Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2019-05-28 16:10:26
BÁLINTH ZOLTÁN TIBOR
(1972–2003)
tragikus motorbalesetének 16. évfordulójára.
„Ne sírj, Anya… egyszer hazamegyek,
ne sírj, Anya… most még nem mehetek,
elvették tőlünk a legszebb éveket,
látni akartam, ahogy megöregszel,
ne sírj, Anya, egyszer majd velem leszel.
…A fényképem ott van veled,
nézz rá, tudom, hogy őrzöd azt,
ami belőlem ott maradt.
Szeretnélek hosszan ölelni,
és egyszer évek múltán hozzád hazatérni.”
Özvegy édesanyja, Erzsike.
*
„Rövid az élet, futnak az évek,
nem tudjuk, melyik mit ígér.
Melyik lesz könnyes, melyik lesz könnyebb,
hogy jó vagy rossz, ha véget ér.”
Égi motoros, menj hát utadra, szabad lettél, mint a madár…
Testvére, Csaba, kisfia, Erik.
*
„Az életünk így múlik el, s ha jön a nap, hogy
Menni kell, elhal szavunk, elhal dalunk,
Megszülettünk, hát meghalunk…
De amíg vagyunk, emlékezünk.”
Ibi keresztmama.
*
Nyugodj békében, mindig velünk leszel! (14/2887-I)