Benyomások, vélemények
2017-11-27 16:26:14
- Bodolai Gyöngyi
Úgy gondolom, a résztvevők közül talán senki nem maradt, akiben ne hagyott volna valamilyen nyomot az a jól szervezett, rendkívül összetett, a tudományoktól a művészetekben való feloldódásig ívelő tanácskozás, amely november első napjaiban a marosvásárhelyi Kultúrpalotában zajlott.
Úgy gondolom, a résztvevők közül talán senki nem maradt, akiben ne hagyott volna valamilyen nyomot az a jól szervezett, rendkívül összetett, a tudományoktól a művészetekben való feloldódásig ívelő tanácskozás, amely november első napjaiban a marosvásárhelyi Kultúrpalotában zajlott. Néhány véleményt le is jegyeztem a sokból, ami a szünetekben vagy a tanácskozás zárásakor elhangzott.
– Számomra jó érzés, hogy a többség pozitívan értékeli a konferenciát. Biztosan voltak hiányosságok, de örülnék, ha mindenki valós többlettel ment volna el. Személy szerint legalább két-három egészen új tanulságot viszek magammal, ami azért is furcsa, mert a konferenciára készülve azt gondolhattam, hogy nem lephet meg semmi.
Az egyik a cannabistörténet, mivel kiderült, hogy a marihuánának sokkal jobb híre van, mint amire tudományos bizonyítékok vannak. Egészen friss elemzések szólnak arról, hogy bár csökkenti a fájdalmat, az újabb, töményebb marihuánák rendszeres használata egyértelműen pszichózisokat és agyi károsodást vált ki, ami akkor is megmarad, ha az illető abbahagyja a szer fogyasztását.
A másik, amit tanultam, hogy a krónikus fájdalmat ma már önálló betegségként tartjuk számon, mert a kezdetben ízületi problémáról szóló fájdalom teljesen önfenntartóvá válik, és ha három hónapnál hosszabb ideig tart, ez azt jelenti, hogy az idegrendszerben történt valami, ami állandóvá teszi a fájdalmat. Sok egyéb információt is magammal viszek, ezenkívül nagyszerű művészi élményekben volt részünk – nyilatkozta dr. Szabó Mónika belgyógyász szakorvos.
– Egy tünetet miszlikbe szedtünk, feldaraboltunk, mélységeit, bugyrait megnéztük. Mindezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az ember egy virágzó mezőn sétál, és érzi, micsoda csend van, micsoda nyugalom. De ahogy megáll, leül, megmozdul körülötte minden. Megjelennek a bogarak, a lepkék, a madarak, meghallja a füvek susogását, ahogy a szöcskék szöknek, a hangyák mozognak – ilyen volt ez a konferencia is. Ennek az egy tünetnek a sokrétűségét, sokféleségét, amit egyetlen szóban foglalunk össze, itt próbáltuk kinyitni, meglátni és megláttatni – foglalta össze a tanácskozásról alkotott véleményét dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos.
– Egy hihetetlenül sokszínű témáról, a fájdalomról, illetve a szenvedésről volt szó rendkívül változatos módon, a biológiától az orvostudományig, a diagnózistól, méréstől a terápiáig és a legkülönbözőbb művészi vonatkozásokig olyan komplex volt ez a szenzációsan szervezett kongresszus, mint maga a téma is – mondta elismeréssel dr. Falus András professzor.
– Szakemberként a tanácskozás első napja olyan dolgokat elevenített fel, és olyan újdonságokat nyújtott, ami tudományos mélységgel követte a fájdalom orvosi, biokémiai folyamatát, a második nap más szempontokból is megközelítette, például a fájdalom nyomainak tükröződését a képalkotásban. A konferencia idején egyik véglettől a másikig nagyon széles skálán mutatták be a fájdalom megélését, például a lélek fájdalmát és a művészetekben tükrözött fájdalmat, amiből minden résztvevő gyarapodott. Úgy érzem, hogy lelkileg és szakmailag is több lettem, hiszen minden előadásnak volt egy pozitív üzenete, és egyes előadók rejtett humorérzéke felülírta a súlyos mondanivalót – értékelte a rendezvényt dr. Konrád Judit, a csíkszeredai megyei kórház orvosigazgatója.
– Nagyon tetszett, ahogy a konferencia előadásai összecsengtek – például a harmadik napon T. Hajlák Attila István lelkész szavai a dr. Krizbai Timea pszichológuséival, miszerint elválaszthatatlan a test és a lélek. Nagyon szeretném, ha a sok fiatal résztvevő tanulna abból, hogy foglalkozni kell a beteggel, nem pedig egy elromlott maroktelefonnak tekinteni, amelynek kicserélem az alkatrészét, és minden megy tovább. Szó sincs erről. A lélekkel kell először foglalkozni, hiszen a megbetegedés és a gyógyulás is ott kezdődik – hangsúlyozta dr. Bérczes Judit nyugalmazott tudományos főkutató.
– Ha ezek után egy kicsivel jobban ráhangolódunk a betegeinkre, a panaszaikra, akkor megérte részt venni ezen a kongresszuson – összegezett dr. Szatmári Szabolcs neurológus főorvos, előadótanár.