Azonnali segítségnyújtás és stabilizáció

Az EU válságkezelő intézkedéseit újabbaknak kell követniük

Március 17-én este az uniós tagállamok állam- és kormányfői távértekezlet keretében tartott uniós csúcson egyetértettek abban, hogy az EU külső határait 30 napra lezárják. A határvidéki régiókban kétoldalú megoldásokat találtak. Ugyanakkor jóváhagyták az Európai Bizottság által az elmúlt napokban előterjesztett összes szállítási, biztonsági, egészségügyi és gazdasági sürgősségi intézkedést. 

Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint ezek a kezdeti és legsürgősebb intézkedések, az EU-nak a következő időszakban további pénzalapokat és együttműködési intézkedéseket kell elfogadnia.  Az Európai Unió intézkedéseiről beszélgettünk a politikussal. 

– Képviselő úr, több kérdés merült fel a távértekezleten, többek között a szállítás biztosítása, a kis- és középvállalatok azonnali megsegítése. A legfontosabb természetesen a koronavírus-járvány elleni küzdelem. Kifejtené ezeket bővebben?

– A szállítás biztosítása kiemelten fontos. A sürgősségi szállításnak – egészségügyi ellátás, élelmiszerek – prioritást kell élveznie, ezért a tagállamok zöldsávokat hoznak létre, vagyis olyan útvonalakat, ahol a teherautók akadálytalanul haladhatnak. Az állandó ellátás, a polcok feltöltése nagyon fontos, hiszen a pánikvásárlás vélhetően fennmarad, az üzletek túlzsúfoltsága viszont egészségügyi kockázatot jelent.

A kis- és közepes vállalatok azonnali megsegítésére a Bizottság egymilliárd euró értékű költségvetési garanciát nyújt az Európai Beruházási Alapnak ahhoz, hogy az 8 milliárd euró kedvezményes kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon, és abból hozzávetőleg 100 ezer kkv-nak nyújtson készpénztámogatást. 

A Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika keretében 37 milliárd eurót irányítsanak a koronavírus-krízis elleni küzdelemre. Ebből 8 milliárd eurót a Bizottság egy elosztási kulcs alapján azonnal kifizet. További 29 milliárd euró az uniós költségvetésből jönne. Nem friss pénzről van szó, hanem a fel nem használt kohéziós forrásokról. Minden tagállam a rá eső részt a koronavírus elleni küzdelemre csoportosíthatja át. Románia esetében a fel nem használt alapok miatt hatalmas a tartalék. 

– Hogyan használhatják fel ezeket a forrásokat a tagállamok?

– A forrásokat elsősorban három célra fordíthatják, de tetszés szerint ki is egészíthetik: * Egészségügyi – például védőmaszkok és lélegeztetőkészülékek beszerzésére * Készpénztámogatás a gazdaságban * A munkaerőpiac működésére, a rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására. 

A Bizottság javasolja a Szolidaritási Alap kibővítését a közegészségügyi krízisre is. Itt idén 800 millió euró érhető el. Az elbocsátott munkavállalók támogatására használható lesz a globalizációs és alkalmazkodási alap, itt 179 millió euró áll rendelkezésre. 

Az intézkedések, a konkrét megoldások és kifizetések nagy része a tagállamokon múlik. Az olyan javaslatok esetében, ahol uniós jogalkotásra van szükség, már a héten elkezdődik a munka a Tanácson és a Parlamenten belül. Az Európai Parlament most azt készíti elő, hogyan hagyja jóvá a döntéseket távszavazással.

Rugalmasságra, megértésre lesz szükség. A minap levelet írtam az Európai Alapok miniszteréhez, kértem, hogy módosítsanak a folyamatban levő pályázatokon, hogy a kedvezményezettek, ahol csak lehet, a sürgősségi helyzetben is folytathassák a tevékenységüket.

– Ön azt mondta, hogy ezek az első intézkedések, amelyeket újab-baknak kell követniük, hiszen ezzel még nem oldódik meg a gazdasági válság, csak most körvonalazódik…

– A legfontosabb tennivaló, hogy a járvány leküzdéséhez a megfelelő feltételek adottak legyenek elsősorban a tagállamokban. Legyen elég eszköz – lélegeztetőgépek, maszkok, egészségügyi felszerelések –, és ezzel együtt el kell kezdeni azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek a kijárási tilalom és a termelés csökkenéséből adódnak. Itt egész ágazatok bénultak meg, a leglátványosabban a turisztika és a vendéglátóipar. Ez azt jelenti, hogy a cégek azonnal fizetésképtelenné válnak, és ezekben az esetekben azonnali intézkedéseket kell hozni a közvetlen hatás kivédésére. Segélyt kell adni ezeknek a vállalkozásoknak. Ugyanez érinti a polgárokat is, ezért láthattuk, hogy Magyarországon a hitelek visszafizetését fél évre kitolták. Ez hatalmas nyomást vesz le az emberek válláról. A harmadik lépés lesz majd a gazdasági-stabilizációs intézkedések sorozata. 

– Ezek viszont csak akkor kezdődhetnek el, amikor lecseng a járvány, hiszen a gazdasági problémák valójában akkor kerülnek felszínre. 

– Így van, és ezeket kell majd nagyon gyorsan orvosolni. Tehát sürgősségi szakasz, azonnali segítségnyújtás és stabilizáció. Ez a három elem, amely gazdasági szempontból felmerül. Láthatjuk, hogy a nemzeti bankok minden országban azon dolgoznak, hogy ne szaladjon el az árfolyam, mert az megint beláthatatlan következményekkel járna a gazdaságban. 

– Szó volt egy tranzitfolyosó kialakításáról, ami minden tagállamra érvényes, még akkor is, ha az EU lezárja a külső határait. Mi a helyzet például Svájc és Franciaország esetében, hiszen ez is külső határ? 

– A gyors intézkedések között van a szállítási útvonalak biztosítása, az úgynevezett zöldsáv, hogy legyen egy olyan tranzitfolyosó minden országban, ahol az alapélelmiszereket, az egészségügyi eszközöket szállítani lehet. Ehhez megint szoros együttműködésre van szükség a tagállamok között. Még úgy is, hogy az Európai Unió épp lezárta a külső határait. De külső határ volt Svájc és Franciaország között is, éppen ezért ez rájuk is vonatkozik. Tulajdonéppen a belső piacnak a része a svájci határ, tehát a belső mozgások szabályozása rá is vonatkozik. A külső határok esetében, például Szerbia felé megoldást kell találni kétoldalú keretben, hogy ne szakadjanak meg a kapcsolatok a határ menti régiókban. 

Fontos, hogy ami most történik a különböző európai államokban, azok a Kínában és az Olaszországban tapasztaltak nyomán hozott intézkedések, tanulva abból, amin Kínában Vuhan tartományban és Olaszországban átmentek.

– Sürgősségi állapotot vezettek be a legtöbb országban, azonban ez sem mindenhol egyforma. Nincs egyfajta európai koordinációja ennek?

– A tiltások köre, hogy milyen szabadságjogokat vont meg egy állam a polgáraitól, eltérő képet mutat. Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban kijárási tilalom van, csak indokolt esetben lehet elhagyni a lakhelyet. Más országokban más szintűek az óvintézkedések. Bízom abban, hogy figyelik egymást a tagállamok, és a jó példákat ellesik egymástól. Fontos azonban, hogy legyen egy európai koordinációja is ennek az erőfeszítésnek, segítsék egymást a tagállamok, és közösen gondolkozzanak a megoldáson, hiszen a határokat légmentesen nem lehet lezárni, ez egyértelmű. 

– Mi a véleménye arról, hogy Romániában a szükségállapot ellenére vannak, akik szabadon terjesztik a vírust? Pár nappal ezelőtt például 3.500-an jöttek be az országba, és azt sem lehet tudni pontosan, hol vannak. 

– A kijárási tilalmat Romániában nem rendelték el, csak arra kérik a polgárokat, hogy lehetőleg maradjanak otthon, hogy minél kevesebb alkalom legyen arra, hogy csoportok verődjenek össze, mert ez a melegágya a fertőzés terjedésének. A polgárok belátására és felelősségére van bízva a dolog. Azok, akik Spanyolországból, Olaszországból, Németországból utaztak haza, különböző csoportok: az első körben azok jöttek, akiknek nem volt munkaszerződésük, alkalmi munkából éltek, és munka nélkül maradtak. Vannak, akik a vendéglátóiparban dolgoztak. Olaszországban pár napja döntött a kormány, hogy 600 eurós gyorssegélyt ad azoknak, akik munka nélkül maradtak ezeben az ágazatokban, de mivel 600 euróból nem lehet sokáig ott élni, hullámokban jöttek haza az emberek. Biztosan nagyon sokan vannak, akik egyébként maradhattak volna ezekben az országokban, de szívesebben vannak itthon, a család mellett. És könnyen meglehet, hogy a vírust hazaviszik a családba.

– Nagy a fejetlenség Romániában, koronavírusos betegek megszöknek a kórházból, sokan kijárnak kocsmákba. Rendőrtiszt, orvos, politikus fertőz meg embe-reket…

– A polgári öntudat és a felelősségteljes viselkedés hiányzik. Egy társadalomnak meg kell tanulnia – viszonylag gyorsan –, hogy nem csak én vagyok és az én érdekem, hanem az egész társadalomra hatással vagyok. Fontos, hogy kialakuljon egy olyan hangulat a médiában, a társadalom egészében, amely arra biztatja azokat, akik még nem értették meg, hogy változtatni kell a viselkedésükön. Tudni kell, hogy a járvány elmúltával sem fog teljes egészében visszatérni a régi kerékvágásba az életünk. Mert csak a fertőzés múlik el, amíg megfelelő védőoltást állítanak elő, az több mint egy évbe is beletelhet. Tehát egyhamar nem térhetünk vissza a nagy tömegrendezvényekhez. 

– Vásárhelyen tele van az utca emberekkel, idősekkel, mintha nem érdekelné őket, hogy mi történik.

– Pedig hatalmas felelősség, önmagukkal szemben is, hiszen ők a fertőzésnek leginkább kitett csoport. Ezt látom itt, Belgiumban is, nyilván ez egy elidősödő társadalom, tehát – akár statisztikailag – ha emberek vannak az utcán, akkor az idősek nagy számban vannak. Ők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, az a legokosabb, ha otthon maradnak. Mindenesetre nem hiszem, hogy egy-két hét alatt lecseng a járvány, készülhetünk rá, hogy a nyárba is belecsúszunk.