Bizottságosdi vagy konkrét fejlesztés
2013-02-15 15:14:44
- Vajda György
Azt szokták mondani, hogy ha valamit nem akarsz egy szervezeten belül megoldani, akkor alakíts egy bizottságot, és biztos, hogy az ügy rendezése számtalan indok, kifogás miatt halasztódik.
Azt szokták mondani, hogy ha valamit nem akarsz egy szervezeten belül megoldani, akkor alakíts egy bizottságot, és biztos, hogy az ügy rendezése számtalan indok, kifogás miatt halasztódik. Erre a következtetésre jutottak annak a vitának a nyomán, amelyet a marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén a Ionela Ciotlăuş alpolgármester által előterjesztett határozattervezet váltott ki. Ebben ugyanis a kezdeményező javasolta, hogy jöjjön létre egy olyan bizottság, ami felülvizsgálja a város közterein végzett munkálatokat.
Az előterjesztett indoklásban többek között az szerepel, hogy a közpénzek ésszerűbb felhasználása érdekében elsősorban a közmunkálatokat felügyelte volna ez a bizottság, amelynek tagjai között lett volna a két alpolgármester, négy helyi tanácsos, a város főépítésze, a műszaki és a közterületkezelő igazgatóságok vezetői is. A javaslat szerint a bizottság hatáskörébe tartozott volna egy-egy nagyobb beruházási terv megvalósíthatósági tanulmányának, valamint a kivitelezési tervének a felülvizsgálata, illetve a szakkonzultáció.
A határozattervezetet még az előterjesztés előtt elutasította a polgármesteri hivatal jegyzője, illetve a jogi osztálya azzal az indoklással, hogy egy ilyen bizottság létrejöttének nincsen törvényes alapja.
Ezért már a tanácsülésen éles vita alakult ki. Ionela Ciotlăuş kifejtette, hogy eddig olyan döntéseket hozott a városvezetőség, amiről a tanácsosok nem tudtak. Mi több, számos közmunkálatot elkezdtek a választási kampányban, amelyet ezt követően nem fejeztek be. A két alpolgármestert nem tájékoztatják – mindezekért javasolta az említett bizottság létrehozását, amely megállapítja a tervek kivitelezésében az elsőbbséget és összehangolja a polgármesteri hivatal városfejlesztési tervét a helyi tanács elképzeléseivel. Példaként az alpolgármester a műjégpályát hozta fel, ahol a munkálatok beszüntetéséről senki sem tájékoztatta a tanácsot. Mi több azt is kifejtette, a hivatal beosztottjai a polgármesternek „vakon engedelmeskednek” ezért az alpolgármestereknek valósággal könyörögniük kell azért, hogy információhoz jussanak, és hogy megfelelő körülmények között dolgozzanak.
Cioban Maria – a határozattervezetet megvétózó jegyző – kifejtette, van állandó bizottsága a tanácsnak, amelynek hasonló a feladatköre, ezért fölösleges a „bizottságosdi”. Az ügyhöz hozzászólt Cornel Brişcaru PSD-s tanácsos is, aki elmondta, csak Marosvásárhelyen alakult ki olyan tudathasadásos állapot, hogy van a városnak két törvényesen megválasztott és két „törvénytelenül” funkcióban levő alpolgármestere. Ezt az állapotot márciusig meg kell szüntetni – követelte –, majd hozzátette, meg kell büntetni azokat, akik nem tájékoztatják az alpolgármestereket.
Az éles hangnemre Claudiu Maior vehemensen válaszolt, s azzal vádolta Cornel Brişcarut, hogy rövid tanácsosi mandátuma alatt nem tett semmit a városért, csak a polgármestert és a korábbi tanács munkáját kritizálja.
Némiképp a vitának a jegyző vetett véget, aki javasolta, hogy a helyhatósági törvényt konzultálva vizsgálják meg azt, hogy miként lehet szabályosan – a hatásköröket pontosan meghatározva – létrehozni egy bizottságot. Ezt a határozattervezetet benyújtó Ionela Ciotlăuş is elfogadta.
Az ügynek azonban több vetülete is van, amelyekre érdemes visszatérni. Mindenekelőtt valóban az utólag módosított (legutóbb 2012. január 20-án) és kiegészített 215/2001-es helyhatósági törvénynek megfelelően a 2012-es helyhatósági választásokat követő első tanácsülésen választották meg Józsa Tibor és Ciotlăuş Ionela Claudia alpolgármestereket, akikkel Dorin Florea polgármester nem akar együttműködni. Ezt a városvezető többször is megerősítette, hiszen valóban nem ruházott át semmiféle jogot, illetve hatáskört a két helyettesének. S ezt ugyancsak a helyhatósági törvény 57. cikkelyének 2. bekezdése alapján meg is teheti, ugyanis ez leszögezi, hogy a polgármester hatásköreit leoszthatja, de nem kötelezően. („îi poate delega atribuţiile sale”). Mint ismeretes a korábbi mandátumban alpolgármesteri funkciót betöltő Claudiu Maior és Csegzi Sándor maradtak helyükön mint személyes tanácsadók, illetve az előbbi mint helyi tanácsos is új mandátumot nyert. Ez esetben is a már említett törvény szerint jogosan járt el a polgármester, ugyanis a megyeszékhelyeken négy tanácsadót lehet kinevezni, akiket polgári szerződés alapján lehet alkalmazni és juttatást biztosítani.
Az már erkölcsi, munkaviszonybeli kérdés, hogy a polgármester milyen viszonyt alakít ki az alpolgármesterekkel, illetve a beosztottakkal, akiknek esetenként megtilthatja az információ-szolgáltatást. Mert az is tény, hogy a polgármesteri hivatal nem jeleskedik a transzparenciában. A megfelelő körülmények között működő polgármesteri hivatalban az osztályvezetők kötelesek a tanácsosok tudomására hozni minden olyan információt, amelynek alapján az önkormányzati képviselők határozattervezeteket készíthetnek elő, illetve döntést hozhatnak a köz érdekében. Jó lenne, ha végre a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban is normális kerékvágásba terelődnének a dolgok és végre egyetértésben valóban a városfejlesztési tervekről folytatnának vitát az önkormányzati képviselők. A kialakult patthelyzet senkinek sem jó, s ebből a néha parttalannak tűnő hadakozásnak a vesztesei a városlakók. Nem a bizottságok oldják majd meg a helyzetet, lendítik előre a várost, hanem azok a konkrétumok, amelyekről már több éve csak elképzelés szintjén hallunk, mint amilyen a digitális város, a terelőutak megépítése stb. Ebben pedig mind a polgármesteri hivatal szakosztályai, mind a városvezetés és a tanácsosok egyet kellene értsenek. Ezt várják el a marosvásárhelyiek, és nem az újabb bizottságokat.
