2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Születési dátuma bizonytalan, de többnyire 1510–1520 közé teszik. Ha 1520-ban született, az kerek 500 év, egy fél évezred.

 Bartók Béla írja: „A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius – amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne – állandó szálka volt a többi felekezet szemében.” Sajnos ma is igaz Bartók megállapítása. De talán az unitárius egyház is többet tehetett volna az évszázadok során saját igaza védelmében és történelmi szerepének elismertetéséért. Ennek az egyháznak alapítója és legnagyobb szónoka, varázslatos egyénisége, első püspöke volt Dávid Ferenc. 

Dávid Ferenc ábrázolása Körösfői-Kriesch Aladár
A tordai országgyűlés című festményén (forrás: Wikipédia)


Az egyetlen magyar reformátor német származású, Franz Hertel, akárcsak barátja és harcostársa, Heltai Gáspár. Dávid Ferenc néven vonult be a köztudatba és a történelembe. Féja Géza írja róla: „Az eszmei magaslat jellemzi életét. Egyre magasabbra tört. Ő fogalmazta meg a világon először a lelkiismeret szabadságának törvényét. Élete ballada volt. Pöre a szellemi szabadság pöre. Ő a szellemi szabadság első vértanúja hazánk földjén.” A hitviták korában latin és magyar nyelvű műveiben az igazság keresése útján lutheránus, majd református, végül pedig János Zsigmond udvari papjaként hitújító lett: az unitárius, azaz egyistenhivő egyház alapítója és első püspöke. Az unitárius reformáció, azaz Dávid Ferenc meggyőződése alapján fogalmazták meg Tordán, 451 éve az országgyűlésen: „A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ő értelme szerint; és a közösség, ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra, amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek, vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” 

Az ellenreformáció megindulásának szelle- mében az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette ugyan a vallásügyi törvényt, de egyben kimondta az újabb hitújítások tilalmát is. Dávid Ferencet ennek a tilalomnak az alapján fogta perbe 1579-ben az olasz származású vallásreformátor, Blandrata György vádjai alapján a katolikus Báthory Kristóf fejedelem. Erdélyben Blandrata doktor volt az antitrinitárius eszmék egyik fő apostola, Dávid Ferenccel együtt, de – mert nem tudta elfogadni radikális nézeteit –, hitújítónak tüntette fel. A hite miatt Dávid Ferencet életfogytiglani fogságra ítélték. Az árulás lélektanát kutató Páskándi Géza Vendégség című zseniális drámájában örökíti meg egyéniségét és hitéért, meggyőződéséért hozott mártíriumát. Így indítja a darabot: „1578-ban Báthory Kristóf erdélyi fejedelem Blandrata György sugallatára meghívja Erdélybe Socini Fausto olasz származású unitáriust, akit a Dávid Ferenc házába szállásoltatnak el, nyilván azzal a céllal, hogy megfigyelje a püspököt. E darabban a Socino név a Socini Fausto név összevonásából ered. Mária – költött alak. A történelmi hűséghez csak a leglényegesebb dolgokban ragaszkodott a szerző. Elsősorban a humanista Dávid Ferencnek, a zseniális hitvallónak akart – a maga szerény eszközeivel – emléket állítani.” Déva vára, ahova bebörtönözték, és ahol meghalt 1579. november 15-én, zarándokhely az unitárius hívők számára. 

Szobra a kolozsvári unitárius templom mellett,
Gergely Zoltán alkotása (forrás: Wikipédia)


Nemrég azt kérdezték tőlem, mit jelent számomra Dávid Ferenc örökösének lenni. Ezt válaszoltam: Dávid Ferenc örökösének lenni az egyistenhiten túl számomra kötelezettséget jelent felekezetem iránt, mindazokért az eszmékért, amiknek mártírja ő. Örökös újító szelleme arra ösztönöz, hogy vegyük számba szokásainkat, hagyományainkat, vizsgáljuk felül, s ami a közösséget előreviszi, tartsuk meg, ami nem, vessük el, találjunk ki újat, a lélekhez szólót. Mert képesek vagyunk rá. Ennek bizonyítékát adta egyházunk az utolsó két évben felmutatott jelenlétével a világban. Büszke lenne ránk. Kivívtuk, hogy január 13., a hajdani oly nevezetes tordai országgyűlés napja egyben a vallásszabadság napja lett.

A két egész alakos szobor (Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy) után Marosvásárhely unitáriusai január 19-én a 11 órai istentisztelet után domborművet avatnak tiszteletére a Bolyai téren.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató