2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sürgős javításra szorul a görgényszentimrei kastély

Nemrég a Maros Megyei Tanács tulajdonába került Erdély egyedi szépségű, reneszánsz és barokk kori részeket magába foglaló műemlék épülete, a görgényszentimrei Rákóczi–Bornemisza-kastély. Mint arról korábban is hírt adtunk, a hat objektumot tartalmazó ingatlanegyüttes 2008-ban készített rehabilitálási tervének kivitelezése 9 millió euróba kerülne. Mindebből a műemlék épületek felújítása megközelítőleg 3,5 millió eurós nagyságrendű összeget tesz ki, az előteremtése kizárólag pályázati úton valósítható meg. A Maros Megyei Múzeum az elmúlt években a kastély ügykezelőjeként a kapuépületet tatarozta és a főépület héjazatcseréjét végezte el, most azonban újabb munkálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a kastély állagának romlása kiküszöbölhető legyen.

  Fotó: Nagy Tibor 


Ottjártunkkor a hétköznapok csendje, mozdulatlansága lengte be az elmúlt századok emlékét őrző épületet. Kisvártatva azonban Karácsony István muzeológussal találkoztunk, aki rendszeresen kijön, hogy a kastély helyi adminisztrátora kíséretében felmérje az épületkomplexum állapotát. A szakembertől megtudtuk, hogy az utóbbi évekbeán véghez vitt beavatkozások csak részlegesen stabilizálták az objektum fizikai helyzetét, mely ismételten kritikussá vált, lehetetlenné téve a műemlék biztonságos látogatását.

„A műemléktől védjük a látogatót”

– Eddig a kapuépület felújítására tudtunk erőt fordítani, a károsult 19. századi fatornác rendbetételére, a tetőszerkezet, valamint a villamossági hálózat felújítására. Ameddig itt egy viszonylag előrehaladott felújítási stádiumba sikerült eljutnunk, a többi épület állapotának alakulása súlyosan lefelé ível. A központi épület, a tulajdonképpeni egykori vadászkastély főpárkányai már évek óta áznak, a fagy hatására lebomló falszövet tégladarabjait naponta szedi össze nemrég alkalmazott adminisztrátorunk. A beázások során már a tetőszerkezet is károsult, nem is beszélve a kiugró rizalit részben barokk kori falplasztikájáról. A szomszédos, 1807-ben épített egykori magtár állapota is ebbe az irányba tart. Mi most figyelmeztető táblákkal és tiltószalaggal igyekszünk lezárni a balesetveszélyes zónákat, azonban egyértelmű, és mindannyian tudjuk, hogy nem ez a megoldás. Jelen pillanatban ugyanis nem műemléket konzerválunk vagy védünk, hanem magától a műemléktől védjük a látogatót. Az épületegyüttes sorsának kérdéskörében formális deklaratív szinten – és félek attól, hogy most már a hitelvesztettséghez közelítő klisészerűségben – a pályázati lehetőségek perspektíváját szoktuk lengetni, mely azonban nem fedi teljességében a probléma magvát, lényegét – nyilatkozta Karácsony István.

A szakember utalt arra, hogy intézményük hosszú időn keresztül nem rendelkezett a pályázati forrásigénylés jogával, és arra is, hogy a kastély ügykezelői státusába nemrégiben jutó múzeum élni szeretne a külső finanszírozású projektek lehetőségével, a fő kérdéseket jelen pillanatban azonban nem ebben a pontban látja. 

– A kastély minimális karbantartásához, éltetéséhez normatív pénzforrásokra van szükség, amelyeket csakis a fenntartó Maros Megyei Tanács részéről várhatunk – emelte ki a Maros Megyei Múzeum görgényszentimrei részlegének munkatársa, aki szerint nemcsak az a fontos, hogy mikor jut el a műemlék a finanszírozásból történő teljes rehabilitálásig, hanem az is, hogy milyen állapotban éri meg a várt pillanatot.


Elúszott az uniós támogatás

A kastély ügyében Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját is megkerestük. Az intézményvezetőt arra kértük, körvonalazza a jelenlegi helyzet előzményeit.

– A Görgényszentimrei Polgármesteri Hivatal 2008-ban kereste meg először a Maros Megyei Tanácsot, segítséget kérve a Bornemisza-kastély fenntartásához. Felmerült, hogy a Maros Megyei Múzeum átveszi a kastély ügykezelését, és ez 2009-ben meg is történt. 2013 végéig több mint egymillió lejt fordítottunk a sürgősségi javítási munkálatokra, az ingatlan tetőszerkezete ugyanis tönkrement, a mennyezet több helyen beszakadt. A legégetőbb gondok megoldása után láttunk volna neki a további felújításnak. A 2014-től érvényben levő törvény értelmében azonban egy ingatlanba csak a tulajdonosnak van joga beruházni. Háromévi győzködés után a görgényszentimrei önkormányzat belátta, hogy mivel a műemlék épület a tulajdonjog átadása után is állami tulajdonban marad, a helyi érdekek nem sérülnek. 2018 májusában született döntés a megyei tanács tulajdonába helyezéséről, 2019 elejére pedig elkészültek a végleges leltárak, felértékelések, amelyek alapján a megye birtokába kerülhetett. Minden tervünk és engedélyünk megvan a beruházás folytatására, a tulajdonjog rendezéséig tartó bizonytalanság miatt azonban az uniós pályázattól elestünk. Erre legközelebb 2022-ben nyílhat lehetőség, de addig is mindent, amit önerőből elvégezhetünk, elvégzünk.

– Beszéljünk a problémás párkányról.

– Még a 2010-es beruházások előtt az esőzések, ázások miatt egy párkányrész leszakadt. A megyei tanács százezer lejt irányzott elő a megerősítésére. Az azonban, hogy az országnak még mindig nincs költségvetése, minden alárendelt intézmény működésében, így a mi esetünkben is bizonytalanságot okoz. Emiatt valószínűleg csak májusban kezdődik, és várhatóan őszig elhúzódik a munka. A kastélynapra viszont mindenképpen biztonságossá tesszük az épületet, a problémás rész fel lesz állványozva, el lesz szigetelve. A párkány megerősítésével együtt egy komplex felújítást végzünk az adott épületrészen, 150–200 négyzetméteren a falakat, ablakkereteket is restauráljuk. Emellett idén a fűtésrendszer beszerelésével a kapuépületet szeretnénk téliesíteni, hogy alkalmassá váljon vendégszobák kialakítására. Erre 250 ezer lej van előirányozva. A tetőszerkezet és a veranda itt már elkészült, a villany- és a vízhálózat működőképes. Idén még a belső munkálatokat kellene elvégezni, így jövőre már csak a külső homlokzatok javítása maradna, ami nem jelent túl nagy költséget. 

– Mikortól válhat igazi turisztikai látványossággá a görgényszentimrei kastély?

– Ehhez teljes restaurálásra lenne szükség. A kastély felújítására a kormányprogramon keresztül is leadtunk egy pályázatot, amennyiben támogatást nyerünk, a főépületet szeretnénk olyan állapotba hozni, hogy kiállítások és konferenciák szervezésére alkalmas legyen. Az eredeti tervben egy szálloda is szerepelt, amely a kastély mögé épülhetne fel. Ez azonban egy körülbelül 5 millió eurós beruházás lenne, amelyre nincs lehetőség uniós pályázatot lehívni. Magánúton épülhetne meg a szálloda, csak az a kérdés, mikor jut olyan állapotba a kastély, hogy egy vállalkozónak megérje pénzt fordítani egy ekkora beruházásra. Ha megvalósulna, kitalálnánk egy előnyös formát a magánszféra és a múzeum együttműködésére. Egyebek mellett egy exkluzív éttermet is ki lehetne alakítani, amelyben a vidék jellegzetességeként vadászházi ételkínálat várná a vendégeket.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató