Az Alkotmánybíróság október 18-án esedékes döntéséig a port fogja valami fiókban a kormány pénzügyi megszorító intézkedéscsomagja, de ez nem gátolja meg a politikusokat abban, hogy hamis vitákat gerjesszenek a benne szereplő intézkedések kapcsán. Újabban az egyre növekvő népszerűségű aranyos ellenzékiek és a kormányzó szocik a készpénzkifizetés korlátozásának margóján kaptak ismét össze, és annak alapján, amit beszélnek, egy dolog tűnik biztosnak: nincs épkézláb ötletük a gazdasági gondok érdemi megoldására.
A készpénzkifizetés korlátozásától a kormányfő az adócsalás visszaszorítását reméli, az ellenzékiek pedig kiírnának egy népszavazást erről a korlátozásról, szándékuk mögött kétséget kizáróan szereplésvágy áll. Aranyosék nem sok okosat mondtak eddig arról, hogy mit kezdenének az adócsalással a gyakorlásán kívül, de a kormányfőt sem fenyegeti Nobel-díjra jelölés azért, amit ennek kapcsán mondott.
Az adócsalás és a feketegazdaság mértékéről pontos adatokat csak találgatni szoktak az elemzők is, de azért biztos pontok vannak. Például az Európai Bizottság idén nyáron tett közzé egy adatsort, miszerint a tavaly szép hazánk 37 milliárd lejt veszített azon, hogy nem volt képes behajtani a hozzáadottérték-adóból (áfának is szokták ezt becézni) esedékes bevételeit. Ez egy aránylag könnyen kiszámítható adótétel, az európai szakik adatai szerint az összes tagállamból évtizedes távlatban a mienk a leggyatrább (60 százalék körüli) behajtási arány, pedig ez a hazai költségvetés egyik legjelentősebb bevételi forrása. „Élelmes” vállalkozói körökben valóságos sportágnak számít a cégalapítás abból a célból, hogy egy fantomvállalkozás nevében rövid ideig kereskedjenek, aztán az adófizetés határideje előtt el is tüntessék az adott céget. A jelenségben jártas szakértők szerint politikai akarat sincs a döntéshozók körében arra nézve, hogy ezt a milliárdos „üzletágat” felszámolják, ha valaki arra tippel, hogy azért, mert politikusok is vastagon érdekeltek benne, annak lottózásból jobb esélye van gazdaggá lenni, mint munkából. Ha valóban akarnák, akkor be lehetne hajtani ezeket a pénzeket, csak ahhoz politikai kliensek helyett profikat kéne székbe ültetni az adóhatóságnál, és rendesen felszerelni az intézményt, hogy ne a kőkorszaki szakik technikai szintjén legyen kénytelen dolgozni. És amúgy egy százasbankónyi készpénz sem szükséges az előbb említett ilyen „üzleteléshez”, tehát az adócsalás valószínűleg egyik, ha nem a leggyakoribb fajtáját illetően a készpénzforgalom korlátozása csak egy laikusokat megtéveszteni hivatott vak duma. Amire a kormánynál hajszállal sem okosabb ellenzék természetesen azonnal lecsap, mert népszerű a téma a közösségi médiában. Ennek a legjobban csak az adócsalók örvendenek, mert lehet nyugodtan tovább űzni az ipart úgy, mint eddig. És a tisztességes adófizetőkről lenyúznak egy újabb réteg bőrt, hogy az ügyeskedők mellett jusson a borítékba állambátyó papírhuszárjainak is.
