A Contrapunct című műsor minapi adásában két neves politikai újságíró elemezte a miniszterelnök – egyesek által a jobboldal „megmentőjének” nevezett Ilie Bolojan – ténykedését. Az elemzők egy olyan portrét vázoltak fel, amelyet az empátia hiánya, a társadalmi gyűlölet és az országon kívüli esetleges iránymutatás jellemez, megkérdőjelezve a liberális politikus által hozott döntések pszichológiai alapjait, különösen a költségvetési megszorításokat és az úgynevezett igazságszolgáltatási reformot illetően.
A vita a hírszerző szolgálatok román politikára gyakorolt befolyásából indult ki, és felvetődött a kérdés, vajon Ilie Bolojant ezek a struktúrák „irányítják-e”. Mert, mint mondták, Bolojan gazdaságra és a közigazgatási apparátusra gyakorolt hatása inkább destabilizációs tervre, mint valódi reformra utal.
„Olyan hatékonyan teszi tönkre a román gazdaságot és mindent, ami Romániában történik, hogy véleményem szerint vagy súlyosan beteg, vagy gyűlöli az embereket. De óvatosan gyűlöl, nem mindenkit. Nem hallottam róla, hogy bármilyen megszorítást végrehajtott volna az SRI-nél vagy a SIE-nél. Gyűlöl? Gyűlöl. De ott nem vág semmit” – hangzott el többek között.
A Bolojant ért kritika központi eleme az átszervezések brutális végrehajtási módja volt. Holott egy hiteles vezetőnek képesnek kell lennie különbséget tenni a rendszerben lévő „leprások” és azok között az emberek között, akik ezektől a munkahelyektől függenek családjuk eltartása érdekében.
Keményen bírálták Bolojan ragaszkodását a tömeges elbocsátásokhoz épp a téli ünnepek alatt. Támadták a jelenlegi vezetők erkölcsi profilját, megjegyezve, hogy úgy tűnik, pontosan a jellembeli „hibáik” miatt választják ki őket. Összefüggést vontak a természetellenes nyilvános viselkedés és a vezetők magánélete között, állítva, hogy olyan emberek vezetik az országot, akik már nem tisztelik azokat a hagyományos értékeket, amelyekben a nép hisz.
Rámutattak, hogy a román társadalom rendkívül felszínessé vált, és a politikai szerepvállalás látszólag csak az ellentmondásosak kiváltsága. A nagy probléma azonban akkor jelentkezik, amikor ezek a politikusok eltűnnek, helyet adva a „szolgálati tanoncoknak”, akik nem tanultak szakmát, csak befolyást gyakorolnak.
Véleményük szerint Bolojan esete egy olyan rendszer tünete, amely a nyers erőszakot népszerűsíti a stratégia és az együttérzés helyett. Természetellenes viselkedése egy olyan személyiség álarca, ami komoly kérdéseket kellene felvessen azokban a választókban, akik még mindig hisznek a polgári és erkölcsi értékekben.
Olyan vélemény is elhangzott, miszerint „Bolojan egyértelműen alkalmatlan. A miniszterelnök kalapja túl nagy a fejéhez képest. Amikor megvalósította az elképzeléseit, a GDP 0,2%-kal csökkent. Az év végi előrejelzés (2025) 0,7%-os gazdasági növekedést jelez, ami az EU-átlag fele. Ez a szerény 0,7% a gazdaság érdeme, nem Bolojané”.
Egybehangzó vélemények kimondják: „Bolojan egyértelműen rosszindulatú. A teljes terhet a szegényekre és a középosztályra vetette ki. Az ingatlanadók a gazdagokat részesítik előnyben, és a már amúgy is szegényeket elszegényítik”. Bolojant kétszínűnek is nevezik ugyanakkor, aki panaszkodik, hogy nincs elég munkaerő, de a jövőben nem akarja orvosolni a helyzetet, mivel csökkenti az anyák támogatását, ezzel visszaszorítva a születéseket. A kormány a polgárok és a kisvállalkozások rovására csökkentené a költségvetési hiányt.
Magától adódik a kérdés: mit kezd a kormány az állami költségvetés „fekete lyukaival”, a csődbe ment önkormányzatokkal, miközben itt rengeteg pénzt költenek el az állami kiegyenlítési alapokon keresztül, mert az alkalmazottak száma és a fizetések színvonala messze meghaladja a polgármesteri hivatalok saját bevételeit. De a polgármestereket fontos szereplőknek tekintik a választások megnyerésében…
Ha az önkormányzatok „átszervezése” ugyanúgy történik, mint a Mezőgazdasági Minisztériumban, akkor egyértelmű: nem fognak csökkenni az állam működési költségei. Hiszen a Mezőgazdasági Minisztériumban 93 alárendelt intézményt hagyott meg, a személyzetet a megszüntetett intézményekből a megmaradtakba helyezték át…
Mindent egybevetve: a Bolojan-kormány nem bizonyította, hogy törődne az állam működési költségeinek csökkentésével. Ilyen szempontból kulcsfontosságú lesz a 2026-os állami költségvetés.
