Célkeresztben a Nemzeti Színház

Marius Paşcan PDL-s szenátor a napokban – a témával kapcsolatos „félreértések tisztázásáért” – a sajtóhoz eljuttatta azt a számvevőszéki átiratot, amelyet a pénzügyi ellenőrző intézmény az ő szenátori irodájának címzett, s amelyben tájékoztatják a politikust a Nemzeti Színházban az év elején végzett ellenőrzés eredményeiről. Ebben többek között megállapították, hogy a színház indokolatlanul költekezett a 2005–2012 közötti felújítási munkálatok alatt, illetve két esetben kárt okozott a költségvetésnek. Az átiratban szereplő adatokkal kapcsolatosan Gáspárik Attilához, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójához fordultunk, aki kifejtette, az építkezéssel kapcsolatban ő kért kivizsgálást, miután elfoglalta vezetői beosztását a színháznál, a másik két esetben pedig a kivizsgálás még folyamatban van. 

 

Kivizsgálás alatt álló ügyek

Az év elején végzett számvevőszéki kivizsgálás eredményeit a 2014. február 17-i 466-os és a 394-es számú jelentésben összesítették az állami intézmény ellenőrei. Megállapították, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 2005 – 2012 között elvégzett főjavításával 3.038.255 lejjel kárt okoztak a költségvetésben, mivel a munkálatokat végző Izorep Kft. jóval nagyobb összeget számolt fel beruházásként, mint amennyit a 37/2005-ös átiratban jóváhagyott a Művelődésügyi Minisztérium. Ugyanis építkezési kiadásra 11.187.184 lejt irányoztak elő, míg a cég 16.795.036 lej értékben kötött kivitelezési szerződést. Második „kihágásként” megállapították, hogy négy alkalmazottnak indokolatlanul növelték meg 35-45%-kal a javadalmazását, ennek nyomán 112.085 lej az okozott kár, és a színház 36.610 lej értékben törvénytelenül kötött menedzseri szerződést a Teatorg Kft.-vel, illetve az Art Act Egyesülettel, amelyek tulajdonképpen olyan munkálatokat végeztek el, amelyek a színház menedzserének a hatáskörébe tartoznak. A Marinel Sand, a Maros Megyei Számvevőszék igazgatója által aláírt átiratban a megjegyzi, hogy a vizsgálat még folyamatban van. 

Marius Paşcan lépését többek között azzal is indokolja, hogy „bár az adatok nyilvánosságra hozatala bosszanthatja az érintetteket, minden állampolgárnak kötelező tiszteletben tartani a törvényeket, beosztásától és politikai támogatottságától függetlenül.” 

Bűnügyi vétséget követett el a szenátor?

Az említett átirattal kapcsolatosan Gáspárik Attila vezérigazgató a következőket nyilatkozta lapunknak: 

– Nem titok, hogy a számvevőszék másfél hónapon keresztül rutinvizsgálatot tartott a Nemzeti Színházban. Átnéztek 2009-től minden papírmozgást, pénzügyi számlát. A vizsgálat végén tájékoztattak engem is megállapítottakról. Nagyon örültem annak, hogy eljöttek hozzám a felügyelők, mert én is világosan szerettem volna látni, miként végzem szempontjuk szerint a munkámat. Hangsúlyozom, hogy az ügy nincs lezárva, a kivizsgálás még tart. A három “vádpontból” kettőt megóvtam, amire még nem kaptam választ – mondta vezérigazgató, majd hozzáfűzte, szerinte Marius Paşcan szenátor súlyos bűnügyi vétséget követett el, mivel megsértette a közérdekű információkra vonatkozó 544/2001-es törvényt, amely kimondja: „a Románia Számvevőszéke külső auditálói által összeállított vizsgálati jegyzőkönyvek csak akkor hozhatóak nyilvánosságra, ha az ezzel kapcsolatos minden jogi eljárás lezárult.” Ezért az intézmény nevében lépéseket teszünk, mert nem szeretnénk, ha az embereknek megrendülne az állami intézményekbe vetett bizalma. Nem lehet kivinni ezeket az ügyeket az utcára, hogy ezáltal üzengessünk egymásnak, mert ez előbb-utóbb politikai nyomás lesz. Nagyon furcsa, hogy a számvevőszék kiadta ezt a jelentést a szenátor úrnak! Emiatt panaszt nyújtok be a számvevőszék központi vezetőségéhez. Az a két ügy, amelyért esetleg engem vonhatnak felelősségre, vicc. Ha komoly az eset, akkor a szenátor úr megvárhatta volna, míg végleges döntés születik, aminek alapján, ha valósak az állítások, akár le is lehet engem váltani. Mindebből számomra az derül ki, hogy fontosabbnak tartotta ezen keresztül a médiában ellenséges hangulatot teremteni a színház körül – mondta Gáspárik Attila. 

„Megerősítettük a nézők bizalmát”

A főjavítás körüli rendellenességgel kapcsolatban viszont az igazgatónak más volt a véleménye. Szerinte az valóban komoly az ügy, amelyet a korábbi vezetőségtől „örökölt”. Őket ezért váltotta le a szaktárca, amely utólag ez ügyben több kivizsgálást is kezdeményezett. Tavaly júniusban a szaktárca belső auditáló bizottsága két hétig átvilágította a Nemzeti Színházat, és Gáspárik Attila szerint megállapította, hogy az intézménynek koncepciója van, jól működik, rengeteg külső forráshoz jutott. 

– Az a furcsa a mostani nyilvánosságra hozatallal, hogy azokkal a felújítás körüli gondokkal, amelyeket a színház belső auditja 2009 után nemegyszer jelzett a számvevőszéknek, a pénzügyi ellenőrző intézmény korábban nem foglalkozott. Akkor Marius Paşcan prefektusként a törvényesség betartásáért felelt. Miért nem volt fontos akkor vizsgálatot indítani a színházról? Lassan az ügyet román–magyar konfliktusra redukálhatjuk, mert ezek szerint a szenátor úr nem tudja elviselni, hogy egy magyar ember vezeti a színházat. Csakhogy ilyen jó hangulat a román és a magyar színtársulat között nem volt. Sikerült megteremteni a nyugalmat a színházban, megerősítettük a nézők bizalmát, a fordítás biztosításának köszönhetően a román előadásokat magyarok, a magyar darabokat pedig románok is látogatják, egymás előadásaiban játszunk. Végre ebben a városban megteremtettük a normalitást ezen a téren – mondta Gáspárik Attila. 

Folytatni kellene a felújítást! 

Az említett ügyek felelősségvállalásával kapcsolatosan a vezérigazgató kifejtette, ezt a bíróság majd megállapítja, ő megpróbálta megérteni, hogy mi történt, de sem a kivitelező, sem a tervező nem adott szakmai felvilágosítást ez ügyben. Akik elmagyarázhatták volna – a kivitelező képviselője, vagy a két volt igazgató –, rendőrségi feljelentést tettek a színház ellen. Gáspárik Attila 2011-ben foglalta el a vezérigazgatói tisztséget. 2011-2012-ben bár a szaktárca utalt át pénzt, nem végeztek felújítási munkálatokat, mert ez már nem vállalta a kivitelező, és így a pénzt vissza kellett utalni. 

– Megkértem a kivitelezőt, hogy készítsük el az átadási-átvételi jegyzőkönyveket, de nem vállalták. Be kellett költöznünk a felújított, de át nem adott helyiségekbe, ezért kijelentették, nem terheli felelősség a vállalatot. Nem tudom eldönteni, hogy ezt mennyire tudatosan tették, de nekünk is dolgoznunk kellett. Amiatt, hogy nincsen átvéve a munka, leállt a felújítás. Lyukas a padlószőnyeg a nagyteremben és máshol is, ahova már nem jutottak el, áldatlan állapotok uralkodnak. Ameddig a projekt nincs lezárva, addig semmit nem lehet tenni. Támogatók segítségével, a tervnek megfelelően végeztük el azokat a szükséges átalakításokat, amelyet jobbá teszik a szolgáltatást. Így alakítottunk ki ruhatárat a kisterem előtt. De azzal is tisztában vagyunk, hogy nem akadálymentesítettük a színházat, így a mozgássérülteknek szinte lehetetlen bejutni hozzánk. Van még tennivaló, és az ilyen jellegű eljárásokkal ellentétben inkább azzal kellene foglalkozni, miként lehetne a valós gondokat megoldani, ezt a helyzetet előmozdítani – mondta Gáspárik Attila, majd hozzátette, a színház látogatottsága, a gazdasági mutatók igazolják: jól végzi a dolgát.