A csíki főkötő

• 2011-11-21 14:15:57

Az utolsó tatárjárás idejében (1733) lehetett, hogy a csíksomlyói zárda priorjának oly cifra neve volt, hogy a nép őt születése helyéről Belga Jánosnak nevezte. A tatárok Székelyföldet keményen pusztítják.

Az utolsó tatárjárás idejében (1733) lehetett, hogy a csíksomlyói zárda priorjának oly cifra neve volt, hogy a nép őt születése helyéről Belga Jánosnak nevezte. A tatárok Székelyföldet keményen pusztítják. Háromszéket már kiprédálták, s onnan Csíkba nyomultak. A derék Belga fegyverre kelti Csíkországát, s a férfiakat a tatárok ellen indítja, maga pedig a felgyűjtött csíki asszonyokkal a somlyói hegyre vonult. A tatárság közeledett, a férfiak tábora Csíkszereda felé elejökbe nyomult – az asszonyok pedig, kik fekete férfikalapot viseltek, fekete zekében, kalaposan, fekete kucsmásan öltözve, s nyárssal, vaskalánnal, mivel fegyverkezve, Belga vezérlete alatt tartalék sereget alkottak.

Szentkirálynál a csata megkezdődött. A férfiak derékül kezdik a csatát, mire Belga páter az asszonyoknak lármát vezényel: ezek aztán oly vad lármát, kiabálást kezdenek, hogy a tatárok őket egy új rohanó tábornak nézték, s azonnal megszaladtak.

Mint mondják, ez esemény emlékére a csíki nők a mai napiglan csakis fekete főkötőt viselnek, mely színével és hasonlatosságával az ott viselt fekete kucsmákra emlékeztet.

Kőváry László, Magyar Krónika