Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-11-22 13:00:00
* A szovátai kiállítás megnyitóján Csíky Szabó Ágnes és a házigazda, Bocskay Vince
Forrás: Kusztos Endre Emlékház
Minden eddigi kiállításánál erőteljesebben érintik meg most a nézőt a marosvásárhelyi textilművész alkotásai. Az egyterű, fehér falú, négyzetes galériában sokkszerűen éri a belépőt a színben, formában tobzódó, képzeletgerjesztő látvány, és senki sem titkolja, ámulatot vált ki belőle a szokatlan ötletekkel, egyedi meglátásokkal telített, sejtelmes kárpitvilág. Érthető a szovátaiak meglepetése, náluk eddig nem állított ki a művésznő, „élőben” nem ismerhették meg szívet, elmét, lelkieket egyaránt megszólító textilkompozícióit. De a rendezvényre Szovátára utazott népes vásárhelyi művészcsapat s még a Csíky Szabó Ágnes műveit alaposan ismerő ariadnés kollégák lelkesedésén sem kell csodálkozni, hiszen így, egyetlen térben mostanig nem találkozhattak a húsz fantáziadús, egymással is dialogizáló munkával. Kivételes lehetőség ez magának a kiállítónak is. Megtapasztalhatja, mennyivel markánsabb ekképpen az összhatás, mint amikor több teremben szétszórva láthatóak a művek. Ezt is figyelembe véve jelenthette ki a házigazda Bocskay Vince szobrászművész, hogy legszebb egyéni kiállításukként ajánlhatja a mostanit a jelenlevők figyelmébe. És azt is, hogy a galériában rendezett további tárlataik szintjét immár ehhez kell igazítaniuk. Ez pedig igazán magas színvonal.
Tárlatnyitó derűs hangulatban... (balról) Csíky Boldizsár zeneszerző, Csíky Szabó Ágnes és a méltató N.M.K.
Fotó: Néva
Csíky Szabó Ágnes mintegy fél évszázada kibontakozott alkotómunkájának ez az egyik meghatározó ismérve. A tehetséget, tudást, minőségi elvárást szervesen egybekapcsoló igényesség pedig mindabban visszatükröződik, amit ez a december 6-ig megtekinthető kiállítás felmutat. HANGTALAN ÜZENETEK a címe, a megnyitón a méltató ezt a „hangtalanságot” cáfolta, a műalkotások vizuális sajátosságaihoz kötve beszélt a kiállított nemezmunkákban rejlő muzikalitásról. És arról az érzelmi, gondolati töltetről, amit a mostani tárlat egésze magában hordoz. Ennek lényegét költői ihletettséggel, metaforikus tömörítéssel Áprilyt idézve érzékeltethetnénk találóbban: „Magasra száll az ember dallama”. A humánum e bensőséges, kimondatlanul is jelen levő szárnyalását érezhettük valamiképpen mindannyian, amikor Móriczi Melinda zongoraművész játékát hallgatva ráhangolódtunk a textíliák gondolatindító üzenetére. A zene különben döntő fontosságú a művésznő életében, ezt nemegyszer nyilvánosan is kifejtette, egész családja ennek a bűvöletében él, gyermekként maga is ebbe csöppent bele, onnan váltott a képzőművészet irányába. Azóta is elválaszthatatlanul kapcsolódik a muzsikához, de alkotói egyénisége a vizualitás révén teljesedett ki, életműve ennek jegyében vált egyedivé. „Elvarázsolt e vizuális világ lehetőségeinek végtelensége, amelyben a forma és a szín kiegészül a gyöngéd puhaság, a pelyhes könnyedség háromdimenziós hatásával, a tapintás érzetével és számtalan más olyan hatással, amelyek felfedezésre várnak – írta egyik ars poetica-szerű önvallomásában. Állandó, csábító kihívás ez.” Egy ilyen kihívásnak nem lehet ellenállni. Nyilván nem is akart, így sikerült felfedeznie a maga saját útját, saját szemléletét, sajátos ötlettárát. Mindazt, ami Szovátán is lenyűgözi a művészetkedvelőket. Egy ősi anyag és eljárás, a gyapjú és a nemezelés jegyében. Erről a kolozsvári főiskolán nem is tanultak, később az útkeresései során talált rá erre az anyagra és technikára, és vált elképzelései, ötletei, a világról szóló, arról véleményt formáló és közzé tenni óhajtott gondolatai közvetítőjévé. A döccenőkön, alkotói megtorpanásokon is ez segítette át. Persze nem Csíky Szabó Ágnes-szabadalom a nemezelés, de háromdimenziós alkotásai annyira egyediek, hogy munkái védjegy nélkül is azonnal felismerhetők. Talán azért, mert tudja, hogy: „Az anyag párbeszédre késztet, ötletet ad. Az anyagon nem lehet erőszakot tenni. Igazodni kell hozzá.” Ha a művész ezt felismerte, joggal számíthat sikerre. Akkor olyan pompás nemezmunkák kerülhetnek a nézők elé, amilyen például a Profán metamorfózis, amely már belépéskor minden tekintetet magára vonz, és el sem enged jó sokáig. Ez a szárnyát büszkén kitáró, káprázatos színekbe öltözött, pillangószerű tünemény a rendkívüli szín- és formagazdagság, az érzelmi, gondolati elmélyültség, a képzeletet mozgósító, játékosságra is ösztönző képesség beszédes példája. Érzelmi csúcsmozzanatot, életerőt, életörömöt, érzéki robbanást is kifejezhet ez a köznapi anyagból műalkotássá nemesülő textilkompozíció, a metamorfózis csodáját, a természet, a lét megújulásának folyamatát is sejtető mű.
A falon a Profán metamorfózis
Forrás: Kusztos Emlékház
Az alkotói kiteljesedés, megújulás sem történik egyik pillanatról a másikra, az is többnyire hosszú folyamat eredménye, még ha az inventivitás hozhat is hirtelen felismeréseket. Csíky Szabó Ágnes kiállításának darabjai is – a másfajta technikát alkalmazó Előérzet és A mozdulatlanság élményei című, 1986-os keltezésű kedvenceket leszámítva – a 2000-es időszakban kibontakozó nemezeléses korszak alkotási fázisait és kísérleteit tükrözik. Ez pedig jól kidomborítja, hogy a látványteremtésben, gondolatközvetítésben a nemez az alap, de a munkák döntő hányada vegyes technikával, sokféle anyag felhasználásával, leleményes ötvözésével, összekapcsolásával lett azzá, amivé az alkotó szánta: elmélyült eszmeiség, drámai töltet, könnyed líraiság, humor és irónia, játék és derű, rejtelem és aggodalmak mívesen, szellemesen megmódolt, gyakorta méreteiben is elképesztő kifejezőjévé. A gyapjú mellett végtelenül sorolható a domborműként létrehozott művek anyaga: kézi festésű szövet, lenvászon, bársony, csipke, plüss, hímzett régi textil, fa, drót, polisztirol, akril, fém, madártoll, tarajos sül tüskéje, kézművestárgy stb. A textilművésznőnek bizony sok mindenhez kell értenie, nem csuda, hogy kiváló zeneszerző, zenetudós férjének, az ötvösségben, asztalos teendőkben is jártas Csíky Boldizsárnak is jelentős szerepe van a műalkotások megteremtésében. De a titkok tudója, a rejtelmes, sejtelmes művek megálmodója, a témák kiötlője, a kérdésfeltevő mégiscsak Cs. Sz. Á., aki napjaink történéseire éppúgy figyel, mint a múltbeli értékekre, identitásunk kincsestárából ugyanúgy ihletődik, mint az egyetemes kultúrából, az emberi természetet, tapasztalatot éppen annyira figyelembe veszi, mint az univerzumból ránk sugárzó minden egyebet. Modern szemlélettel és klasszikus megalapozottsággal. Ám – mint már mondtuk – mindig kérdezőn, mert jól tudja: minden jelenség, egyéni és társadalmi probléma megoldására az egyik alapvető feltétel és kiindulópont az önvizsgálat. Ha ezt megtesszük, a lehetséges jobbító lépésekre is gondolhatunk. Mihez kapcsolódva? Íme néhány cím a konkretizálásra a Szovátán látható alkotások közül: Levélféle saját magunkhoz, Annyi szándék, És mégis, Lehetséges lépés, Nyitott kérdés, Égő tehetetlenség, Ex nihilo – Bolyai megidézése, Őserő, Puha oltalom, Dolce stil vecchio, Kőrösi Csoma emlékezete, Játszani is engedd, Vajon mi történhetett?
Nem kétséges: ebben a meseszerűen csodás nemezvilágban valami mindig történik.
Csíky Szabó Ágnes: Nemez remekművek a galériában
Fotó: Néva