2024. november 28., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Dr. Ravasz László püspökre emlékeztek

  • 2012-10-08 16:15:10

Vasárnap a kelementelki református templomban tartott istentisztelet keretében Székely Attila református lelkipásztor  dr. Ravasz László református püspökre, teológusra emlékezett.

Vasárnap a kelementelki református templomban tartott istentisztelet keretében Székely Attila református lelkipásztor arra a dr. Ravasz László református püspökre, teológusra emlékezett, aki 1882. szeptember 29-én Bánffyhunyadon született, de családi gyökerei ahhoz a nagymúltú kelementelki Ravasz családhoz kötődnek, akiknek sarjai több évszázadig az erdélyi magyarság szolgálatában álltak. Az 1602-ben született
„családalapító” Ravasz János szabad székely volt, I. Lipót császár testőre. A püspök emlékét unokaöccse, a kelementelki Ravasz Rudolf őrzi, akinek a szorgalmazására 2002-ben, születésének 120. évfordulója alkalmából emléktáblát állítottak a helybéli református templomban.

 

 

Ravasz László 1896-ban kezdi tanulmányait a székelyudvarhelyi kollégiumban, majd 1899–1903 között teológiát tanul – ebben az időszakban Ady Lajos, Ady Endre testvére szobatársa volt. 1904–1905-ben segédlelkészként szolgál a kolozsvári belvárosi egyházközségben, majd 1905-ben Berlinben folytatja tanulmányait azzal a céllal, hogy megírja doktori disszertációját. 1907-től Bánffyhunyadon szolgál, majd 1907 és 1921 között a kolozsvári teológián oktat. Tanárkodási időszakában több vallási munkája is megjelenik. Különböző tisztségeket vállal: a teológia internátusi felügyelője (1907-1911), gazdasági felügyelője (1911-1920), igazgatója (1920-1921), egyházkerületi főjegyző is egyben (1918-1921). 1915-ben Imre Lajos és Makkai Sándor tanártársával megindítja az Út című református folyóiratot, majd 1919-től a Református Szemle szerkesztője. 1921 június 6-án dunamelléki püspöknek választják, 1921-ben – részben családi okok miatt is – Budapestre költözik mint Kálvin téri lelkipásztor és dunamelléki püspök. Éles kritikusa és bírálója lesz a trianoni döntésnek. Számos egyházi szervezet támogatója, kezdeményezője, több teológiai munka szerzője, több egyetem doktorává, díszdoktorává választja. 1937-től a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének lelkészi elnöke, több folyóirat főszerkesztője. A kommunista rendszerváltást követően meghurcolják. 1948. március 31-én lemondatják püspöki székéről, azzal a feltétellel, hogy 1953-ig megtarthatja a Kálvin téri lelkipásztori állását. 1956-ban ismét előtérbe kerül, felvállalja a forradalom eszméit, ennek elbukását követően ellenforradalmárnak nyilvánítják és Leányfaluba kényszerítik valóságos házi fogságba. Érdemeitől megfosztva, elfelejtve, 1975. augusztus 6-án adja vissza lelkét a teremtőjének. Temetéséről többek között lánya, dr. Bibó István politikus felesége gondoskodik. A Farkasréti temetőbe helyezték örök nyugalomba.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató