Bibliai növények

Számos növényfaj fordul elő a keresztyén vallás alapművében, a Bibliában. Többet használtak a gyógyászatban, egy részüket a középkorban, és vannak olyanok, amelyeket használnak ma is. A növények egy csoportja a mi tájainkon is őshonos, másik csoportja a Közel-Kelet területeire jellemző. Vannak közöttük vadnövények, haszonnövények, fák, cserjék, zöldségek, füvek, közel 200 faj. 

A segesvári patikamúzeum tulajdonában több gyógyszertári edény egykori tartalma a Bibliában is előforduló növényekből eredt. Ezek a következők: Fructus colocynthidis, Galbanum, Gummi ladanum, Pulvis mastichis, Tinctura mastichis composita, Semen ricini, Flores benzoes.

A sártök, más néven sivatagi dinnye vagy epetök latin neve Citrullus colocynthis, a Holt-tenger és a Jordán-völgy meleg, homokos területén élő sivatagi gyomnövény. Indája az uborkáéhoz hasonló módon kúszik, fehér, csíkos, alma nagyságú terméseket fejleszt, amelyek éréskor szétrobbannak és a magok messzire kirepülnek. Héját és magvait eltávolítva nyerik a hashajtó és rovarölő tulajdonságokkal rendelkező sárgás terméshúst, amely mérgező. Pörkölt magja ehető, kiszáradt, gömb alakú termései ivóedényül szolgáltak a sivatagi zarándokok jelképeként. Mint a tűrés és alkalmazkodás szimbólumai, díszítő szerepük volt a művészetben, főleg a templomok díszítésekor.

Gyógyszerként Egyiptomban is használták, sört főztek belőle, vagy édes sörben főzték, és azt itatták az allergiás, asztmás betegekkel. A középkorban aranyér kezelésére és bélgiliszta ellen javallották, külsőleg. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben megjelent Pax corporis című orvosló könyvében bélgiliszta ellen így ajánlja: „Sártöknek bélit kivévén, s a magvától megtisztítván törd összve erősen tehénepével s egy kevés borral vagy égettborral mint a pépet, ruhára kenvén kösd bé a köldökit véle”.

Nagyon erős hatású hashajtó, fogyasztása nagyobb mennyiségben halálos lehet. Utal erre egy idézet is a Bibliából: „tele szedé az ő ruháját azokról sártökkel, és amikor hazament belevagdalta a fazékba főzeléknek”... Férfiak (proféták), akik ettek belőle „felkiáltának és mondának: Halál van a fazékban” – 2. Kir. 4,39- 40.

Napjainkban már nem használják.

A Bibliában kétszer is (2. Kir. 30, 34-38 és Sir. 24,15) is megjelenik a Galbanum, magyarul szíriai gyanta nevű készítmény, amely a bölcsesség jó illatára utal. Illatáldozatokhoz használták.

A gyantás husáng (Ferula erubescens) ernyősvirágú, fehér vagy rózsaszín szárú, gyantát kiválasztó fa. A „kiizzadott” gyanta eleinte folyékony és fehér, később megsárgul és megszilárdul, a kéz melegénél megolvad. Már az ókorban is ismerték, az antik római szerzők az ember- és állatgyógyászatban való orvosi felhasználásáról írnak. Egy ókori író szerint füstjének olyan átható, erős szaga van, hogy elűzi az istállóban lappangó kígyókat és a szúnyogokat távol tartja a kerttől. Európa legtöbb országában hivatalos gyógyszer volt még a XIX. században is.

Belsőleg görcsök, légúti, nemzőszervi, húgyúti fertőzések ellen használták, hörghurutban bevált köptető. Külsőleg tapaszokban lobos daganatokra, gennyesedés ellen, fekélyekre alkalmazták. Pszichikai hatása: bátorság, gyorsaság, tettrekészség, figyelem-összpontosítás, a félelem legyőzése, az éberség kifejlesztése. Jelenleg aromaterápiás kezelésekben, illatlámpákban, illatszökőkutakban, többkomponensű olajokban, biokozmetikumokban alkalmazzák.

A Bibliában a Gilead balzsam vagy Mekka-balzsam néven említett készítmény fő összetevője a Gummi ladanum vagy landanum, más néven labdanum, laptanum.

A balzsamos szuhar – latin neve Cistus ladanifer – mediterrán cserje levelei, ágai erős illatú, sűrű, ragacsos gyantával borítottak, ez védi a nap égető hatásától. A gyanta ősi gyűjtési módja a cistuscserjék között legelésző juhok és kecskék nyakának, illetve szakállának átfésülése, amelyről ily módon távolították el a ráragadt illatos anyagot. Manapság speciális bőrszíjakkal simítják át a cserjéket. Más anyagokkal együtt, füstölőként ősidőktől használatos Egyiptomban, Izraelben, de még Japánban is. A középkorban fekélyek, fertőzött sebek gyógyítására alkalmazott kenőcsök összetevője volt. Jelenleg ránctalanító krémek alkotóeleme, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású, reuma és ekcéma elleni készítményekben használják. Párologtatva hörghurut, köhögés, megfázás esetén jótékony hatású. Spanyolországból, Andalúzia vidékéről érkezik a legtöbb labdanum.

Veress László