Tévedett, aki azt hitte, hogy a liberálisok kongresszusa véget vet a politikai válságnak. Cîţunak az államelnöki segítséggel megszerzett győzelem bizonyára jó hétvégét hozott, de általános vélemény, hogy kormánya nehéz napok elé néz.
Bár az USR PLUS által benyújtott, a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványról az alkotmánybíróságnak tegnap kellett döntenie, az USR PLUS társelnöke, Dacian Cioloş vasárnap este újra megerősítette: a pártszövetség nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba, amelynek Florin Cîţu a miniszterelnöke. Nem tárgyal sem a kormányfővel, sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségével. A korábbi arrogáns myilatkozatok után Cîţu is megszelídült, és már kész lenne tárgyalni az összes parlamenti párttal egy kisebbségi PNL–RMDSZ-kormány támogatásáról, akár még az USR PLUS-szal is.
Ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt (PSD) is üzent az új pártelnöknek, vezetői türelmetlenül várják már a parlamenti szavazást a bizalmatlansági indítványról.
Cîţu kijelentette: amennyiben a frakciókat nem sikerül meggyőzni a kormány támogatásáról, egyenként fognak tárgyalni „azokkal a honatyákkal, akik értik, hogy nem vághatunk neki a télnek kormány nélkül, egy világjárvány közepette”.
Miközben ezeket a sorokat rójuk, az alkotmánybíróság még nem döntött, de bármi történjék, nehéz „bokszmeccsek” várhatók a romániai belpolitikában. Ami – tegyük hozzá – senkinek sem jó. Az országnak, az egyszerű embereknek semmiképp sem. Talán csak a politikusoknak, vagy legalábbis azok egy részének, akik ebből a helyzetből is hasznot húznak.
Bárhogy határoz a taláros testület, Cîţu nem ússza meg a bizalmatlansági indítványt. Az USR PLUS kész egy második bizalmatlansági indítványt benyújtani. Szerintük minden egyes nap, amíg Cîţu a miniszterelnök, egy elvesztegetett napot jelent Románia számára. Ha a kormánynak ad igazat az alkotmánybíróság, a PSD is benyújtja saját indítványát. Ami azt jelenti, hogy így vagy úgy, a politikai csörte nem ér véget egyhamar.
A koncon való marakodás ellehetetlenítette a kormánykoalíció együttműködését, az elnökségért folyó harc a PNL-n belül súlyos konfliktusokat gerjesztett és lebénította az országot, csalódottságot, kiábrándulást váltva ki az emberekből. Azt mondják, hosszú böjtje lesz a liberális kormányzásnak, hiszen nehéz tél elé néz az ország.
Az ország Cibere vajda és Konc király csataterévé változott. Egyfelől ott van a „nép”, mert Cibere vajda neve a böjti ételt, a szegénységet jelképezi, másfelől az ország vezetői, a Konc királyok, akiknek bőven jut a húsos, zsíros ételekre.
Ám mindez nem igazán foglalkoztatja a politikusokat.
