Az uniós országok álláspontja
az orosz kőolaj- és földgázszállítási stop ügyében
Az Európai Unió tagállamai megosztottak abban, hogy szankcióval sújtsák-e az orosz kőolaj- és földgázszállítást. Az EU az ukrajnai háború kirobbanása óta 35 milliárd eurós bevételhez juttatta Oroszországot az energiahordozók beszerzésével, ha ez kiesne, Moszkva nehezebben tudná finanszírozni az Ukrajna elleni agressziót.
2021-ben az EU gázigényei 40, olajszükségletei 25 százalékát importálta Oroszországból. Négy európai ország, Németország, Olaszország, Ausztria és Magyarország különösen kiszolgáltatott az orosz gáznak, így az egységes szankciós álláspont kialakítása nehéz játszma lesz a tárgyalásokon. Az Európai Bizottság állt elő egy javaslattal, miként lehetne fokozatosan kivezetni az európai piacról az orosz földgázt és kőolajat. Mik az egyes uniós országok álláspontjai az orosz kőolaj- és földgázszállítási stop ügyében?
Ausztria nem támogatná a tervezett uniós szankciókat
Az osztrák kormány nem szeretné támogatni az orosz kőolaj- és földgázszállításra kivetni tervezett uniós szankciókat. Magnus Brunner pénzügyminiszter szerint ezen intézkedések jobban fájnának nekik, mint az oroszoknak.
Belgium szerint az eddigieknél keményebb szankciókra van szükség
Alexander De Croo kormányfő szerint az eddigieknél keményebb szankciókra van szükség, hogy a Kreml megérezze ezek súlyát, valamint hangsúlyozta, hogy az orosz energetikai függőségből rövid távon meg kell szabadulnia Európának. Vincent Van Peteghem pénzügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy Belgium nem akadályozza az energetikai szankciórendszer bevezetését.
Bulgária nem kívánja megújítani a Gazprommal a gázszállítási szerződését
A bolgár kormány márciusban jelezte, hogy az év végén lejáró 10 éves gázszállítási szerződését nem kívánja megújítani a Gazprommal, annak ellenére sem, hogy nagymértékben kitett az orosz szállításoknak. A bolgárok abban bíznak, hogy a még idén üzembe helyezik a görög vezetéket, s azon keresztül azeri gázzal tudják kiváltani az oroszt.
Horvátország felszámolta az orosz függőséget
Andrej Plenković miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy hazája felszámolta az orosz függőséget. Új gázelosztó terminált építettek, és remélik, oda más forrásokból fog érkezni a földgáz. Ezenkívül a horvát kormány azt szeretné, ha a gázárakat maximalizálnák Európában.
Ciprus saját tengeri szállítmányozási szektorát félti a szankcióktól
A ciprusi kormány saját tengeri szállítmányozási szektorát félti a szankcióktól, az orosz kereskedelmi hajók kitiltása az uniós kikötőkből nagy érvágás lenne a ciprusiaknak. A ciprusiak nagy reményeket fűznek a Földközi-tenger keleti partvidéke közelében talált gázmezők kiaknázásához.
Csehország: az uniós embargó súlyos következményekkel járna a cseh gazdaságra nézve
A felmérések szerint az oroszokat sújtó uniós embargó nagyon súlyos gazdasági következményekkel járna a cseh gazdaságra nézve, a GDP egy százaléka eltűnne. A prágai kormány ezért minden eshetőségre készülve vésztartalékokat képez a központi költségvetés terhére.
Dánia sürgős zöldfordulatot szorgalmaz az uniós energetikai piacon
A dán kormány régóta egy sürgős zöldfordulatot szorgalmaz az uniós energetikai piacon, a megújuló energia-források szerepét fokozatosan növelné az energiamixben. Emellett új beszerzési útvonalak kidolgozása zajlik: a Balti-tengeren a lengyel–norvég gázvezeték kiépítése kilenc hónapos szünet után folytatódik.
Észtország év végére beszünteti az orosz gáz- és olajimportot
A tallinni kormány vállalta, hogy év végére beszünteti az orosz gáz- és olajimportot, az ebből megmaradó beszerzési összeget felajánlják Ukrajna újjáépítésére.
Finnország év végére – kiskapukkal – beszünteti az orosz gáz- és olajimportot
Sanna Marin kormányfő április elején azt mondta, hogy Finnország rövid távon szeretné megszüntetni az energetikai szállítási kapcsolatait Oroszországgal, ugyanakkor a Greenpeace adatai szerint az ország meghagyja a kiskapukat a szabályozásban, például Szibérián keresztül tovább zajlanak a szállítások.
Franciaország: az elnökválasztás második fordulóján derül ki, milyen Oroszország-politikát folytat majd
Franciaország gázszükségleteinek 25 százalékát fedezi orosz gázzal, 35 százalékát már Norvégiából szerzi be, így a franciák Moszkvának való kitettsége nem jelentős. Bruno Le Maire pénzügyminiszter nyitottságot mutatott az orosz embargóra. Konkrét francia hivatalos döntés azonban április 24. előtt nem várható, a francia elnökválasztás második fordulóján derül ki, ki lesz az ország új elnöke, és milyen Oroszország-politikát folytat majd.
Németország óvatos az orosz energetikai szerződése felbontásával
Európa legnagyobb gazdasága a német, kitettsége jelentős, ezért a berlini kormány rendkívül óvatos az orosz energetikai szerződése felbontásával. Olaf Scholz kancellár szerint a hirtelen lekapcsolódás recesszióba sodorná az európai gazdaságot. Ugyanakkor a német diverzifikáció elindult: február vége óta az orosz olajimport 35-ről 25 százalékra, a gázimport pedig 55-ről 40 százalékra csökkent.
Görögországban megindult az orosz gázfüggőségtől való szabadulás
40 százalékos kitettsége van a görög gazdaságnak, de az orosz gázfüggőségtől való szabadulás folyamata Görögországban is megindult, például a görög partoknál való tengeri kitermelés felgyorsítása.
Magyarország ellenzi az energetikai szankciók bevezetését
A magyar kormány a kitettségre hivatkozva ellenzi az energetikai szankciók bevezetését, és minden ilyen döntés megvétózásával fenyegetőzik, ugyanakkor az orosz szénexportra kivetett büntetőintézkedéseket már támogatta.
Írország támogatna egy oroszellenes embargót
Nem függ közvetlenül az orosz gázexporttól, hiszen saját gázmezője van, a fennmaradó szükségleteit pedig a britektől szerzi be. Simon Coveney külügyminiszter jelezte: teljes mértékben támogatnának egy oroszellenes embargót.
Olaszország eddig egységes kormányzati álláspont nem jelentetett meg
A másik nagy európai állam, amely jelentősen függ az orosz gáztól, szükségletei 38 százalékát onnan szerzi be. Eddig egységes kormányzati álláspont nem jelent meg a nyilvánosságban a szankciókról, de április közepén Olaszország gázszállítási szerződést kötött Algériával, nyilvánvalóan az orosz függőség mérséklésére.
Lettország támogatja az orosz energetikai szektort sújtó szankciókat
A lett kormány jelezte: nem támaszkodnak a jövőben az orosz gázra, és teljes mértékben támogatják az orosz energetikai szektort sújtó szankciókat. Szerintük ezzel lehetne leginkább rászorítani Putyin elnököt az ukrajnai háború befejezésére.
Litvánia beszüntette a gáz- és olajbehozatalt Oroszországból
Április elején Litvánia beszüntette a gáz- és olajbehozatalt Oroszországból, ezzel az első uniós ország lett, amely hivatalosan is teljes mértékben független lett az orosz energetikai kapcsolatoktól.
Luxemburg: kormányzati döntés még nem született
A luxemburgi közélet megosztott a kérdésben, kormányzati döntés nem született még, a hivatalos nyilatkozatok pedig arra utalnak, hogy nem zárják ki, hogy a szankciók mellé állnak, ha az EU egysége létrejön a büntetőintézkedések meghozatalára.
Málta nem függ az orosz gáztól
A szigetállamnak nincsenek orosz gázszerződései, cseppfolyós gázt importál más forrásokból, főleg Szicíliából.
Hollandia nem nyilatkozott az ügyben
Szükségletei mindössze 15 százalékát fedezi orosz gázból, Mark Rutte kormányfő mégis úgy nyilatkozott, hogy az orosz gázra szüksége van az országnak. Április végére ígért a kabinet egy akciótervet az orosz gázszállításokról való fokozatos leválás koncepciójáról. Hogy az uniós közös döntést támogatnák-e erről, arról a holland vezetés még nem nyilatkozott.
Lengyelország az év végéig ígérte az orosz energetikai kapcsolatok lezárását
A varsói kormány a balti államokkal szorosan egyeztetve év végéig ígérte az orosz energetikai kapcsolatok lezárását, az orosz szénexportot hónapokon belül, a gáz- és az olajbehozatalt decemberig beszüntetik. Bátor döntés ez, hiszen a lengyel energiaigények 40 százalékát elégítik ki orosz energiahordozókból.
Portugália elviekben támogatná az oroszellenes energetikai szankciókat
A lisszaboni kormány elviekben támogatná az oroszellenes energetikai szankciókat, de várja az intézkedések technikai részleteiről szóló tájékoztatást. Portugália orosz gáznak való kitettsége elenyésző, az utóbbi években a portugál energiamixben a napenergia szerepe jelentősen megnövekedett.
Románia: az OMV Petrom már leállította az orosz nyersolaj importját
Románia Magyarországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal stratégiai partnerséget kötött a hidrogénfejlesztésekre, hogy ezzel is pótolják a kieső orosz gázt. Az OMV Petrom már leállította az orosz nyersolaj importját Oroszországból.
Szlovákia támogatta, hogy megtagadják a rubelben való fizetésre vonatkozó orosz követelést
A szlovák gázigény 85, az olajigény 66 százalékát orosz importból elégítik ki, ezért egy oroszellenes döntés komoly gazdasági problémákat eredményezne Szlovákiában. Ennek ellenére Pozsony áprilisban támogatta, hogy az uniós irányelv szerint megtagadják a rubelben való fizetésre vonatkozó orosz követelést.
Szlovénia is megtagadta, hogy rubelben kelljen fizetni az orosz gázért
Szlovénia is nagyban függ az orosz energetikai importtól. A Horvátországon keresztül érkező cseppfolyósgáz-szállításokban látja a kitörés lehetőségét. Janez Janša miniszterelnök szintén megtagadta, hogy rubelben kelljen fizetni az orosz gázért.
Spanyolország: egyik lehetséges új beszerzési forrás Amerika
Az ukrajnai háború kirobbanása óta az egyik lehetséges új beszerzési forrás Amerika – az amerikai cseppfolyós gáz európai kikötői kapacitásait Spanyolországban lehetne kiépíteni, de ez még középtávú projekt. A rövid távú megoldás az észak-afrikai gázlelőhelyekről való behozatal, viszont Madrid Algériával vitában áll egy másik politikai ügy miatt, ezért egyelőre a marokkói beszerzésen dolgoznak.
Svédországnem függ nagyon az oroszoktól
A svédek könnyebben oda tudnak állni az uniós szankciós döntés mellé, mert kevéssé függnek az orosz gázimporttól. A svédek biztonságpolitikai félelmei most nem az energetika terén erősek, hanem amiatt, hogy lehetséges NATO-csatlakozásuk miatt orosz fenyegetést kaptak. (Euronews)
