Borbély László: Újabb hisztériakeltésről van szó

A parlament kedden szavazott a képviselők és szenátorok jogállásáról. A szavazás nagy visszhangra talált mind a hazai, mind a külföldi sajtóban. Egyes vélemények szerint ezzel a szavazással „bebetonozták” a honatyák mentelmi jogát.

A parlament kedden szavazott a képviselők és szenátorok jogállásáról. A szavazás nagy visszhangra talált mind a hazai, mind a külföldi sajtóban. Egyes vélemények szerint ezzel a szavazással „bebetonozták” a honatyák mentelmi jogát. A jogszabály továbbra is úgy rendelkezik, hogy a törvényhozókat csak akkor lehet őrizetbe venni, letartóztatni, illetve házkutatási parancsot végrehajtani ellenük, ha a parlament jóváhagyja azt. Ez most azzal egészült ki, hogy az ügyészségnek „megalapozott bizonyítékokat” kell felmutatnia a parlament illetékes bizottságában, ha egy képviselő letartóztatását, őrizetbe vételét vagy házkutatás végrehajtását kéri.

Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnökét kérdeztük.

– Egyes vélemények szerint ezzel az új statútummal, idézem, „arra bátorítják a képviselőket, hogy ne óvakodjanak az összeférhetetlenségi helyzetektől”.

– Ez egyszerűen nem igaz. Újabb hisztériakeltésről van szó. Ez a statútum nem tesz mást, mint tisztázza azokat a helyzeteket, amelyek miatt eddig értelmezhető volt a jogszabály. Külön tisztázni kell, hogy mit jelent az összeférhetetlenség, ami egyébként bizonyos törvényekben benne van, de pont azért, mert nem eléggé világos, különböző intézmények különbözőképpen értelmezik. Jelenleg is nem tudom hány per folyik, és hol így, hol úgy dönt a törvényszék. Véleményem szerint a jelenlegi törvényekben található kitételekből kellene egy olyan világos törvényt létrehozni, amelyből mindenki számára egyértelművé válik, hogy melyek azok az inkompatibilitások és összeférhetetlenségek, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartania.

– A Demokrata-Liberális Párt szerint az új törvény bírósági hatáskörökkel ruházza fel a parlamentet.

– Ez az állítás is hamis. Kérdem én, ha bármely állampolgárról van szó, nem csak akkor tartóztathatják le, ha van rá valamilyen bizonyíték? Nem a vizsgálatról van szó. Tehát bármely képviselőt vagy szenátort vizsgálhatnak, itt nincs semmilyen mentelmi jog. Az immunitás csak a házkutatásra szól, amikor egy-két napra bekísérik. Ebben az esetben ez természetes, pontosan azért, mert a parlamentnek az alkotmány szerint kell döntést hoznia. Ez azonban nem akadályozza meg az ügyészséget abban, hogy továbbvigye a vizsgálatot. És nem bizonyítékokat kell felmutatnia – itt módosult a szöveg –, hanem csak azt mondja, egy bizonyos indoklást kell benyújtson, hogy miért akarja letartóztatni az illető képviselőt. Ennyi és nem több, úgyhogy ezek mind amolyan félreértelmezések, és egyszerűen nem igazak. Egyértelmű, hogy itt nem a jogrend változott, hanem bizonyos tisztázásokra volt szükség, éppen azért, hogy a parlament ne úgy döntsön, hogy egyszerűen nem tudja, miről van szó.

– Ez az új jogszabály mennyiben harmonizál az uniós szabályzókkal, tekintve, hogy az Európai Bizottság többször elmarasztalta Romániát, hogy nem harcol a korrupció ellen, illetve a parlamentet azzal, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás működését.

– Ne keverjük a dolgokat. Egyértelmű, hogy van korrupció, és harcolni kell ellene, mint minden európai uniós országnak. Romániában azok a bizonyos, alkotmányban megjelenő, immunitáshoz kapcsolódó kitételek, amelyek, mint korábban említettem, csak a letartóztatásra és a házkutatásra vonatkoznak, a huszonhét ország közül huszonötben léteznek, pont azért, hogy az ügyészség ne éljen vissza a hatáskörével, és ne politikai dossziékat fabrikáljon. Éppen ezért ezek a fékek benne vannak minden uniós ország jogszabályában. Különben ilyen intézmény, mint az ANI, a Feddhetetlenségi Ügynökség, nincs sehol az Európai Unió tagországaiban, mindenhol az ügyészség foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. De semmi gond, legyen egy ilyen ügynökség, azért, hogy úgymond megnyugtassuk az Európai Uniót. Ami a törvénykezést illeti, Románia semmivel sincs lemaradva, nem kullog a sor végén az európai uniós országokhoz képest. Különben, és ezt zárójelben mondom, nevetséges is, hogy itt most egyesek azt kérik, az ügyészség ne nyújtson be a parlamentbe egy bizonyos dokumentációt vagy indoklást ezekről a kérdésekről, mert akkor úgymond megtudja a közvélemény. Én úgy emlékszem, hogy az utóbbi három évben magától az ügyészségtől tudta meg a közvélemény, különben teljesen törvénytelen módon, akkor, amikor még olyan fázisban voltak a vizsgálatok, hogy még az ügyész felelőssége lett volna, hogy az ügy ne kerüljön a sajtóba. Úgyhogy nevetséges is, amikor azt mondják,
„nehogy a közvélemény megtudja”. Mit? A parlamentnek tudnia kell, amikor az alkotmány szerint kell döntenie abban, hogy letartóztatják vagy házkutatást rendelnek-e el az illető képviselőnél, hogy mi az indok. Ennyi és nem több.

– Tehát összességében ez a jogszabály EU-kompatibilis?

– Ez a szabályzó teljesen EU-konform, csupán egyesek magyarázták félre az elmúlt héten, akiknek érdekében állt valótlanságokat állítani, és egyszerűen meg sem nézték a statútumot. Különben az utolsó verzióból ki is került néhány olyan kitétel, éppen az RMDSZ javaslatára, amely félreérthető volt. Ezért kellett volna először a parlamenti frakciók között letárgyalni, és utána közvitára bocsátani, mert ezzel el lehetett volna kerülni ezeket a félreértéseket. Az utolsó változatban nincsenek benne olyan félreérthető dolgok, amelyek a parlamenti képviselők immunitását úgymond megerősítenék. Még egyszer mondom: nincs immunitás a vizsgálattal kapcsolatban, csak a házkutatás, letartóztatás és bekísérés esetében, ami az alkotmányban is benne van.