A bürokrácia hátráltatja a pályázási kedvet

Mondhatni sikeres évet zár a Nyárádmente Leader Egyesület. Pénteken a nyárádszentlászlói Pásztortűz panzióban megtartott éves értékelőjükön több sikertörténetről számoltak be, és ami leginkább derűlátásra ad okot, hogy nem csak önkormányzati sikereket könyveltek el, hanem fiatal vállalkozók példaértékű történeteiről is szó esett, olyanokról, akik igenis élni tudtak a Leader-program nyújtotta lehetőségekkel.

Fotó: Nagy Tibor

Mondhatni sikeres évet zár a Nyárádmente Leader Egyesület. Pénteken a nyárádszentlászlói Pásztortűz panzióban megtartott éves értékelőjükön több sikertörténetről számoltak be, és ami leginkább derűlátásra ad okot, hogy nem csak önkormányzati sikereket könyveltek el, hanem fiatal vállalkozók példaértékű történeteiről is szó esett, olyanokról, akik igenis élni tudtak a Leader-program nyújtotta lehetőségekkel.

A nyárádmenti önkormányzatok vezetői, helyi vállalkozók jelenlétében megtartott évértékelőjén jelen volt Lokodi Edit Emőke is, aki elmondta, mindig is szívügyének tekintette a Nyárádmente sorsát, így elégedetten nyugtázza, hogy a térségben sikeres volt a Leader-program, még akkor is, ha köztudott, hogy Románia nem jár élen az uniós pénzek lehívásában, főként a vidékfejlesztés terén. A megyei tanács alelnöke hangsúlyozta, a jövőben arra kell törekedni, hogy kiaknázzák azokat a lehetőségeket, amelyek által a régió megmutathatja magát, értékeit. Jó lehetőség erre például Hargita megye kezdeményezése, hogy állandó partnerséget szeretnének létrehozni Maros megyével elsősorban a turizmus terén, ám gazdasági szempontból is nagy előnyökkel járhat egy ilyen jellegű együttműködés, jó példa erre a Székely Termék védjegy, amely kiváló kezdeményezésnek bizonyult.

Hátráltató tényező a kishitűség

Balássy András, a Nyárádmente Leader Egyesület területi felelőse előadásában elmondta, sajnos munkájuk során, amikor próbálták népszerűsíteni a lakosság körében a Leader-programot és arra sarkallni a fiatal gazdákat, vállalkozókat, hogy pályázzanak, azt tapasztalták, hogy a nyárádmenti közösségben a legnagyobb visszahúzó erő a kishitűség, a falvak lakossága részéről tapasztalt érdektelenség, a nemek sorozata, amibe ütköztek. – Folyamatosan azt hallani, hogy mezőgazdasággal nem érdemes foglalkozni, állatot nem érdemes tartani, mert keveset fizetnek a tejért. Ha megkérdezem a hodosi fiatalokat, milyen jövőbeli terveik vannak, az a válasz, mindegy, csak el innen. Valójában a pályázatok iránt volt igény, ám amikor azzal szembesülnek, hogy mennyi papírmunkával jár a pályázás, mennyi engedély kell, meghátrálnak – vonta le a következtetést Balássy András.

A bürokrácia elriasztja a fiatal gazdákat

A beszámoló alapján egyértelműen arra derült fény, hogy az önkormányzati projektek túlsúlyban voltak, ezért lapunk arra volt kíváncsi, hol maradtak a nyárádmenti ifjú gazdák, fiatal vállalkozók. Antal Zoltán, a Nyárádmente Leader egyesület munkaszervezeti vezetője elmondta, a pályázóknak körülbelül egyharmada fiatal gazda és ennek a vártnál jóval csekélyebb aránynak az oka elsősorban a bürokrácia.

– Nem egyszerű vidéki embereknek valók ezek a projektek, sajnos az uniótól vidékfejlesztésre érkező pénzek pont oda nem tudtak hatni, ahol a leginkább szükség volt ezekre. Azokhoz a felkapaszkodóban lévő fiatal gazdákhoz, vállalkozókhoz, akiknek csak egy kicsi hiányzott, egy 10-20 ezer euró, hogy el tudjanak indulni. Hiszen amellett, hogy pénzbe kerül egy ilyen projekt elindítása, ott a bürokrácia, ott van az elbukott pályázatok tapasztalata. És legtöbb esetben a bukás egészen apró dolgokon múlik, például tulajdonjogi problémák, telekkönyvi problémák, az APIA-s kimutatások és önkormányzati adatbázisok közötti 0,001 hektárnyi eltérés miatt kivágnak egy projektet, egy elírt fülszám a juhnak a fülében és visszadobják a projektet, és nem lehet módosítani. És amíg ezen a rendszer nem tud túllépni, nem várható számottevő változás. Most végre ki lett mondva a kormány részéről, hogy ezeket a nagyon apró, már-már kekeckedésnek számító dolgokat megpróbálják kiküszöbölni, hiszen ezekben az esetekben látszik, hogy az illető nem akar lopni, nem akar félretájékoztatni senkit. Amíg ezeket a dolgokat Gyulafehérvárról vagy Vásárhelyről kezelték, ezek az emberek labdába sem rúgtak, az első próbálkozásra elutasították őket. Most itt vagyunk mi (szerk. megj: a nyárádszeredai székhelyű Leader iroda), akik leadás előtt, sok esetben teljes mértékben kicseréltetjük a pályázatot, de ehhez kitartás és rugalmasság kell a gazdák részéről. Ezen a téren nem tudta mindenki állni a sarat, vagy elbuktak, vagy meghátráltak. Ha lenne erős akarat és a rendszer is lágyulna, akkor remélhetőleg jövőtől nem túlsúlyban lévő önkormányzati projektekről beszélhetnénk, hanem gazdákról, induló vállalkozókról, kisipari beruházásokról – adott hangot véleményének Antal Zoltán.

Akik mertek... és nyertek

Az akadályok és kudarcok mellett az év végi beszámolón természetesen számos sikertörténet is elhangzott. Például a kisvállalkozá-sok létrehozásának és fejlesztésének a támogatására szánt 312-es intézkedés keretében a nyárádremetei Magyari Éva pályakezdő fogorvos egy fogorvosi rendelő felszerelésére pályázott. A közel húszezer eurós támogatás révén beszerezhetők a korszerű szakorvosi ellátáshoz szükséges eszközök és ezáltal a projekt haszonélvezői valójában a környéken élő vidéki emberek, akiknek nem kell többé városra ingázni egy fogászati beavatkozás miatt.

A fiatal gazdák támogatását célzó 112-es intézkedés keretében a térség első sikeres pályázója Butyurka Sándor, aki Nyárádszereda bejáratától nem messze, a dombok között lévő tanyán gazdálkodik, fő tevékenysége az állattartás, jelenleg 64 kecske és 15 szarvasmarha képezi az állatállományát. A 40 ezer eurós Leader-támogatást a gazdaság fejlesztésére fordítja, többek között egy új traktort, valamint különböző mezőgazdasági gépeket szándékszik megvásárolni.

Korszerű park Székelyhodoson

Szintén Leader-támogatással kezdődött el Székelyhodoson a központi park felújítása és a játszóterek kialakítása. A 61.400 euró, plusz héa értékű támogatásnak köszönhetően Székelyhodos parkja, amely földrajzi elhelyezkedés szempontjából egyedi adottságú, eredeti, innovatív építészeti és tájépítészeti elemekkel gazdagodik. Lesznek faragott székely kapuk, tájba illő kerítés és kerti bútorok. A park meghatározó arculati elemei lesznek a zöldövezet területén kialakított organikus építészeti alkotások – fűzfaágból készített építmények is.

A park egyben multifunkcionális övezet lesz a falu, a község lakói számára, hisz nemcsak a pihenést, kikapcsolódást, a település arculatának javítását szolgálja, hanem rendhagyó teret biztosít majd szabadtéri rendezvények szervezésére is.

A projekt keretében ugyanakkor négy különböző helyszínen – Székelyhodoson, Jobbágytelkén, Eheden és Iszlóban – játszóteret is kialakítanak gyermekek részére.

A projekt kivitelezésének befejezése 2014 tavaszára várható. A nyárádmenti önkormányzatok nagy része multifunkcionális munkagép beszerzésére pályázott, amelynek köszönhetően a sánc-, illetve a hóeltakarítást önerőből meg tudják oldani. Eddig Backamadaras, Nyárádkarácson, Koronka, Székelybere és Ákosfalva vásárolta meg a köztéri karbantartásra alkalmas munkagépet.

Szolgáltatásaik bővítésére pályázik a Pásztortűz panzió

A turisztikai tevékenységek ösztönzését célzó 313-as intézkedés keretében le van adva egy pályázat a nyárádszentlászlói Pásztortűz panzió részéről a szabadidős tevékenységek fejlesztésére. Lender Zsolt, a panzió vezetője elmondta, nem a panzió bővítését, hanem a szolgáltatások számának a fejlesztését célozzák meg annak érdekében, hogy a vendégeknek színesebb szórakozási lehetőségeket kínáljanak. Csónakázó tavat alakítanának ki, emellett fitneszre alkalmas helyiséget, szaunákat, sós vizes, jakuzzi jellegű medencéket. A jurta alakú étterem hasonmását pedig fedett terasz formájában valósítanák meg. A pályázat értéke 200 ezer euró.

Az önkormányzatok is próbálkoznak

Az éves beszámolón mindemellett további nyertes vagy már leadott pályázatokról is szó esett. Dózsa György község például két projekttel próbálkozott: a polgármesteri hivatal felújítása (62.000 euró), illetve park és parkoló kialakítása (34.000 euró).

Nyárádkarácson sportpálya kialakítására és a művelődési otthon felszerelésére (42.000 euró), Ákosfalva, művelődési otthonok felszerelésére (26.000 euró), Backamadaras ugyanerre (31.000 euró) pályázott. Nyárádgálfalva két projektre igényelt támogatást, a közvilágítás korszerűsítésére, és a művelődési otthon felszerelésére (60.000 euró), valamint a nyárádszentlászlói kultúrotthon felújítására (62.000 euró). Jedd község két projektet állított össze, egyik zöldövezet kialakítására (61.000 euró), a másik közterület-karbantartó gép beszerzésére (32.541 euró) vonatkozik. Koronka játszótér kialakítására, és művelődési otthonok felszerelésére igényelt támogatást (32.000 euró). Ez utóbbira pályázott Székelybere is (30.000 euró). Nyárádmagyarós két projekttel próbálkozott, az egyik park, és játszótér kialakítását, illetve gépvásárlást (61.000 euró) céloz meg, a másik pedig művelődési otthon felszerelésére, illetve favágó gép beszerzésére vonatkozik (32.500 euró)

Csíkfalva szintén két projektet állított össze: a művelődési otthon javítása (61.000 euró), illetve művelődési otthonok felszerelése, közterület-karbantartó gép beszerzése (58.000 euró). Székelyhodos közterület-karbantartó gépet szeretne Leader-támogatással vásárolni (36.400 euró), Nyárádremete pedig a polgármesteri hivatal felújítására, a művelődési otthon felszerelésére (62.000 euró), valamint a deményházi kultúrotthon felújítására (32.000 euró) pályázik.