Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-10-30 15:00:00
Én már meggyújtottam hitem mécsesét,
mely szüleim sírján pislákolva ég,
bár a gondolatom csapong szerte-szét,
– befogadta őket biztosan az Ég.
Sírjukra tettem egy cserép virágot,
és mellé helyeztem csendben a szívem,
legyen emlékük mindörökre áldott,
akármerre járok, magammal viszem.
Úgy elgondolom, de semmi az élet,
alig születtünk, rohannak az évek,
valaha ők is, míg közöttünk jártak,
szerettek minket, aztán múlttá váltak;
habár elmentek, mégis bennem élnek,
hallom a hangjuk – életről beszélnek.
(2025. október 28.)
Fotó: Vajda György (archív)