel élni, csak be akarják vinni a köztudatba, hogy egy ilyen lehetőség is létezik. De végső esetben, miután minden más demokratikus eszközt kimerítettek, polgári engedetlenséghez folyamodnak.
Vegyenek példát a háromszéki nagykoalícióról
A népszámlálásra vonatkozó határozatban felkérik Hargita és Maros megye önkormányzatait és a helyi önkormányzatok képviselőit, hogy „a háromszéki székely nagykoalíciót mintául véve, mindkét megyei képviselőtestületben, illetve a helyi képviselőtestületekben hozzanak határozatot helyi népszavazás kiírásáról, hogy a megyék minden településének választópolgárai tudjanak választ adni arra a kérdésre: akarják-e, hogy az ország területi-közigazgatási átszervezése során jöjjön létre egy Székelyföld nevű közigazgatási egység, és hogy településük ennek része legyen”.
Végül az SZNT felhívást intézett az önkormányzatokhoz, hogy a választásokon az autonómiának elkötelezett jelölteket válasszanak ki.
Minisztériumközi munkacsoportot hoztak létre
Ugyanakkor elmondták, hogy levélben sürgették a kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy az uniós polgári kezdeményezést késedelem nélkül alkalmazni lehessen Romániában is. A Közigazgatási és Belügyminisztérium illetékes osztálya, az Európai Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Főigazgatósága november 4-én iktatott levélben válaszolt, amelyben tájékoztatta az SZNT-t, hogy a 211/2011 számú rendelet romániai alkalmazása érdekében egy intézményközi, a belügy-, a külügy- és a tájékoztatási minisztérium szakembereiből álló munkacsoportot hoztak létre, amelynek a munkája lehetővé fogja tenni, hogy a rendeletben megszabott határidőn belül, azaz 2012. április 1-jétől alkalmazni lehessen Romániában is a polgári kezdeményezésre vonatkozó uniós jogszabályt, azaz a 211/2011. számú rendeletet. Ugyanakkor azonban arról próbálta meggyőzni a levélírókat, hogy egy területi autonómiára vonatkozó kezdeményezés az Európai Unióban nem lehet sikeres. Ezzel a tárca túllépte hatáskörét, szögezte le Izsák, mert a kormány illetékessége nem terjed ki arra, hogy javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, hogy egy polgári kezdeményezésnek mi legyen vagy mi ne legyen a tartalma.
