A bírósági hagyatéki tárgyalásról általánosan
Amint már említettük, elhalálozáskor az elhunyt személy vagyona átruházódik az örököseire. A hagyaték-átruházás a törvényes előírások értelmében vagy egy végrendelet nyomán szállhat át az örökösökre.
Amint már említettük, elhalálozáskor az elhunyt személy vagyona átruházódik az örököseire.
A hagyaték-átruházás a törvényes előírások értelmében vagy egy végrendelet nyomán szállhat át az örökösökre.
Az örökséget képező vagyon fő jellemzője az, hogy ez egy osztatlan tulajdonközösséget képez.
Ennek következtében az örökösök tulajdonjoga, mindaddig, amíg a tulajdonközösséget meg nem osztják, eszmei hányadokban van meghatározva (például: ½ és ½).
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vagyonmegosztás megvalósításáig az örökösök csak hányadrészük mértékét uralják és nem a javakat, amelyek a hagyaték tárgyát képezik.
A polgári törvénykönyv előírja azt a szabályt, mely szerint senki sem kötelezhető a tulajdonközösségben való maradásra. Ezen szabály értelmében bármelyik közös tulajdonos (illetve örökös, ebben az esetben) bármikor kérheti a vagyonközösség megosztását, ez a jog nem évül el.
Az örökség megosztása kétféleképpen valósítható meg: a közös tulajdonosok megegyezése alapján (önkéntes), valamint bírói (tehát bírósági eljárás útján) történő megosztás. Ez alkalommal csak az utóbbira fogunk kitérni.
A bírósági úton történő megosztásra mindazokban az esetekben kerül sor, amikor az örökösök nem akarnak vagy nem tudnak közös megegyezésre jutni ezzel kapcsolatosan.
Mindenekelőtt megemlítjük, hogy a bírói megosztás előtt az örökösök nem kötelesek előzetes megegyezéssel próbálkozni. Tehát nem létezik egy olyan kötelezettség, melynek értelmében a bírói eljárást feltétlenül egy önkéntes megosztási kísérlet kell megelőzze.
Ugyanakkor a polgárjogi törvénykönyv előír két olyan helyzetet, amikor a bírósági úton történő megosztás kötelező, vagyis amikor nem lehet megegyezéses alapon a hagyatékot megosztani. Ezek az esetek a következők: amikor valamelyik közös tulajdonos hiányzik, valamint amikor valamelyik örökös nem rendelkezik cselekvőképességgel, vagy csak részleges cselekvő-képességű (tehát amikor az örökös kiskorú, vagy bírósági tilalom alá van helyezve).
A bírói megosztás megvalósításához elegendő csak az egyik örökös ilyen jellegű akaratkinyilvánítása. A megosztási keresetet, a hagyaték tárgyát képező javak hollététől függetlenül, ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely hatáskörében található az elhunyt legutóbbi lakhelye.
Egy ilyen jellegű keresetnek a következő elemeket kell tartalmaznia: azon személyek adatait (név, lakcím), akik között a megosztás történik, a hagyatékot képező javak felsorolását, azok értékét, elhelyezését és azon személyek nevét, akiknél az a bizonyos tárgy található.
A bírósági eljárás ideje alatt a felek bármikor teljes vagy részleges megegyezésre juthatnak. Ilyenkor a határozat a perbeli felek megegyezését fogja tartalmazni.
A megosztást a bíróság, amennyiben lehet, természetben rendeli el, megállapítva mindegyik örökös részét egyenként. Ha a részek konkrét értéke nem egyenlő, a különbözetet pénzösszegekkel pótolják.
Viszont azokban az esetekben, amikor a természetben való megosztás nem lehetséges, vagy maga a felosztás lecsökkentené a javak értékét, vagy kereskedelmi céljukon módosítana, a felek kérésére a bíróság bármelyiküknek odaítélheti azokat, megállapítva ugyanakkor a többi örökösnek fizetendő pénzösszeget a nekik járó rész fejében.
Amennyiben egyik fél sem igényelné a javakat, a bíróság elrendelheti, hogy a felek saját maguk vagy egy végrehajtó nyilvános árverésen ezeket értékesítse. Az örökség tárgyát képező javak eladásából származó pénzösszeg az örökösöket megillető hányadrészek függvényében osztódik szét közöttük.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
