Bírálja az Oroszország elleni uniós szankciókat a német cégek érdekképviselete

Az Oroszországot sújtó eddigi uniós szankciók nem hozták meg a várt hatást, az újabb büntetőintézkedések bevezetése pedig hiba volt – idézte a több mint 6 ezer Oroszországban tevékenykedő német vállalat érdekeit képviselő szervezet vezetőjét a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

Eckhard Cordes, a német cégek kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) elnöke kifejtette, hogy az eddigi szankciók nem eredményeztek értékelhető előrelépést az ukrán válság kezelésében.

Az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel Németország saját magának árt – tette hozzá.

Az újabb szankciók bevezetésének elhalasztásától a szervezet azt remélte, hogy a döntés „erősíti az ukrajnai tűzszünetet”, de az EU végül mégis életbe léptette a korábban elhatározott gazdasági és politikai korlátozó intézkedéseket, ami „nem fog hozzájárulni az enyhüléshez” – mondta Eckhard Cordes.

A német középvállalati szektorban a szankciók első körei is „nagy frusztrációt” eredményeztek, kis- és közepes méretű vállalatok sora érzi fenyegetve fennmaradását, mert tevékenységük jelentős része Oroszországhoz köti őket, és nem találnak egykönnyen más piacot termékeiknek és szolgáltatásaiknak – idézte a FAS az érdekképviselet vezetőjét.

A szervezet adatai szerint az év első öt hónapjában az Oroszországba irányuló export értéke 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az év egészét tekintve pedig 25 százalékos lehet a visszaesés.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól.

A BP volt vezére szerint az olajellátást veszélyeztethetik a szankciók

A BP olajipari óriáscég volt vezérigazgatója szerint globális olajellátási problémákat okozhatnak az ukrajnai válság miatt Oroszország ellen foganatosított amerikai és európai szankciók.

Tony Hayward, aki 2010-ig állt a BP élén, és jelenleg a Glencore globális nyersanyagpiaci konglomerátum elnöke, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak nyilatkozva kijelentette: ha az orosz energiahordozó-kitermelő cégeket kitiltják a tőkepiacokról és korlátozzák hozzáférésüket a nyugati olajipari technológiához, az az orosz olajkitermelési beruházások visszaesését fogja eredményezni, és így hosszú távon károsítja a globális nyersolajellátást.

Hayward szerint az amerikai palaolaj-kitermelés robbanásszerű bővülése jelenleg elfedi a növekvő globális olajellátási kockázatokat.

Hozzátette: az amerikai kitermelési folyamatok miatt a világ „hamis ellátási biztonságérzetbe ringatta magát”. Az Egyesült Államokban 2008 óta 60 százalékkal ugrott meg az olajtermelés a palaolaj-készletek kiaknázása nyomán, ám kérdés, hogy honnan várható majd új ellátási források belépése, ha az amerikai kitermelés tetőzik – mondta a hétfőn ismertetett interjúban a brit olajipari vezető.

Hayward szerint a szankciók veszélyeztetik az érintetlen orosz sarkvidéki készletek, illetve a szibériai palaolaj-kincs kitermelését. A BP volt vezetője megkérdőjelezte azokat az előrejelzéseket is, amelyek azt valószínűsítik, hogy az iraki olajtermelés 2020-ig megkétszereződik.

Az orosz olajipari cégeket sújtó szankciók ellátási kockázataira londoni iparági elemzők is felhívták a figyelmet.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays – amely rendszeres olajpiaci elemzéseket is összeállít – új helyzetértékelésében kiemelte, hogy az európai szankciók immár nemcsak a feltárást, hanem a termelést is érintik Oroszországban. A kiterjesztett büntetőintézkedések tovább növelik az orosz nyersolajszektort terhelő, eddig is magas kockázatokat, és nehezebbé teszik az európai olajipari és szolgáltató vállalatoknak oroszországi érdekeltségeik ellátását a szükséges technológiával – áll a Barclays elemzésében.

A ház szerint ráadásul eltérő az amerikai és az európai szankcióintézkedések szövegezése. Az európai szankciók leírásában például a sarkvidéki olajfeltárás és kitermelés, az amerikai meghatározásban a sarkvidéki tengeri kitermelés szerepel. Mindez növeli a bizonytalanságot az oroszországi földgáz- és nyersolaj-kitermelésben tevékenykedő vállalatok számára.

A Barclays elemzői szerint ebben a helyzetben „ho-mályosabbá váltak” az orosz olajtermelés középtávú kilátásai. A ház eddigi előrejelzése az volt, hogy az orosz kitermelés a jelenlegi napi 10 millió hordó körüli szintről csak csekély mértékben, 20 ezer hordóval csökken 2015-ben, ám a most foganatosított szankciók megkérdőjelezik a termelés-megosztási egyezmények alapján Oroszországban kitermelést folytató cégek terveit például a szahalini lelőhelyek művelésének további bővítésére, és emiatt az eddig vártnál komorabbá válhatnak a jövő évi orosz kitermelési kilátások.

Oroszországnak már nincs prominens súlya a Kőolajexportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli ellátás növelésében, ám az orosz kitermelés csökkenése ennek ellenére is érezhetően szűkítheti az OPEC-en kívüli források kínálatát – hangsúlyozzák a Barclays iparági elemzői.