Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-09-24 13:17:12
Nem, nem Csíky Gergely nagy sikerű vígjátékáról van szó, hanem egész másról. És nem is vígjátékba, hanem inkább mesébe illő dologról. Azokról a hófehér falra festett buborékokról, amelyek nevet adtak a marosvásárhelyi Szabadság úti Református Egyházközség frissen elkészült és beindított foglalkoztatási központjának.
Mesébe illő, ahogy egy romos házból két hónap alatt új parókia lett, mesébe illő, ahogy a régi parókiából két hét alatt megszületett a BUBORÉK TANODA.
A hit, a remény, az összefogás iskolapéldája ez a megvalósítás!
„…mi, magyarok készséggel adjuk időnket, figyelmünket, két dolgos kezünket másoknak, másokért….Talán, mert jól tudjuk, hogy ilyenkor többet kapunk, mint amennyit adunk.” (a Nők Lapjából)
A fő érdem a lelkes lelkészeinké, a Dénes Előd és Katinka házaspáré, akik bele mertek fogni egy ilyen horderejű dologba, és mellettünk, velünk együtt dolgoztak. De a presbitérium és az egész gyülekezet is derekasan kivette a részét valamilyen formában a munkából. Köszönet érte. És köszönet a jószívű adakozóknak is, akik pénzadományokkal, építőanyagokkal, a munkásoknak ebédekkel segítettek.
Böjte Csaba szavaival: „Kezdj egy jó ügyet, majd meglátod, hányan állnak melléd.”
Tövissi Antal