Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Még csak a héten készül elfogadni az őszi költségvetés-kiigazítást a kormány, de a tervezet már kemény kritikát kapott a költségvetési tanács részéről. Ebben az az érdekes, hogy ennek a fórumnak a vezetője a liberálisokhoz és a kormányfőhöz is közel áll, ennek ellenére nem finomkodott velük.
A költségvetési tanácsot egy évtizede hozták létre, amikor az előző válságot követő valutaalapi hitelcsomaggal egy időben feltételként szabták ezt meg a nemzetközi hitelezők a mindenkori regáti kormányoknak. Elvileg figyelembe kellene venni a véleményét és az ajánlásait, de abban konszenzus van a hazai politikában, hogy mindenki egyforma magasról tesz erre a testületre. A mostani elnöke a kilencvenes években jegybanki elnök, majd liberális színekben pénzügyminiszter, később európai parlamenti képviselő is volt, és mai napig tagja egy egész sor nemzetközi szakmai szervezetnek, Nyugaton is elismerik a szakértelmét. Ráadásul a munkaadója és mentora is volt a jelenlegi kormányfőnek, amikor az még elemzőként kereste a kenyerét a politikai karrierje kezdete előtt. Ezzel a körítéssel nézve, ha még a tervezet elfogadása előtt lehordja a kormányt a költségvetés-kiigazításért, akkor az finoman szólva is lesújtó bizonyítvány az egykori pártfogoltnak.
A jelentésben fekete-fehéren az áll, hogy a költségvetés-kiigazítás módjával a kabinet az államháztartás konszolidációja ellen dolgozik, ami komoly veszélyeket rejt magában. A kiadásokra szánt összeg nagyobb annál, mint amennyivel a bevételek nőnek, ráadásul ezek a bevételek csak ideiglenes jellegűek, viszont állandó kiadások finanszírozására szánják őket. Ez eleve azt jelenti, hogy hosszabb távon még inkább romlik az egyensúly, egyre kevésbé lesz fenntartható a teljes rendszer. A jelentés szerint komoly hiba, hogy a kormány a várható pluszbevételt a fogyasztás növelésére fordítja, ahelyett, hogy csökkenteni próbálná a költségvetési hiányt. Ezt már csak tetézik azzal, hogy a most szétosztott bevételek egyelőre csak elméletiek, mert azoknak a pénzeknek, amikről itt szó van, az év végéig kellene bevételként jelentkezniük az államkasszában. Így várhatóan újabb kölcsönökből kell fedezni a kiadási oldalon már nagyvonalúan szétosztott, de a valóságban még sehol sem levő pluszpénzeket, tovább növelve a már most is tetemes adóssághalmazt.
Arról már nem szól a jelentés, de vélhetően ez a költségvetés-kiigazítás is lényegében a kormányfőnek a pártelnökségért zajló korteshadjárata részét képezi, ezekkel a pénzekkel számítja megvásárolni a megyei szervezetek szavazatait a hamarosan esedékes liberális kongresszuson. És a számlát majd az adófizetők állják, amikor a kölcsönöket vissza kell fizetni, vagy ha az államháztartás kártyavára összedől, és ezt újra olyan megszorítások árán kell újjáépíteni, mint az egy évtizeddel ezelőtti állami fizetésmegvonások és egyéb megszorítások voltak.