Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A napokban a biztosítási felügyelet visszavonta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (RCA) terén piacvezető biztosító működési engedélyét, és elindította ellene a csődeljárást. Ezzel biztossá vált, hogy a magas biztosítási díjak miatt már teljében álló botrány tovább fog dagadni, mert ennek a lépésnek az ügyfelek millióira nézve is lesznek következményei.
Nyolc év leforgása alatt ez már a negyedik RCA-piacvezető biztosítói csőd, ami már önmagában is arra utal, hogy a rendszer rosszul működik, de erre térjünk ki máskor ugyanezen hasábokon. Ez a mostani botrány amiatt is szólhat nagyobbat, hogy ez a csőd eltérő az előző háromtól. Abban, hogy a három korábbi bukásban a politikumhoz több szálon kötődő hazai üzletemberek által vezetett cégek dőltek be, ezúttal viszont egy bolgár társaság a becsődölt biztosító tulajdonosa. Azt állítja, hogy a biztosítási felügyelet a döntésénél önkényesen járt el, és nem vett figyelembe a cég anyagi helyzetére nézve elég fontos közelmúltbeli döntéseket sem, és bíróságon készül megtámadni a felügyelet lépését. Ha ez valóban megtörténik, akkor adott esetben nemzetközi szinten kerülhet bírósági terepre az ügy, amiből közvetve a romániai RCA-csődök járványára nézve igen érdekes dolgokra is fény derülhet.
Merthogy az előző három biztosító kimúlásában bőven voltak érdekes részletek. Az ezelőtti, a City ügyében például az ügyészség begyűjtött a cégtől iratokat bizonyos svájci bankszámlákon lezajlott pénzmozgásokat illetően. Hogy ezek nyomán emeltek-e vádat valaki ellen, arról nincs frissebb hír. Viszont tavaly januári sajtóhír szerint a brit pénzügyi felügyelet 2021 tavaszán részletes adatokat adott át a romániai hatóságoknak arról, hogy ebből a biztosítóból négy éven át mosták ki a pénzt brit fennhatóságú adóparadicsomokba, és erre állítólag a hazai hatóságok a fülük botját sem mozdították. Ennek a biztosítónak a tulajdonosa a szocdemek börtönt is megjárt volt kormányfőjének a sógora volt. Ez a sógor a vádlottak padjára került az eggyel korábbi csődügyben is, amikor a Carpatica biztosító dőlt be. A sógort ugyan felmentették, de a Carpatica tulajdonosa öt és fél év letöltendőt kapott, ám vélhetően jó magaviselet okán, vagy talán azért, mert egyes híresztelések szerint nem ismeretlen a szocdem politikusok köreiben, alig egy évvel később már feltételesen távozhatott az állami vendéglátásból. Az első, nagyobb visszhangot kiváltó RCA-csőd az Astra ügye volt még a múlt évtized közepén, annak a tulajdonosa a volt elnök köreibe tartozott. Abban az időben az egykori tengerész hangosan kikelt a biztosítási felügyelet ellen, amit egyesek azzal magyaráztak, hogy az Astra-rivális Carpatica piaci térnyerését próbálta visszafogatni a felügyelő hatósággal, de az nem hallgatott eléggé a kapitányi szóra. Az ügyészség viszont beindult, de a vizsgálódás eredményeképp a haveri Astra hamarabb került zűrbe, mert ott nagyobb volt a baj. A tulajt végül egy vizsgálóbírónak szánt kenőpénzért ítélték el, de a súlyos egészségi gondokkal is küzdő üzletember nem sokkal élte túl a bukását.
Az RCA-csődök sormintájában az lenne a változás, ha az előző háromtól eltérően ezt a mostanit nem a politikailag is jól helyezkedő tulajok vitatható lépései, hanem a szerepét nem épp fényesen ellátó felügyelet rossz döntése lökte volna be a gödörbe. Bárki is hibázott, az tény marad, hogy ezek a csődök a szállítókon és az adófizetőkön ütnek vissza az egyre emelkedő biztosítási díjakban.