Vészesen közeleg a végzetes november 28-i határidő, amikor Románia kockáztatja, hogy 230 millió eurót veszítsen az országos helyreállítási tervből, a PNRR-ből, és egyelőre semmi sem változik a bírák nyugdíjáról szóló törvény jóváhagyásának frontján.
A lakosság meg döbbenten figyeli, mi történik. Egy volt bíró kijelentette, hogy 10 000 eurós nyugdíja nem tűnik számára nagynak, miközben Romániában az átlagos nyugdíj 500 euró. A 48 éves korban történő nyugdíjba vonulás pedig biztosítja a bíráknak az egyéb felhalmozott jövedelmeket, a bónuszokkal, emelésekkel, jutalmakkal járó fizetéseket, így jövedelmük eléri a több tízezer eurót.
Az alkotmánybíróság (CCR) az igazságszolgáltatás függetlenségét az állam „szuverenitásaként” értelmezi. Meghatározza a fizetéseket és nyugdíjakat, a nyugdíjkorhatárt, bár ez nem tartozik az alkotmányban biztosított hatáskörébe. Ha a törvényhozó és a végrehajtó másról dönt, mint az igazságszolgáltatás, akkor a CCR blokkolja a döntést.
Bolojan nem tárgyal a bírákkal, Grindeanu egy vegyes csapatot szorgalmaz, amelyben – a jelek szerint – a piaci alkukhoz hasonlóan lehet majd alkudozni.
Milyen lehetőségei vannak a kormánynak a Romániát belső és külső kontextusban súlyosan érintő vitának a rendezésére, tekintve, hogy a Bolojan-kormány eddigi intézkedései vehemens tüntetéseket, azaz politikai instabilitást provokáltak. Az eddigi mérleg: hat felelősségvállalás, öt sikertelen bizalmatlansági indítvány és két elutasított egyszerű indítvány.
Elemzők szerint hosszú távon megoldást jelentene az alkotmány módosítása, amely a CRR hatásköreit azokra az okokra csökkentené, amelyek miatt létrehozták: egyes normatív aktusok alkotmányellenességének megállapítására, a CCR működéséről szóló törvényben jelenleg biztosított egyéb hatáskörök nélkül.
Azt a jogszabályt, amely által az Alkotmánybíróság túlzott hatásköröket ért el, a bírák pedig olyan nyugdíjakat és fizetéseket, amelyek a lakosság lázadását váltják ki, szintén a politikai osztály támogatta, amely „békét” akart a bírákkal, az állami költségvetést megkárosító politikai klientúra számára.
Az Alkotmánybíróság a minap közzétette a bírák nyugdíjtörvénye elutasításának indoklását. Az indoklás azonban nem igazolja komolyan a törvény elutasítását. Négy alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.
Asztalos Csaba Ferencz, Dacian Cosmin Dragoș, Laura-Iuliana Scântei, Prof.dr. Elena-Simina Tănăsescu szerint az Alkotmánybíróság a szavazatok többségével csak az Alkotmány 133. cikkelyének (1) bekezdése megsértésére vonatkozó kritikát hagyta helyben. Ezért ezt a különvéleményt csak erre a megoldásra vonatkozóan fogalmazzák meg.
A négy bíró álláspontja a következő: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság véleménye kikérésének elmulasztása az igazságszolgáltatás területét érintő költségvetési normatív aktusokkal kapcsolatban nem ellentétes az Alkotmánnyal. Ezért a kormánynak nem volt kötelessége kikérni a Legfelsőbb Bíróság véleményét.
A négy bíró szerint a kormánynak jogi hatásköre volt arra, hogy a szolgálati nyugdíjak területét érintő egyes normatív aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényért a parlament előtt felelősséget vállaljon, még a Legfelsőbb Bíróság tanácsadó véleményének közlése nélkül is.
Következtetésképp a négy bíró lerombolta a többi öt alkotmánybíró érvelését és logikáját, akik elutasították a kormány által felelősséget vállalt törvényt, azzal érvelve, hogy az ötök által felhozott külső indokok nem állják meg a helyüket.
Nicuşor Dan államfő szerint a bírák és ügyészek nyugdíjáról folytatott koalíciós tárgyalások közelednek a közös nevezőhöz. Pénteken újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy információi szerint a koalíciós pártok hamarosan közös nevezőre jutnak, és valószínűleg a jövő héten találkozik a pártvezetőkkel, hogy több aktuális kérdést megvitassanak, és elkezdjék a megbeszéléseket a 2026-os költségvetésről.
Az újságírók felvetésére, hogy Románia pénzt fog veszíteni, ha nem teljesíti az országos helyreállítási tervben megfogalmazottakat, az államfő annyit mondott, hogy „derűlátónak kell lennünk”. Véleménye szerint november 28-ig el lehet fogadtatni a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének a reformját, „van elég idő arra”…
