Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Csütörtökön a marosvásárhelyi tanács egyhangú szavazattal dr. Benedek István városi tanácsost és Csegzi Sándor alpolgármestert delegálta a marosvásárhelyi 2-es iskola adminisztratív tanácsába. Pénteken Benedek István sajtótájékoztatón számolt be a részletekről. Véleménye szerint azért volt nagyon fontos a probléma kezelése, mert az igazgatónő nem tudta megfelelően menedzselni az ügyet.
– Az, hogy egy iskolát Bernády Györgyről neveznek el, büszkeség kellene legyen a város számára. Hiszen Bernády György – akit városépítőként emlegetnek – volt Marosvásárhely legelismertebb, leghíresebb polgármestere. Olyan korban élt és olyan kapcsolatai voltak, amelyek által rengeteg pénzt hozott a városba. Ha végigmegyünk a városon, szinte minden második épület kapcsolatba hozható a nevével. Tehát ha egy olyan iskola viseli a nevét, amelyet ő épített, arra nemzetiségtől függetlenül mindenkinek büszke kellene lennie – jelentette ki egyebek mellett Benedek.
Hozzátette: bár sok mindenben konfrontálódnak a véleményeik, ezzel a jelenlegi polgármester is egyetértett, és hogy ne folytatódhasson a félretájékoztatás, a felesleges feszültségkeltés, a román tanácsos-kollégákkal és a polgármesterrel leültek tárgyalni, és úgy határoztak, hogy egyszer s mindenkorra véget vetnek a vitának. Így a csütörtöki tanácsülésen sikerült két tanácsost kinevezni az iskola adminisztrációs vezetésébe. A tanács egyhangúlag szavazott: Benedek István a helyi tanácsot, Csegzi Sándor az önkormányzatot képviseli majd az iskola adminisztratív tanácsában, amelyben kiegyenlítődött az etnikai egyensúly is: öt román és öt magyar.
A tanácsos szerint egyes politikusok csináltak ebből etnikai problémát. Azért kérték az igazgatónő felfüggesztését, mert nem tudta kezelni a helyzetet. A probléma pedig kiterjedt a városra, más iskolában is konfliktushelyzetek alakultak ki, amit le kellett állítani.
– A megoldás tehát az, hogy leülünk tárgyalni, nem bombasztikus politikai nyilatkozatokkal, feszültségkeltéssel próbálunk politikai tőkét kovácsolni sem a tanácsban, sem a tanácson kívül. A problémát meg kell oldani, nem dumálni róla.
Véleménye szerint megoldás lehetne, ha leülnének az igazgatónővel, az aligazgatóval és a tanárokkal, és elmagyaráznák nekik, hogy ne tegyenek rosszat ennek a városnak. – Az az érzésem, hogy bizonyos politikusok, akik úgy gondolják, eljött az idő, hogy megismerjék őket, nyilatkoznak, tiltakoznak, tüntetéseket szerveznek, törvényszékre adják az ügyet, mediatizálják, így akarnak ismertté válni, hiszen olyan emberekről van szó, akik, annak ellenére, hogy nem tudni, hány pártot váltottak, civil szervezeteket hoztak létre, a szerepük nem érződik a város életében. Igyekeznek bejutni a város vezetésébe, de jobban tennék, ha pozitív példákkal megoldásokat ajánlanának, nem etnikai problémákat kreálni és az embereket egymás ellen uszítani.