Biztató jelek Küküllőszéplak községben

Küküllőszéplak község négy településén a lakosság zöme a mezőgazdálkodásból és állattenyésztésből él. A község gazdasági adottságairól, a termelés fontosabb mutatóiról, az utóbbi változásokról és beruházásokról Bucur Leon Dan alpolgármesterrel beszélgettünk.

Fotó: Kilyén Attila

Küküllőszéplak község négy településén a lakosság zöme a mezőgazdálkodásból és állattenyésztésből él. A község gazdasági adottságairól, a termelés fontosabb mutatóiról, az utóbbi változásokról és beruházásokról Bucur Leon Dan alpolgármesterrel beszélgettünk.

Elmondása szerint a község mezőgazdasági területe 3.954 hektár. Ide tartozik a 200 hektáros gyümölcsös is, amelyet egy brassói cég vásárolt meg. A gyümölcsösből a cég a terményt elszállítja és értékesíti, az adót a helyi polgármesteri hivatalba fizetik be.

A községben a gazdálkodók 348 szarvasmarhát (80% tejelő) tartanak. A szarvasmarha-állomány az utóbbi időszakban csökkent. Egy példa: Kisszentlászlón jó néhány évvel ezelőtt 160 szarvasmarhát tartottak, ma kettőt. Ezzel szemben gyarapodott a juhállomány, 2.781-re. A háztáji gazdaságokban összesen 1.165 sertést, 144 méhcsaládot és 62 igáslovat tartanak, jellemző a községre, hogy a gazdaságokban tartott szarvasmarhák száma egy-kettő. De Nagyszentlászlón az innen elszármazott szász Alesi Andreas, aki ma Németországban él, megalapította Agrozootehnica elnevezésű mezőgazdasági vállalkozását. A volt kollektív gazdasági farmját vásárolta meg, ma 56 szarvasmarhát tart, 150 hektáros területen gazdálkodik, négy munkahelyet biztosítva a helybéliek számára. Vállalkozásának köszönhetően is a községből a feldolgozó naponta átlagosan 2.500 liter tejet szállít el.

Az alpolgármester, lévén állattenyésztési mérnök, a Munkaközvetítő Ügynökséggel közösen farmerképző tanfolyamot indított, amelyet 30 gazdálkodó végzett el.

– Szerintem a község gazdasági életében biztató az, hogy miközben egyre kevesebben tartanak például szarvasmarhát, az állomány a potenciális vállalkozónál koncentrálódik, ahol a megfelelő tenyésztési technológia alkalmazása mellett sikerült kialakítani korszerű szálláshelyet is, biztosítva az állomány megfelelő takarmányozását, ami végül is a tejhozam növekedéséhez vezet. Végül meg kell említenünk, hogy két-három mezőgazdasági vállalkozónak további célja bekapcsolódni a falusi turizmusba. Héderfáján és Kisszentlászlón a beruházások már megkezdődtek – összegzett Bucur Leon Dan.