Bernády György ifjúkori fényképe a kosárdombi villából

A Bernády család két szovátai villájának berendezéseiből csak egyetlen tárgy őrződött meg. Egy berámázott fénykép. A műteremben készült, nagyított és retusált felvételen Bernády György honvédtiszti egyenruhában egy ifjú, fekete hajú szépség oldalán látható.

A kék ruhás hölgy Körösfői-Kriesch Aladár freskóján

A Bernády család két szovátai villájának berendezéseiből csak egyetlen tárgy őrződött meg. Egy berámázott fénykép. A műteremben készült, nagyított és retusált felvételen Bernády György honvédtiszti egyenruhában egy ifjú, fekete hajú szépség oldalán látható.

1947 szeptembere és 1948 májusa között államosítják Szovátafürdő magánvilláit. A Ruhig Zoltán tulajdonában levő kosárdombi villa a szakszervezetek, míg a volt Bernády-villa a Zeneszerzők Szövetségének tulajdonába került. 1948 májusában hoznak ugyan egy intézkedést, mely szerint az egykori tulajdonosok elvihetnek bizonyos tárgyakat a villákból, de addig már az államosítás hevében „a múltat végképp eltörölni” jelszó alatt minden, a „kizsákmányolókra” emlékeztető berendezési tárgyat elpusztítottak. Máglyába rakják és elégetik a Bernády-villa Vigh István tervezte és özv. Bartha Péterné festette gyönyörű székely bútorait. Bevakolják a bejárat magyar nyelvű feliratait. 1959-ig állt így megcsúfolva a fürdőtelep legszebb villája, míg azt át nem veszi a fürdővállalat. A fürdővállalatot irányító Bíró István igazgató, Duka István és Pozsonyi István érdeme a villa visszaállítása eredeti állapotába.

A kommunista pusztítás, rombolás éveiben Szász István, a Fekete-tó melletti kezelőrészleg kazánfűtője veszi a bátorságot és megmenti, otthon rejtegetve, Bernády György fényképét a kosárdombi villából. Ma a kép Bocskay Vince neves szobrászművészünk gyűjteményében található. A marosvásárhelyi Bernády-szobor alkotója az arcvonások alapján bizonyosnak tekinti, hogy a fénykép valóban Bernády Györgyöt ábrázolja. Ismeretlen volt viszont a kép készítési ideje és a Bernády oldalán álló ifjú hölgy személye.

A fénykép készítési helyének és idejének behatárolásánál kiindulópontunk maga az egyenruha volt. Ennek pontos azonosítása a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, Négyesi Lajos alezredes és Baczoni Tamás őrnagy, a felszerelés gyűjteményfelelősének segítségével történt. Szakvéleményük alapján Bernády György honvéd gyalogsági főhadnagyként lett lefényképezve. A képen látható tiszti zubbony 1869 és 1914 között volt használatban. Tiszti rangját gyógyszerészi diplomájának megszerzése után egyéves önkéntesként szerezte.

A közös hadseregbeli egyéves önkéntesi rendszer (Einjahrig Freiwilliger) 1868-ban indult. Lehetővé tette, hogy a legalább középiskolát végzettek az egyéves időtartamú tartalékos tiszti képzéssel mentesülhessenek a két-, illetve hároméves katonai szolgálat alól. A szeptembertől szeptemberig tartó kiképzés végén és a sikeres vizsgákkal tartalékos hadapródjelölt rangot kaptak az önkéntesek. Egy év után tartalékos hadapróddá (Reservekadett), majd az első hadgyakorlattal tartalékos zászlóssá, majd újabb háromévi tartalékos szolgálattal léphettek elő tartalékos hadnaggyá. Így a közös hadseregben Bernády nyolc év alatt érte volna el a főhadnagyi rangot.

Bernády viszont nem a közös hadseregben, hanem a magyar királyi honvédségben szolgált. A honvédség számára csak 1883-tól képeztek ki tartalékos tiszteket. Az első években a tiszthiány miatt az önkéntesi iskola végzettei már az első év végén megkaphatták a honvéd hadnagyi rangot. Ezek szerint Bernádyt, aki 1885-ben tette le gyógyszerészmesteri szigorlatait és ezután teljesítette katonai szolgálatát, már 1889-ben előléptethették főhadnaggyá. Így a fénykép készítésének idejét 1889 utánra tehetjük.

Az évszám birtokában a képen látható szépség azonosítását is megkísérelhetjük, aki nem lehetett más, mint a budapesti színházi élet ifjú ígérete, Madarász Erzsi színésznő, Bernády második felesége.

Madarász Erzsi színésznő 1872-ben született Nagyváradon, apja fiákertulajdonosként tartotta el hétgyermekes családját. Erzsi tudatosan készült a színészi pályára, első jelentős (a Magyar színművészeti lexikonban is számon tartott) szerepét 17 éves korában, 1889. június 16-án játszotta el a Feld Zsigmond által alapított és vezetett Városligeti Színkörben.

Felfedezője, Feld Zsigmond Pozsony mellett született, Bécsben járt színésziskolába, majd a bécsi Stadttheaterhez szerződött. 1865-ben Pestre költözik, és a Gyapjú utcai német színházban játszik. 1879-ben felépítí a Városligeti Színkört, ahol évekig német nyelvű előadásokat vitt színpadra. A főváros általános magyarosodásának éveiben társulata magyar nyelven kezdett játszani. Ő maga is magyarul tanulta be szerepeit. A nyári előadásokat tartó színkört később kőszínházzá alakítja. Színpadán megfordultak a kor legnagyobb külföldi színészei is, mint pl. Sarah Bernhardt. Jó érzékkel fedezi fel és juttatja szerepekhez az ifjú tehetségeket. Pl. a Városligeti Színkörben lépett először színpadra Beregi Oszkár is.

Az ígéretes tehetség színészi pályfutása mindjárt a kezdetekkor véget is ért, mikor a nyalka, hetyke bajuszú honvédtiszt, Bernády György 1889-ben egy új szerepet, a feleségét ajánlotta fel neki.

Elsőnek a Népújság olvasói ismerhették meg dr. Bernády Györgyné Madarász Erzsébet fiatalkori fényképét. Viszont minden vásárhelyi, de még a Kultúrpalotába látogató turisták számára is jól ismert az egykori pesti színésznőnek egy jóval később készült arcképe. A palota díszes előcsaronokában, mindjárt a hangversenyterem főbejáratának két oldalán Körösfői-Kriesch Aladár monumentális freskói közül a bal oldalin a profilban ábrázolt kék ruhás hölgy Bernády második felesége, Madarász Erzsébet.

Huszonnégy éven át töltötte be példásan a hitvesi szerepet. Apja halála után hozzájuk költözik édesanyja, Orgovány Veronika. Az egykori fiákeresné nem találja helyét a polgármesteri fogadásokon, jobban érzi magát a személyzet és az úri vendégeket szállító kocsisok társaságában. Más sem kellett a vásárhelyi pletykaköltőknek, egyre gyakrabban emlegetik a „váradi cigánylányt, aki színésznő akart lenni, de csak a kóristaságig vitte”.

1913-ban kerül sor a válásra, majd Bernády rangjához méltó módon nősül újra. 1915. április 21-én vezeti oltárhoz Klee Erzsébet Augusta Máriát. Az esküvő tanúi Sándor János magyar királyi belügyminiszter és dr. Némethy Kálmán magyar királyi belügyi államtitkár voltak. Bernády harmadik házassága fél évig sem tartott. Madarász Erzsi visszatér a művészek szabad világába második férje, Riha Ferenc szobrász oldalán.