2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hat megyében, ötszáz boltban kapható a Lanka hentesáru

Minőségi termékek, házias ízek

Hat megyében mintegy ötszáz, többnyire kisebb vidéki boltnak szállít hetente jó minőségű hentesárut a jobbágyfalvi Lanka húsfeldolgozó. Az egykor csődbe ment, majd újraindított családi vállalkozás tulajdonosainak alapelve, hogy csak olyan termékeket állítanak elő és juttatnak el a vásárlókhoz, amit ők is bármikor nyugodt lelkiismerettel elfogyasztanak.

A jobbágyfalvi családi vállalkozást az egyik tulajdonos, Szász Sándor szülei indították 1990-ben, és évekig jól működött, saját üzleteik, malmuk, pékségük, húsfeldolgozójuk volt, viszont 2008-ban a vállalkozás csődbe ment. A Jobbágyfalván Sasaként ismert Szász Sándor úgy döntött, nem hagyja annyiban a dolgot, 2009-ben Marton Szilárd társtulajdonossal újraindították a húsfeldolgozót, és míg kezdetben ők ketten egy autóval járták a vidéket, és úgy értékesítették a hentesárut, lépésről lépésre fejlődött a vállalkozás, sikerült gépeket, járműveket vásárolni, bővíteni a csapat létszámát. Ma már 34, zömében helyi, illetve környékbeli alkalmazottal dolgoznak, és Maros, Hargita, Beszterce, Szeben, Fehér és Kolozs megyébe mintegy 500 boltnak szállítanak hentesárut – tudtuk meg ottjártunkkor Zolnai Saroltától, a Lanka cég PR-osától. Mint mondta, saját hentesboltjaik nincsenek, partnereknek szállítanak, és ezek 90-95 százaléka kis üzlet, nagy részük vidéken található, ugyanis a tapasztalatuk az, hogy a vidéki boltokkal korrektebb módon lehet együttműködni, mint például a nagy bevásárlóközpontokkal. 

– Ők azok, akik igazán megértik azt az alapelvet, amelynek alapján a Lanka működik, és amit Marton Szilárd fogalmazott meg: a minőség a tulajdonos lelkiismerete, ezért csak olyan termékeket állítunk elő, amit mi magunk is nyugodt szívvel leteszünk a gyerekeink elé az asztalra. A minőségből nem engedünk. Nagyon fontos, hogy mindig friss termékeket szállítsunk az üzleteknek, ezért a rendelések alapján gyártjuk le a hentesárut, nem készítünk többet, mint amit kérnek az üzletek, így legtöbb két napot maradnak a raktárunkban a termékek – mutatott rá Zolnai Sarolta.

Mint mondta, nincsenek saját állataik, sem vágóhídjuk, de fontos számukra, hogy hazai húst dolgozzanak fel, és a felvágottak jó minőségű, friss húsból készüljenek, így megbízható forrásból szerzik be az alapanyagot.

A jobbágyfalvi húsfeldolgozóban házias felvágottakat készítenek, többféle termékük van, a házikolbásztól kezdve a disznófősajtig, a miccsig, a sonkáig, virsliig, szalonnáig, a többféle szalámiig igen széles a paletta. Érdeklődésünkre, hogy a visszajelzések alapján melyek a vásárlók kedvencei, Zolnai Sarolta megjegyezte, készült egy felmérés, amelyben arra keresték a választ, hogy hogyan értékelik a fogyasztók a termékeiket, és kiderült, hogy az emberek a házias ízek szakértőjeként emlegetik a Lankát. Sokak kedvence a házikolbász, amiről egybehangzóan azt állítják, hogy az otthoni ízeket juttatja az eszükbe. A gyerekek nagy kedvence a virsli, de előszeretettel fogyasztják a gasztroszalámit, valamint a pikáns szalámit is.

A visszajelzések alapján folyamatosan próbálnak újítani a recepteken, illetve új termékeket piacra dobni, az egyik legújabb kedvenc az olajbogyós párizsi, valamint a Lanka házikolbász – sorolta Zolnai Sarolta. 


Bemutatják a Nyárádmente értékeit

Mivel a Lanka nyárádmenti családi vállalkozás, és fő célközönségüket a családok képezik, nemrég gondoltak egy merészet, és egy olyan esemény megszervezésébe kezdtek, ahol be tudják mutatni a térség értékeit, hagyományait, jó hangulatú programokkal szeretnék az embererket a Lanka Nyárádmenti Gasztrofesztiválra csalogatni, amire szeptember 2-án kerül sor a deményházi tetőn. 

– Úgy gondoljuk, hogy a Nyárádmente gazdaságilag háttérbe szorult, ezért szeretnénk megmutatni a térség értékeit. Az általunk kezdeményezett fesztivál fókuszpontja a gasztronómia, az étkeztetés, a minőségi hazai ételek, a fő gasztronómiai partnerünk a Haller-kastély, de a fesztiválra olyan nyárádmenti őstermelőket, gazdálkodókat is várunk, akik be szeretnének mutatkozni, akik szívesen bevezetnék a termelési folyamatba is a látogatókat. Szeretnénk, ha minél több termelő részt venne, legyen az sajtkészítő, virágtermesztő vagy pékség. Örülünk, hogy amióta meghirdettük az eseményt, többen érdeklődtek. De nemcsak a gasztronómiáról szól majd a fesztivál, számos egyéb programmal próbáljuk majd odacsalogatni a családokat, tervezünk gyerekeknek szóló tevékenységeket, mezőgazdasági gépeket lehet megtekinteni, lesz állatsimogató, illetve megpróbálunk segítséget nyújtani az édesanyáknak abban, hogy miként lehet gyorsan egészséges tízórait készíteni a gyerekeknek – említett meg néhány tervezett programpontot Zolnai Sarolta. 


Fotó: Zolnai Sarolta


Igyekeztek kiaknázni a pályázati lehetőségeket

A községben jelenleg is több nyertes pályázat van folyamatban: van, ami a szerződésaláírás szakaszában van, és van, ami esetében javában zajlik a kivitelezés – tudtuk meg Balogh István polgármestertől.

A községvezető elmondta, még folynak a munkálatok az uniós alapokból felújítás alatt álló nyárádszentmártoni, búzaházi és vadadi művelődési otthonoknál. Mindhárom kész kellett volna legyen már a nyáron, de elhúzódtak a munkálatok, a kivitelező cég munkaerőhiányra panaszkodik. Jelenleg egy bő hónapnyi munka van még hátra, a terv szerint áprilisig elkészülnek mindhárom kultúrotthonnal.


Balogh István polgármester

 Fotók: Nagy Tibor


– Több pályázatunk van folyamatban: leadtunk egyet a Környezetvédelmi Alaphoz a csíkfalvi orvosi rendelő felújítására, amit meg is nyertünk, a szerződés aláírása következik. Szerződés-aláírásra kerül sor rövidesen a fiatal orvosoknak és pedagógusoknak szánt szolgálati lakások építését célzó projekt esetében is. Szeretnénk fiatal értelmiségieket vonzani a községbe, ezért négy lakrész készül számukra a régi polgármesteri hivatal épületében. Ha minden a terv szerint halad, az ősszel nekifognak az építésnek. Az Anghel Saligny program keretében sikeresen pályáztunk Jobbágyfalván egy híd és négy községbeli utca javítására. Csak olyan utcák korszerűsítésére lehetett pályázni, ahol már le van fektetve az ivóvíz- és a szennyvízhálózat. Mivel a községben csak a szennyvízhálózat van kiépítve, csupán olyan utcákat tudtunk belefoglalni, ahol nincs szükség az ivóvízhálózat kiépítésére, például Jobbágyfalván és Vadadban a temetők felé vezető utcák, a Lovasfogadóhoz vezető út, Csíkfalván pedig az Állomás utca. A hídjavításra is nagy szükség van, mivel folyamatos az árvízveszély a szóban forgó helyen. Ugyancsak az Anghel Saligny program keretében pályáztunk Búzaházán a gázhálózat kiépítésére, de ez a projekt még elbírálás alatt áll. 

Emellett a csíkfalvi sportcsarnokot, ami anyagi források hiányában félbemaradt, szeretnénk befejezni, az Országos Beruházási Társaságnál pályáznánk erre. A beruházás mintegy 65 százalékban készült el, használható, de nincs befejezve. Ugyanakkor a Leader program keretében a munkagépeinkre kiegészítő eszközöket vásároltunk 17 ezer euró értékben, a helyi kulturális egyesületen keresztül pedig hatvan székely ruha és népi hangszerek beszerzésére nyertünk támogatást – sorolta a nyertes pályázatokat a polgármester.

Mint mondta, tervben van a járdaépítés is, azonban pályázati kiírás nincs rá, ezért a helyi költségvetésből, valamint lakossági hozzájárulással valósítanák meg, amennyiben a tanács rábólint. – Egy kilométer járdát tudnánk építeni az idén a polgármesteri hivatal épületétől mindkét irányban 500-500 méteren. A szennyvízhálózat kiépítésekor tönkrementek a járdák, a helyzet tarthatatlan, veszélyes a gyalogosoknak az úttesten járni. A járdalapok megvásárlását kellene megoldani közadakozásból, a kivitelezést az önkormányzat munkacsoportja végezné el. Járdalapokat helyeznénk el, azokat ugyanis fel lehet szedni, amikor majd lefektetik az ivóvízhálózatot. A községben már volt példa erre, a ravatalozókat is közadakozásból építettük – jegyezte meg a községvezető.



Kettő elkészült, kettőnél az utolsó simítások vannak hátra

Új köntösben mind a négy tanintézet

Sok év után végre révbe ért a községbeli tanintézetek korszerűsítését célzó projekt, két iskolát, a jobbágyfalvit és a csíkfalvit az ősszel birtokba vették a gyerekek, a búzaházi és a vadadi épületeken pedig az utolsó simítások maradtak hátra.

A községbeli tanintézmények korszerűsítésén régóta dolgozik az önkormányzat, ám az évek során számos akadály késleltette a munkát. Először a projektből ki kellett venni a nyárádszentmártoni tanintézetet, mivel az épületet visszaigényelte az egyház, majd miután elnyerték a támogatást a településfejlesztési program keretében a búzaházi, vadadi és csíkfalvi iskolák felújítására, illetve Jobbágyfalván egy új iskola építésére, hiába hirdették meg többször is a közbeszerzést, nem akadt jelentkező, a cégek arra hivatkoztak, hogy nincsenek munkásaik, nem tudják vállalni a munkát. Majd amikor végre került kivitelező, újabb fennakadás késleltette a jobbágyfalvi és a vadadi beruházást: a munkások nem jelentek meg a helyszínen. A jobbágyfalvi iskola esetében arra kényszerültek, hogy szerződést bontsanak a kivitelezővel, és új közbeszerzést írjanak ki. Mindezek után végül a jobbágyfalvi és a csíkfalvi iskola elkészült a szeptemberi tanévkezdésre, a búzaházi is készen van, de nem tudták átadni, mert nem csatlakoztatták az áramhálózathoz. Mivel a településen nincsen gáz, a fűtést két, árammal üzemelő kazánnal oldják majd meg, és a megfelelő áramellátás biztosítása hosszabb időt vett igénybe. Továbbá kerítést és járdát is kell építeni, ami nem volt része a projektnek, a hivatal munkacsoportja végzi el – tudtuk meg ottjártunkkor Balogh István polgármestertől. Vadadban decemberben kellett volna sor kerüljön az átadásra, de novemberben a vállalkozónak súlyos egészségi problémái adódtak, külföldre kellett utazzon emiatt, és mivel egyedül neki van aláírási joga a cégnél, a munka leállt, holott egy hónapnyi munka van hátra. Olyan kisebb munkák maradtak csak el, mint például a fűtőtestek, lámpatestek felszerelése, a csempe- és járdalapok lerakása, a bejárati lépcsők feletti tetőzet elkészítése – sorolta a teendőket a polgármester. Hozzátette, eredetileg a Regionális Operatív Program keretében tervezték a tanintézetek korszerűsítését, de mivel a szentmártoni iskolát ki kellett venni a projektből, nem sikerült elnyerni azt a finanszírozást, ami a tanintézetek szemléltetőeszközökkel való felszerelését, laborok kialakítását, valamint az udvarrendezést is tartalmazta volna. A kormányprogram kiírásában nem szerepelt sem udvarrendezés, sem bútorzatbeszerzés. Pályázatok révén, anyaországi támogatással sikerült új bútorzatot vásárolni, ezenkívül újabb lehetőségeket próbálnak kiaknázni. A tanfelügyelőségen keresztül is pályázik az iskola eszközvásárlásra, továbbá egy Leader projekttel, illetve az Országos Helyreállítási Alapnál is igyekeznek finanszírozást szerezni rá.



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató