Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Lassan már méretes kötetet lehetne megtölteni a kormányfő bakijaival, de most vasárnap sikerült olyat elkövetnie, ami hosszú időre emlékezetes marad, minimum diplomáciai szinten. De lehetnek ennek a hétköznapi ember szintjén is érzékelhető kellemetlen következményei.
Tavaly is volt már egy nyilatkozatháború, és egy – következmények nélkül maradt – bűnvádi feljelentés az izraeli nagykövetség elköltöztetésének margóján a kormány és az államfő között. A külpolitikai hatáskörök feletti kötélhúzásnak itthon az a tétje, hogy amíg ez a téma a közéletben napirenden van, kevesebb figyelmet kapnak más, az adófizető mindennapi életét komolyabban befolyásoló kérdések.
A nemzetközi színtéren viszont az izraeli nagykövetségek kérdése az egyik legvitásabb ügy, ahol óriási érdekek és erők viaskodnak. Mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok szöges ellentétben állnak ebben az ügyben, az amerikai álláspont melletti kiállást a brüsszeli döntéshozók nem fogják jó szemmel nézni. És erre még rátevődik az arab világ haragja, ami diplomáciai, gazdasági és biztonsági kockázattal is jár egyszerre. A teleormanisztáni szőke ciklon vasárnapi műsorszámának azonnali diplomáciai következményei, hogy a jordániai király visszamondott egy háromnapos romániai látogatást, és a szenátus marokkói látogatásra készülő elnökének is jelezték, hogy most nem látják szívesen. De az azonnali reakciókon túl, ezzel a „fegyverténnyel” hitelesnek számító forrás szerint országunk elásta a lehetőségét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ismét tagja lehessen. Ebbe a fórumba évente választanak a világszervezet tagállamainak szavazataival öt-öt országot, kétéves mandátummal. A tíz választott tagország fele évente cserélődik, Románia a 2020-21 közti időszakra pályázott tagságra. És jó eséllyel most dobta ki az ablakon az európai és arab ENSZ-tagállamok szavazatait. Hogy milyen előnyökkel járhat ebben a testületben tagnak lenni, arra lehet egy támpont, hogy utoljára 2004-05-ben voltunk biztonsági tanácsbeli választott tagország, amikor még zajlott az európai integrációnkat előkészítő folyamat. Értelmes kormányok számára a diplomáciai színtér arra jó, hogy az adófizetőik részére hasznot, maguknak presztízst hajtható kapcsolatokat teremtsenek és gyümölcsöztessenek. Kevésbé értelmeseknek meg arra, hogy kikormányozzák országukat a komolyan vehető államok sorából, aminek hosszú távra kiható politikai, és – ami sokkal rosszabb – gazdasági következményei lehetnek. A téma kapcsán most folyó cirkusznál sokkal lanyhább sajtónyilvánossága szokott lenni annak, amikor ilyen diplomáciai feszültségek nyomán üzleti szerződések hiúsulnak meg, vagy már működő kapcsolatok mennek tönkre, ám ha ilyen okok miatt csak családok százainak asztalán nem lesz kenyér, az már rosszabb bármelyik politikus akármilyen kínos felsülésénél.