Brüsszeli búzabotrány

Románia nem támasztotta alá kellőképpen a kérését

Továbbgyűrűzik az ukrajnai gabonaexport miatti botrány az érintett uniós országokban. Amint korábbi (2023. február 12.) ankétunkban ismertettük, az orosz–ukrán háború előtt Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermesztő és -exportáló országa volt. A háború kitörése után az oroszok elzárták a tengeri szállítási lehetőséget, így nagy mennyiségű gabona rekedt az országban. Az EU szolidaritási vonalat nyitott, hogy a szárazföldön juttassák ki Ukrajnából a gabonát. Az intézkedések nyomán azonban az EU-piacot elárasztó gabonadömping felborította a kereskedelmi egyensúlyt, ugyanis főként az Ukrajnával szomszédos európai országokba jóval olcsóbb búza jutott be, így a hazai termést nem tudták értékesíteni a gazdák, ami jelentős kárt okozott számukra. 

Petre Daea: megtettünk minden tőlünk tehetőt 

A mezőgazdasági minisztériumok, köztük a román is, az Európai Bizottságtól kért kompenzációt. Hosszas folyamat után sikerült „kiharcolni” a támogatást az uniótól, azonban az okozott kárhoz viszonyítva méltánytalanul keveset kapott Románia. Kiderült, hogy emiatt nemcsak az uniós bürokraták a hibásak. Először az EU mezőgazdasági minisztertanács a 2022. szeptember 26-ai ülésén Petre Daea román agrárminiszter jelezte, hogy az ukrán gabonadömping kárt okoz az országnak, ugyanis a hazai mezőgazdászok nem tudták értékesíteni termésüket, és így készpénzkészlet nélkül maradtak, ami veszélyezteti a tavaszi mezőgazdasági kampányt. A szaktárcavezető az ezt követő minden egyes havi minisztertanácson sürgette az Európai Bizottságot, hogy kompenzálja a romániai gazdákat. A 2023. januári ülésen nemcsak a román, hanem a lengyel, magyar, bolgár, cseh és szlovák agrárminiszterek is előterjesztették igényüket, ugyanis a romániaihoz hasonló helyzetbe kerültek. 

Hosszas előzetes tárgyalások után, március 20-án Brüsszelben az Európai Bizottság székházában találkoztak az unió 27 tagállamának mezőgazdasági miniszterei a halászati és mezőgazdasági bizottságban, ahol előterjesztették támogatási igényeiket. Ezen az ülésen Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött, az unió mintegy 450 millió eurós válságtartalékából mindössze 56 millió eurót szánhat a gazdák kompenzálására, ebből Románia mindössze 10 millió eurót kapott. Ez a hazai mezőgazdasági szakmai, civil szervezetek által felbecsült érték alig 5%-a, ugyanis a gazdák úgy tartják, hogy a kár összértéke 200 millió euró. A márciusi ülésen Petre Daea miniszter azt kérte Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztostól, hogy egészítsék ki ezt a támogatást, hiszen más érintett országokhoz képest Románia méltánytalanul keveset kapott, ugyanis Lengyelországnak 29,5, Bulgáriának 16,75 millió eurót ítéltek oda. A bolgárok sem elégedtek meg az összeggel, és Petre Daeához hasonlóan Georgi Sabev, a bolgár agrárminiszter is kiegészítést igényelt. 

Petre Daea – brüsszeli látogatását követően – másnap Bukarestben a minisztériumban sajtótájékoztatót tartott, ahol ismertette azokat a lépéseket, amelyeket a szaktárca tett ez ügyben a romániai gazdák érdekében. Először az előállt helyzetről 2022. szeptember 26-án értesítették az EB mezőgazdasági biztosát, 28-án már levélben is megfogalmazták a kártérítési igényt, majd február 8-án és 27-én a brüsszeli külképviselet közvetítésével ismét szóvá tették a kompenzációt. Március 14-én közölte a bizottsága Lengyelországnak, Bulgáriának és Romániának megítélt összegeket. A miniszter még aznap felvette a kapcsolatot Románia európai parlamenti képviselőivel, illetve levélben értesítette az EB romániai képviseletét, a mezőgazdasági biztost és jelezte, hogy az ország méltánytalan elbírálásban részesült. Végül március 20-án találkozott személyesen Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztossal, és kérte, hogy vizsgálják felül a megítélt összeget. A kompenzáció nemcsak a búza-, hanem a kukorica- és a napraforgó-termesztést ért kár megtérítésére is vonatkozik.  

A miniszter kijelentette, hogy elméletileg nincs semmi leszögezve. Az Európai Bizottság felülvizsgálhatja a döntését, de ez még nem jelenti azt, hogy kiegészítik a támogatást. A végleges döntés március 30-án születik. A megítélt összegtől eltekintve minden ország kiegészítheti saját költségvetéséből a támogatást. Ha 10 millió eurót kapunk, ehhez még a saját költségvetésből szánhatunk 10 millió eurót. 

Március 28-án Romániába látogatott Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke, aki többek között találkozott Nicolae Ciucă miniszterelnökkel és Klaus Iohannis államfővel is. A delegáció tagja volt Ryszard Bartosik, a lengyel mezőgazdasági minisztérium államtitkára is, aki a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumban találkozott szakkollégáival. Az EU közös agrárpolitikája és a két ország közötti mezőgazdasági élelmiszeripari kereskedelmi kapcsolatok mellett szó esett a kompenzációról is. A lengyel politikus is kifejtette: mindkét ország többet érdemelt volna az uniótól, így Lengyelország is támogatja Romániát abban, hogy több kompenzációt kapjon. 

Álljon a sarkára a romániai szaktárca!

Amint Petre Daea miniszter is említette, Románia jogosnak tartott igényének támogatásáért az Európai Parlamenthez is fordult. Az üggyel foglalkoztak Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői is. Az utóbbit arról kérdeztük, hogy milyen esélye van Romániának arra, hogy az EB felülbírálja korábbi döntését. 

A képviselő elmondta: ha figyelembe vesszük a romániai gazdaszervezetek által készített becslést, akkor valóban kevés az összeg, hiszen mintegy 200 millió euróról lenne szó. Ha egy komoly felmérés is készült volna, és ennek a „fele igaz”, akkor is mintegy 100 millió euró kár érte az országot. Ennek az EB által nyújtott 10 millió euró alig a 10%-a, ami valóban nagyon kevés. 

– Tudomásom szerint az történt, hogy a romániai szakminisztérium nem végezte el a dolgát, nem volt megfelelően előkészítve az igénylési dosszié, vagyis hivatalosan nem volt egy olyan felmérés, amely bizonyítottan igazolta volna az igényelt pénzösszeget. Ezen túlmenően a romániai lobbi sem volt meggyőző, hiszen a minisztertanácsbeli találkozók alkalmat teremtenek arra, hogy a miniszterek személyesen is kiálljanak, lobbizzanak országuk képviseletében. Több európai parlamenti képviselővel közösen egy levelet fogalmaztunk meg és küldtünk el Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben jeleztük az ügyet. Ha nem fordulunk az EB elnökéhez, akkor nem kerül terítékre egyhamar a kompenzáció kérdése. És természetesen továbbra is kitartunk amellett, hogy a gazdákat megilleti a kompenzálás – mondta a Népújságnak Vincze Loránt. 

A képviselő kifejtette, az orosz–ukrán háború miatt előállt helyzetet követően a gabonaexport-zárlat feloldásának célja az volt, hogy Ukrajnából minél előbb minél több gabona jusson Észak–Afrikába, hogy ott értékesítsék, és ezáltal a háború sújtotta Ukrajna jövedelemhez jusson. Mint ismeretes, az oroszok elzárták a tengeri utat, ezért alternatív megoldásként a szárazföldön szállították a terményt, és természetes, hogy az olcsóbb gabonára „lecsaptak” a kereskedők, hiszen ez jobb ár volt. Azzal már kevésbé törődtek, hogy a vámmentesen és ellenőrzés nélkül az unióba jutott gabonának kétes a minősége, ugyanis valószínű, hogy olyan növényvédő szerrel kezelték, ami az unióban tiltott. Vincze Loránt szerint az ügyre a legjobb megoldást a védővám visszaállítása jelentené, ezt azonban politikailag kell felvállalnia az unió tagállamainak. Illetve úgy kialakítani az ukrán gabonaexport útvonalát, hogy ne tudják eladni az unió területén a termést. Nemrég Törökország közvetítésével az oroszok feloldották a fekete-tengeri útvonalra kivetett gabonazárlatot, így elméletileg kevesebb gabona érkezik majd szárazföldön az EU-ba. Ami a kompenzációt illeti, Vincze Loránt kijelentette: Romániának, a mezőgazdasági minisztériumnak kell „sarkára állnia” ahhoz, hogy a gazdák megkapják a megfelelő kompenzációt.