Csép Éva Andrea: 125 törvénynek voltam kezdeményezője vagy társkezdeményezője

A második mandátumért indul Csép Éva Andrea képviselő. Nemrég egy Facebook-bejegyzésben azt írta: Feladatunk van: megvédeni családunkat, közösségünket, és én erre vállalkozom…

– Az erdélyi magyarságnak a biztonságot a biztos, élhető környezet jelenti. Ez pedig a családdal kezdődik. Olyan családpolitikai intézkedésekre van szükség, amelyek a fiatalokat itthon tartják, itthon alapítanak családot. Csak úgy tudjuk őket megvédeni, ha lehetőségeket, biztonságot garantálunk nekik. Másrészt egyértelmű, hogy a magyar közösség érdekeit csak az RMDSZ-es magyar képviselők képviselhetik, mert a románok soha nem fogják ezt tenni. Vannak erős helyi és megyei önkormányzataink, de ahhoz, hogy segíteni tudjuk egymást, szükség van az erős parlamenti képviseletre is. 

– Azt is mondta, hogy képviselői munkája során a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és a harmonikus együttélés kialakításáért dolgozott. És sikerült az elmúlt négy évben több olyan törvényt kidolgozni és életbe léptetni, ami a családok, a hátrányos helyzetben lévők és a nehéz sorban élő közösségek védelmében született. Hány tervezetből, törvénykezdeményezésből lett törvény?

– Az elmúlt négy évben a képviselőház szociális és munkaügyi bizottságának titkára, valamint az esélyegyenlőség-bizottság tagja voltam. A munkaügyi bizottságot illetően fontos kiemelni, hogy minden törvény esetében a jelentéstevő a bizottság, a végső elfogadásra kerülő formát a bizottság jelentése alapján terjesztjük a parlament plénuma elé. Ez azt jelenti, hogy ez a terület mindent felölel a szociális biztonság és a munkaügy területén: a munakavállalók, a munkáltatók, a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű személyek, a családok, az édesanyák, a nyugdíjasok, a szociális segélyből élők problémáit, a szociális szolgáltatások működését, az örökbefogadást. Nagyon fontos, hogy a jogszabályalkotásnál meglegyen a megfelelő területismeret, hogy olyan törvényeket dolgozzunk ki, amelyek működnek a hétköznapokban. 

Fogadóóráimon sok esettel találkoztam, amikor elmondták, amit a törvény előír, lehetetlen kivitelezni. Egy több mint 50 személyből álló szakértői csoporttal dolgoztam együtt az elmúlt négy évben, amely a munkája során szintén találkozott a törvényekkel, és tudta, mi az, ami nem működik. Ezeken módosítottunk. Az RMDSZ számára mindig nagyon fontos volt, hogy biztonságos védőhálót teremtsünk, a kirekesztettekre, a hátrányos helyzetűekre is odafigyelünk. Romániában egyre jobban súlyosbodik a mélyszegénység, és ennek a legjobban a gyerekek vannak kitéve. Gyermekjogvédelmi törvényen dolgoztunk, de láttuk azt is, hogy a járványügyi helyzetben csak románul kommunikáltak. Az RMDSZ folyamatosan gondoskodott a magyar emberek tájékoztatásáról, hogy tudják, mi történik Romániában, milyen jogszabályok vannak, milyen intézkedések, hogyan tudunk közbenjárni, hogy mindenki biztonságban érezze magát. 

Az elmúlt négy évben 125 törvénynek voltam a kezdeményezője vagy társkezdeményezője. Ezekből 40 emelkedett törvényerőre. Kiemelném a fogyatékos személyek támogatására vonatkozó jogszabályok módosítását, amelyek által a jogosultságokat kiterjesztettük, de beszélhetnék azokról az intézkedésekről is, amelyek a kismamákat érintik, a gyermekneveléssel kapcsolatos diszkrimináló előírásokat is sikerült kiiktatnunk. Az állami gondozásban levő gyerekek esetében hároméves korig volt kötelező a nevelőszülőnél való elhelyezés, ezt a javaslatom alapján hét évre módosítottuk. De beszélhetünk a legfrissebbről, az örökbefogadási törvényről is, amely két év munkájának az eredménye. Lerövidítettük az örökbefogadási procedúrát, az a célunk, hogy minden árván maradt gyermek minél hamarabb kikerüljön az állami rendszerből, és megértő, szerető szülőkre találjon. 

Nagyon kényes téma volt a családon belüli erőszak és az ennek a visszaszorítását célzó törvénymódosításunk. Annak idején, amikor nekifogtam, azt mondták, hogy az erdélyi magyaroknak ennél nagyobb és égetőbb problémái vannak. Ez így van, ellenben a családon belüli erőszak jelensége tény. Szakértőkkel találkozva, az RMDSZ nőszervezete támogatásával sikerült megírnom a törvénymódosítást, és pártok fölötti összefogással törvényerőre emelni. A lényege, hogy a bántalmazót azonnal el tudják távolítani a közös otthonból, amennyiben a család élete veszélyben van, de sokkal súlyosabb következményekkel jár az is, ha valaki a távoltartási rendeletet megszegi. Ezek mellett önkéntes tűzoltóknak biztosítást nyújtó szabályzót dolgoztunk ki, a nyudíjtörvényben is új módosításokat eszközöltünk, amelyekben szem előtt tartottuk a nyugdíjasoktól kapott visszajelzéseket.

– A képviselőház munkaügyi és szociális bizottsága titkáraként hogyan tudott együttműködni a román kollégákkal?

– A bizottságban a kollégákkal jó a munkaviszony. Fontos velejárója a parlamenti munkának, hogy mindig legyenek szövetségeseink. A bizottságban RMDSZ-esként egyedül voltam, és muszáj volt megtalálni azokat a helyzeteket, amelyekben támogatást sikerült szerezni a törvényeinknek. Egyértelmű, hogy a parlamenti együttműködés rányomja a bélyegét a bizottsági munkára is, de amikor szakpolitikusként szólalsz meg, és látják a kollégák, hogy felkészült vagy, ismered a törvényt, és alá tudod támasztani érvekkel a módosítás szükségességét, egy idő után eljutsz oda, hogy figyelnek arra, amit mondasz. Amikor az országos politika úgy kívánta, a bizottságban is érződött a hangulatváltozás, de amikor törvényekről beszéltünk, láttam, hogy együtt tudunk működni, ha a szakmaiságot és az emberek érdekeit helyezzük előtérbe. A bizottságban a többséget a Szociáldemokrata Párt alkotta, utána a legnagyobb szavazatszámuk a liberálisoknak volt, mindkettővel sikerült jó munkakapcsolatot kialakítani. 

– Melyek azok a romániai magyarság számára fontos jogalkotási kérdések, amelyekkel az elkövetkezendőkben foglalkozni kell?

– Tovább szeretném folytatni az elkezdett munkát. Az elmúlt négy évben elkezdtem törvényeken dolgozni, és tovább szeretnék dolgozni azoknak a törvényeknek a promoválásán, amelyeket már letettem a parlament asztalára. A családtámogatási törvénycsomagra gondolok, amely rendelkezik a nagyszülői gyesről, a nagy családok támogatásáról, a szülők fizetett szabadnapjairól, az újszülöttkelengyéről, avagy a junior értékjegyről. Ezt a törvénycsomagot az RMDSZ iktatta a parlamentben, és most döntő házként a képviselőházban van. Ezeket kell a következő időszakban felvállalni. A családtámogatási törvénycsomag második részében a lakásvásárlási, valamint a családi adókedvezményeket tartom nagyon fontosnak, de beszélnünk kell az egyszülős családokról is. Nagy kihívást látok a családbarát munkahelyek kialakításában. Ezek mind olyan intézkedések, amelyek segítenek, hogy biztonságot nyújtsunk az embereknek. És itt van a szociális szolgáltatók problémája, amelyek tulajdonképpen az állam munkáját végzik, mégis folyamatos megaláztatásban van részük. Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy állandóan napirenden kell tartani ezeknek a szolgáltatóknak a problémáját, és hosszú távú, megbízható, kiszámítható támogatást biztosítani, hogy ne kezdjenek minden évet aggodalommal.