2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Városi tisztújítások az 1900-as évek elején

Dr. Bernády György polgármester díszmagyarban az 1900-as évek elején (Koller utódai stúdiófelvétele, Budapest)


Városi tisztújítások az 1900-as évek elején
 
A törvényhatóságokról szóló, 1886. évi  XXI.tc. előírásai értelmében a városi törvényhatóságoknál – amilyen Marosvásárhely is volt – tisztújítást hatévenként tartottak. A tisztújítások a városi  törvényhatósági bizottság, a mai tanács elődjének tekinthető döntéshozó szerv közgyűlésein történtek. Itt választották meg a polgármestert és  közvetlen munkatársait, a tanácsosokat és a jelentősebb városi tisztviselőket.
 Marosvásárhely törvényhatósági bizottsága 52 főből állt, felét a város legnagyobb adófizetői tették ki (virilisek), a további 26 tagot pedig választották. Számuk kiegészült 17 személlyel, a városi tanács választott tagjaival és a főispán által kinevezett tisztviselőkkel. Így a városi közgyűlés összesen 69 tagból állt. A bizottság közgyűlésein a főispán távollétében a polgármester elnökölt. 
A törvényhatósági bizottság volt az a szerv, amely határozott a város közéletével kapcsolatos kérdések ügyében. Tulajdonképpen minden fontosabb, várost érintő kérdésben döntött, legyen az kérés, javaslat, terv, személyzeti ügy, költségvetés, kölcsönfelvétel vagy egyéb. Ez előtt a szerv előtt ismertette a polgármester városfejlesztő elképzeléseit, válaszolt a kérdésekre,  cáfolta az ellene felhozott vádakat, és ez előtt számolt be a városi tanács tevékenységéről, megvalósításairól és a megvalósítások elé gördült akadályokról is. 
A törvényhatósági bizottság javaslattevő választmánya és végrehajtó szerve a tanács volt. A városi tanács ugyanakkor önállóan tevékenykedhetett egy egész sor, törvény által biztosított ügyben is. A tanács vezetője elnöki minőségben a polgármester, helyettese az első tanácsos. A tanács tagjai – a polgármester mellett – a választott tisztviselők (a három tanácsos, a két jegyző és a főügyész) és a főispán által kinevezett rendőrkapitány. 
A polgármester a tanács elnökeként intézkedett a hatáskörébe tartozó ügyekben, végrehajtotta a kormány rendeleteit, foganatosította a főispán utasításait, saját kezűleg aláírta a városi törvényhatóság nevében kiadott okmányokat és egyéb leveleket, rendelkezett a város tisztviselőivel, a kezelő- és segédszemélyzettel, és őrizte a törvényhatóság pecsétjét. 
A polgármester kezdeményezéseit a tanácson mint javaslattevő választmányon keresztül terjesztette a bizottság elé. A tanácsot pedig valamelyik tisztviselő, rendszerint egy-egy tanácsos vagy maga a polgármester képviselte. A minisztériumokkal és más hatóságokkal a polgármester tartotta a kapcsolatot. Egy-egy kölcsönfelvétel, kivitelezés előtt álló terv ügyében és számos más kérdésben levélben vagy személyesen kereste meg az illető minisztert vagy egyéb hivatalosságokat. A nagyobb befektetésekkel kapcsolatos tervek elkészítése és jóváhagyása, illetve az azokkal járó kiadásokat érintő ügyek intézése érdekében gyakran megfordult a fővárosban, ahonnan többnyire eredménnyel vagy biztató válasszal tért vissza. 
 Dr. Bernády Györgyöt Marosvásárhely törvényhatósági bizottságának 1902. március 8-án tartott tisztújító közgyűlésén választották a város polgármesterévé. Bernády elődje, Geréb Béla, a Függetlenségi Párt marosvásárhelyi szervezetének tagjaként az 1896-os tisztújításkor másodszor foglalta el a városvezetői széket. Megbízatását azonban nem sikerült végigvinnie, sem a székfoglalója alkalmából közzétett ígéretes programját megvalósítania. A város költségvetésében tapasztalt rendellenességek miatt 1900-ban hűtlen vagyonkezeléssel vádolták, és felfüggesztették állásából. Mivel a kivizsgálás elhúzódott, és több tisztviselőre is kiterjedt, Geréb polgármesterségének ekkor vége szakadt, és állása két éven keresztül betöltetlen maradt. Előbb Ajtay Gyula, majd halála után Oroszlány István alpolgármester helyettesítette. Ajtay halála után, már 1900 szeptemberében olyan hírek terjedtek a városban, hogy Bernády Oroszlány Istvánnal versenyezve megpályázza az alpolgármesterséget, de végül rendőrkapitány lett. 
Mivel a kivizsgálások elhúzódtak, tényleges idő előtti tisztújítást 1901-ben sem tarthattak. Belügyminiszteri engedélyt csak az 1902. március második felére eső rendes tisztújításra kaptak. Ezt megelőzően, 1902. január 13-án a városi törvényhatósági bizottság felfrissítette tagságát.1 Ekkor ugyanis megújították a választott tagság felét, amely akcióra ötévenként kerülhetett sor. Ezután, január 25-én újraválasztották a törvényhatósági szakválasztmányokat és szakbizottságait: a központi választmányt, a közigazgatási bizottságot, az igazoló választmányt, a gazdasági és pénzügyi bizottságot, a jogügyi, az egészségügyi bizottságot, az iskolaszéket stb. Ekkor Bernády, mint törvényhatósági bizottsági tag, a képviselő-választásokkal foglalkozó központi választmány, a gazdasági és pénzügyi választmány tagja és az iskolaszék elnöke lett.2
A tisztújítást március 8-ára időzítették. Az akkor megejtett közgyűlésen a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó tisztviselők választására, illetve újraválasztására került sor. Ezek a tisztségek a következők voltak: polgármester, három tanácsos, akik közül az első egyúttal alpolgármester, a második pedig árvaszéki elnök is, fő- és aljegyző, tisztiügyész,  pénztárnok, ellenőr, két árvaszéki ülnök, közgyám és írnok. A tisztségekre pályázni a választást megelőző időben benyújtott kérés alapján lehetett. A legtöbb tisztségre csak egy-egy pályázó jelentkezett. Csak az aljegyzői és az írnoki állásra álltak elő ketten. A jelentkezők szinte kivétel nélkül addig is tisztviselők voltak, vagyis közigazgatásban jártas, tapasztalt személyek. 
 A közgyűlés megnyitása után, az ülést levezető Sándor János főispán felszólítására létrehozták a kijelölő választmányt, amelynek az élén a főispán állt. Ebbe a törvényhatósági bizottmány három tagot választott, és a főispán három személyt kinevezett. A kijelölő választmány elbírálta a jelentkezéseket, és egy-egy személyt javasolt a megüresedett tisztségekre. tisztújítás idejére, a szokásnak megfelelően, Hofbauer Aurél polgármester-helyettes a város pecsétnyomóját – a hatalom jelképeként – ünnepélyesen átadta a főispánnak.
A választási ceremónia megnyitása után a főispán ismertette a jelöltek névsorát, akiket a közgyűlés közfelkiáltással elfogadott. Így Bernády és tisztviselő társai minden versenyzés, megmérettetési ceremónia nélkül elfoglalhatták hivatalukat. A polgármester közvetlen munkatársai:  Oroszlány István I. tanácsos és polgármester-helyettes, Hofbauer Aurél, volt alpolgármester II. tanácsos és árvaszéki elnök, Hints Károly III. tanácsos, Nagy Imre főjegyző, Darkó Ákos tisztiügyész, Szabó István aljegyző, Hofman Jenő pénztárnok, Nagy Béla ellenőr, Debreczeni Sándor I. árvaszéki ülnök, Papp Elek II. árvaszéki ülnök, Simén Sándor közgyám és Szabó Gyula írnok lettek3
A tényleges tisztviselők megválasztása után a főispán tiszteletbeli címet adott egypár, arra érdemesnek tartott személynek. Tiszteletbeli főorvos lett Marosi Kálmán, tiszteletbeli főügyészek lettek D. Nagy János, Schönstein Gyula és dr. Bodolla Ferenc ügyvédek, tiszteletbeli főmérnök lett Fekete Jakab, tiszteletbeli tanácsos lett Geréb Lajos.
Az eskütétel után az új polgármester a főispántól, a hatalom képviselőjétől átvette a város pecsétjét, ezzel jelképesen is kifejezésre juttatta hivatalba lépését. 
A választás előkészületeit, a háttérlobbizást adatok hiányában, sajnos, nem ismerjük. De lefolyása alapján bizonyosra vehetjük, hogy azt megelőzően konszenzus születhetett, elsősorban a polgármesteri széket illetően. A pártharcoknak, az ellenvetéseknek, még az enyhe kritikának sem leltük nyomát sem a sajtóban, sem az eseményeket megörökítő jegyzőkönyvekben. Bernády egyöntetű megválasztása bizonyosan az addigi tevékenysége elismerésének, rátermettsége elfogadásának, valamint a kedvező politikai helyzetnek (hiszen a kormánypárt híve volt) köszönhető. Elfogadását mindenekelőtt a törvényhatósági bizottságban kifejtett addigi tevékenységének is köszönhette. Hiszen az előző tíz évben, amióta annak tagja volt, minden fontosabb kérdéshez hozzászólt, észrevételezett, javasolt. Valószínűleg lelkesen támogatta elődjét, annak az 1896. évi tisztújításkor elhangzott programbeszédében beharangozott tervekért, mivel akkor Geréb merész városfejlesztési célokat fogalmazott meg. Ilyenek voltak a közoktatás modernizálása, a város elektromos világítással való ellátása, közvágóhíd és gőzfürdő építése, rendszeres építési terv készítése, a város megfelelő ivóvízzel való ellátása és egyebek. De azok elmaradása, a rossz városi közállapotok, a tétlenség és számos hiányosság miatt nemegyszer kérdőre vonta elődjét. Megválasztói abban a reményben sorakoztak mögé, hogy kirángatja a várost abból a lehetetlen állapotból, amelybe került.
1908. február 10-én, mivel közeledett március 31-e, az 1902-ben hat évre megválasztott tisztviselők mandátuma lejárt, újabb tisztújítást tartottak. A választási eljárás hasonló volt az 1902. évihez. A lemondott tisztviselőket, egypár visszalépés kivételével, ez alkalommal is, akárcsak hat évvel korábban, a közgyűlés egyhangúlag, közfelkiáltással újraválasztotta. Megbízatásuk 1908. április 1-jétől 1914. március 31-ig szólt.4 Az újraválasztott tisztikar összetétele: dr. Bernády György polgármester, Hofbauer Aurél első tanácsos és alpolgármester, Nagy Imre másodtanácsos és árvaszéki elnök, Darkó Ákos harmadik tanácsos, dr. Soós László főjegyző, dr. Bodolla Ferenc tiszti főügyész, dr. Csiszár Albert első aljegyző, dr. Marthy Ferenc másodaljegyző, Nagy Béla pénztárnok és Simon Sándor közgyám. 
A választás után, az eskü letétele előtt a főispán tiszteletbeli tisztviselői címet adományozott több személynek. Tiszteletbeli tiszti főügyész lett Debreceni Nagy István, Schönstein Gyula, dr. Bradu Sándor, Ötvös Gyula, dr. Bedő Sándor és dr. Tischler Márton, tiszteletbeli tanácsos Geréb Lajos alkapitány és tiszteletbeli tiszti főorvos dr. Zigler Károly rendőrorvos.
(Folytatjuk)
 
1  Maros Megyei Nemzeti Levéltár, Mvhely város lt, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 82/1902. sz., 3–5.
2  1893-óta az iskolaszék folytonos elnöke. Pozíciójától csak később válik meg.
3  MmNL, Mvhely város lt, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 82/1902. sz., 21–22.
4  MmNL. Mvhely város lt, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 88/1908. sz., 89–110.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató