Beszakadt a radnóti kastély kapubástyájának teteje

A Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete tavaly márciusban vált a tűz martalékává, leégett az épület két sarokbástyája és ezer négyzetméteren beszakadt a tetőzet.

A Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete tavaly márciusban vált a tűz martalékává, leégett az épület két sarokbástyája és ezer négyzetméteren beszakadt a tetőzet. De nem csak a tűzvész tett kárt a kastélyban, hanem az enyészet is, ami talán ennél is veszélyesebb. Időközben beszakadt az egykor impozáns kapuépület tetőszerkezete és az ezen található tornyocska is összedőlt. A nyáron készített felvételeinken jól látszik, hogy a megroggyant tető, a korhadt gerendák, a hóval megrakott cserepeket a következő télen már nem bírják meg.

Kapu, ami alatt fejedelmek, főurak jártak

A Maros partján álló, az országútról is jól látható, négy sarokbástyás, kétszintes kastély a 16. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, később a Rákóczi család tulajdonába került. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, ennek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában ott van II. Rákóczi Ferenc is. 1887-ben a katolikus egyház tulajdonába került, mert az utolsó tulajdonos átruházta a katolikus egyházra, és státusbirtokká vált. 1948-ban államosították. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban. A restitúciós törvények értelmében az egyház visszaigényelte a műemlék épületet, de évek óta nem kapta vissza, így a tulajdonviszony most is rendezetlen. A műemlékké nyilvánított kastély tulajdonképpen még az államé, azonban az állam még állagmegőrzésre sem költ, nemhogy felújítását vállalná. Az egyház, bár jogilag nem az övé, vállalta a tűzvész utáni helyreállítást, a két bástya befedését. Miközben a munkálatok a vége fele közelednek, beszakadt a kastély impozánsabb kapuépülete.

A restitúció leállt, a kastély továbbra is gazdátlan

– Ki a felelős azért, hogy ilyen sorsra jut egy erdélyi műemlék épület? – tevődik fel a kérdés, a történelmi múltunkat őrző épületek szívszorító pusztulásának láttán.

– Sajnos, az épületek állapota napról napra rosszabb. A restitúció teljesen leállt, a kastélyt nem kaptuk vissza. Semmivel nem biztattak, hogy a kastélyt visszaszolgáltatják a státusnak. Az érsekség többször fordult a visszaszolgáltatási bizottsághoz, a minisztériumhoz, de konkrét lépés nem történt annak érdekében, hogy a kastélyt jogilag birtokba vegyük. Ennek ellenére, amikor a tűzeset történt, vállaltuk a bástyák újrafedését, ehhez pályázatok révén sikerült forrásokat teremteni. Látva, hogy a kétszintes bejárati kapu is veszélyben van, felmerült ennek állagmegőrzése is. Csakhogy megint a tisztázatlan tulajdonviszonyhoz kanyarodunk vissza. Hogy fektessünk pénzt egy olyan épület restaurálásába, aminek nem vagyunk tulajdonosai? Bizonytalan a helyzet! Tárgyalásokat folytatunk a polgármesteri hivatallal, s valamilyen formában megoldást kell találnunk. Mert mi is feltesszük a kérdést, kit terhel a felelősség, ha tönkremegy egy műemlék épület – fogalmazott Komáromi Attila, a Római Katolikus Érsekség ügyvédje.

Nicoară Ioan, Radnót polgármestere korábban azt nyilatkozta, hogy az önkormányzatnak nincs anyagi lehetősége a kastély restaurálására. S ha történetesen lenne, akkor sem fektetne egy olyan épületbe, ami visszaszolgáltatásra vár. Vár, s mire a visszaszolgáltatás megtörténik, már csak romhalmazok kerülnek vissza a jogos tulajdonoshoz.