A civil szervezetek fontos partnere a sajtó
A kilencvenes években ébredező hazai civil mozgalom igyekezett mozgósítani, bevonni a közéletbe a szocialista rendszer alatt kimerült, elfásult és az önszerveződéstől elszokott lakosságot.
A kilencvenes években ébredező hazai civil mozgalom igyekezett mozgósítani, bevonni a közéletbe a szocialista rendszer alatt kimerült, elfásult és az önszerveződéstől elszokott lakosságot. Az akkori bonyolult viszonyok között hamar kiderült, hogy ezen erőfeszítések során a civil szervezetek egyik legfontosabb partnere a sajtó.
A Fókusz Öko Központ 1993-ban alakult környezetvédelmi egyesület, amely már tevékenysége kezdetétől célul tűzte ki a lakosság helyes tájékoztatását a környezetvédelem, majd később a fenntartható fejlődés mindennapjainkat, de főleg jövőnket befolyásoló kérdéseiben. A Népújság végig dokumentálta az elmúlt 25 év környezetvédelmi eseményeit, és aki meg szeretné írni a vásárhelyi környezetvédelmi mozgalom történetét, nyugodtan keresheti az információkat a Népújság archívumában.
De mi is történt az elmúlt 25 esztendőben? A környezetvédelem területén az utóbbi 25 esztendőben valóban történelmi változásoknak lehettünk tanúi. A kilencvenes évek elején, amikor mi is találkoztunk ezzel a kérdéssel, a környezetvédelem a társadalmi mozgalmak szintjén, az úgynevezett konzervacionista szemlélet jegyében zajlott. Ennek a lényege az volt, hogy a fiatal lázadók úgy látták, hogy a világ rossz irányba megy, és ezzel szemben létezik egy ideális világ, amelyben természetközeli életformát lehet folytatni. Ez a társadalmi mozgalom a háború után virágkorát élő nyugati fogyasztói társadalomban született, és a gazdag szülők ellen lázadó hippimozgalomban részt vevő fiatalok által kezdeményezett mozgalomban gyökerezett. Természetesen a tudományos világ is kezdett előrejelzéseket kibocsátani a közelgő ökológiai válsággal és az erőforrások kimerülésével kapcsolatban, és mivel ezeknek az előrejelzéseknek a látható jelei még csupán lokálisan jelentkeztek, ezért a javasolt megoldások is helyi jellegűek voltak, és bizonyos területek, illetve fajok védelmére valamint a helyi szennyezőforrások felszámolására korlátozódtak.
A tudományos világ és a civil társadalom után a politikum is megmozdult, és 1992-ben megszervezték Rio de Janeiróban a Környezet és fejlődés konferenciát, amely Föld-csúcs konferencia néven vált ismertté, és ahol elfogadták a Feladatok a 21. századra dokumentumot, amely meghatározta a fenntartható fejlődés kereteit és amelynek előírásaiból azóta is nagyon kevés valósult meg.
A környezetvédelemmel kapcsolatos jelenlegi folyamatokra jellemző, hogy az eddig ismert történelmi folyamatokhoz képest nagy sebességgel zajlanak, és nem kellett elteljen egy-két évtizednél több ahhoz, hogy kiderüljön, a konzervacionista erőfeszítések ellenére a fajok kihalását, a természetes élőhelyek rohamos csökkenését nem sikerült megállítani. Tehát kiderült, hogy nem lehetséges egy időben a jelenlegi fogyasztói szemlélet szerinti életforma folytatása és a még meglévő biológiai sokféleség, az ökológiai rendszerek szolgáltatásainak jelenlegi szinten való megőrzése.
Korunk egyik legfurcsább paradoxona, hogy az emberek milyen másként viselkednek a magánéletben, a családban és a közösségben, hiszen amíg a szülők az utolsó banijukat is a gyerekekre költenék, addig a jövő generációk esélyeivel vajmi keveset törődnek, és jelenlegi életvitelükkel, fogyasztói szokásaikkal veszélyeztetik, tönkreteszik az elkövetkező generációk esélyeit.
Jelenleg a nagy kihívás a már a mindennapjainkban is érzékelhető klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a lakosság körében megindult az életformával kapcsolatos szemléletváltozást képviselő csendes forradalmak (pl. táplálékbeszerzés rövid értékesítési láncokon keresztül, váltás autóról biciklire stb.), és a gazdaságot átalakító globális folyamatok (áttérés a lineáris gazdaságról a körkörös gazdaságra) követése. A környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek, szakembereknek is fejlődniük kell, új kommunikációs stratégiákat kell kidolgozniuk és új kommunikációs csatornákat kell kialakítaniuk a lakossággal, hiszen csak akkor várható változás, ha megvan a kritikus tömeg, amely hisz a változás lehetőségében, és én remélem, hogy a Népújság az elkövetkező 25 esztendőben is társunk lesz ezen az izgalmas úton.
Dr. Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke
