Drámaian romlott a nők életminősége a járvány idején

„Nőies” munkahelyek szűntek meg, aggasztóan nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma

Tavaly, a járvány szülte válságos időszakban több mint harminc százalékkal nőtt a családon belüli erőszak áldozatainak a száma az előző évhez képest, és 19 százalékkal több nemi erőszakos esetet jelentettek. Ugyanakkor azáltal, hogy a távoltartási rendelet kizárólag online volt igényelhető, sok hátrányos helyzetű vidéki áldozat, aki nem rendelkezett digitális eszközökkel, internet-hozzáféréssel vagy ezek használatához szükséges ismeretekkel, nem fért hozzá ehhez a védelmi lehetőséghez. Mindemellett rengeteg nőnek okozott megélhetési gondokat a járványhelyzet, sok olyan munkahely szűnt meg, ahol jellemzően nők dolgoztak – többek között ezekre az aggasztó adatokra hívták fel a figyelmet a szakemberek a Nőies pandémia című online kerekasztal-eszélgetésen, amelyen A nők tapasztalatai a világjárvány idején tematikájú tanulmányt ismertették.

Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő is részt vett a FILIA Központ, a Romániai Esélyegyenlőségi Ügynökség (ANES), valamint a Point Public Affairs által szervezett, Nőies pandémia elnevezésű online kerekasztal-beszélgetésen, amelyen A nők tapasztalatai a világjárvány idején tematikájú tanulmány következtetéseit mutatták be. Az RMDSZ szociális téren dolgozó képviselője lapunknak elmondta, a nők életminősége drámaian romlott az elmúlt esztendőben a koronavírus-járvány miatt. Az adatok elkeserítőek és egyben felháborítóak: a jelentett nemi erőszakok száma 19 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a családon belüli erőszak áldozatainak a száma pedig 33 százalékkal nőtt.

A távoltartási rendelet kizárólag online volt igényelhető. – Én magam is számtalanszor felhívtam a hatóságok figyelmét arra, hogy nem lehet ezeket a szolgáltatásokat kizárólag online elérhetővé tenni, hiszen vannak olyan egyszerű emberek, akik nem rendelkeznek számítógéppel, internet-hozzáféréssel, nincsenek meg a szükséges ismereteik ahhoz, hogy online regisztráljanak, nyomtatványokat töltsenek ki. Elengedhetetlen az, hogy vegyes rendszerek működjenek, azaz azok is hozzáférjenek ezekhez a szolgáltatásokhoz, akiknek az online térben erre nincs lehetőségük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a valóságot, amelyben az emberek a mindennapjaikat élik. A statisztikák alapján a nők bizalma jelentősen csökkent az állami hatóságokban, inkább az információs központokhoz fordultak segítségért. A járvány idején is próbáltuk minden úton felhívni a figyelmet arra, hogy az áldozatoknak védelmet nyújtó központok működnek, ha veszélyben vannak, a hatóságok kiszállnak a járvány alatt is, és ha el kell menekülni, ne törődjenek a kijárási tilalommal – mutatott rá a képviselő. Csép Andrea hozzátette, az áldozatok védelmét szolgáló elektronikus karkötők bevezetésére vonatkozó törvényes háttér adott, és végre sikerült az európai uniós alapokat kezelő minisztériumban forrásokat találni erre a célra: uniós alapokból szerezné be a román állam ezeket a karkötőket, amelyekkel hatékonyan nyomon követhető lenne a távoltartási rendeleteknek a betartása. Az ezekre vonatkozó módszertan kidolgozására azonban oda kell figyelni, hogy semmiképp ne jelentsenek kellemetlenséget az áldozatoknak.

A parlamenti képviselő kifejtette: a kerekasztal-beszélgetés során ismertetett tanulmány arra is kitért, hogy megélhetési szempontból is nagyon sok nőt érintett hátrányosan a járványhelyzet, számos, tipikusan női munkahely szűnt meg, textilipari egységek, varrodák zártak be, illetve sokan, akik külföldön takarítást vállaltak, mezőgazdasági munkát végeztek, idős személyekről gondoskodtak vagy gyerekfelügyeletet vállaltak, elestek ezektől a munkahelyektől azáltal, hogy határok záródtak le és veszélyhelyzetet hirdettek.

A több mint hatvanoldalas tanulmányból kiderül, hogy az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Romániában mintegy ötven százalékkal nőtt a munkanélküli nők száma a járvány következtében, a férfiaknál ez a növekedés 16 százalékos. 

Ugyanakkor kitér arra is, hogy az online oktatás óriási terhet rótt a nőkre, sokan, akiknek a munkahelye nem szűnt ugyan meg, kénytelenek voltak az állásukat feladni, mert a tanintézetek bezárásával nem volt, akire bízzák a gyerekeiket. 

Szinte kétszeresére nőtt a kibocsátott távoltartási rendeletek száma

Az utóbbi hónapokban a szakemberek számtalanszor hangoztatták azt, hogy a járvány szülte bezártság, elszigetelődés egyik mellékhatásaként sajnos világszerte nőtt a családon belüli erőszakos esetek száma, és ez alól Románia sem képez kivételt. A kiszolgáltatottság és a sebezhetőség növekedett a bezártságban, hiszen az átlagnál több időt töltöttek együtt a családok, ugyanakkor ilyen körülmények között sokkal könnyebb volt elszakítani az áldozatot a környezetétől, elég volt csak azzal érvelnie az agresszornak, hogy az áldozat felelőtlen, ha kimegy az utcára, mert hazaviheti a vírust. Továbbá a munkahelyek elvesztése, a megélhetés bizonytalansága is növeli a feszültséget a családban, és az amúgy is terhelt kapcsolatokban mindez táptalaja lehet az erőszakos megnyilvánulásoknak. Ezt a tanulmányban ismertetett hatósági adatok is alátámasztják. A múlt év első kilenc hónapjában mintegy 18 százalékkal nőtt a 112-es segélyhívó számon bejelentett bántalmazásos esetek száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Szinte kétszeresére nőtt városon a távoltartási végzések száma, 6472-t bocsátottak ki, és az esetek harminc százalékában az elkövetők megszegték ennek az előírásait. A Nők Elleni Erőszak Megelőzéséért és Felszámolásáért Hálózat adatai szerint tavaly, csak a március 16. – május 15. közötti időszakban 482-en hívták a családon belüli erőszak áldozatai számára létrehozott segélyvonalat, október végéig pedig 1394 hívást jegyeztek. A szakemberek azonban hangsúlyozzák: a jelentett esetek messze nem tükrözik a valóságot, ugyanis sok áldozat nem meri jelezni, hogy bántalmazzák, a járványhelyzet szülte összezártság pedig tovább nehezítette a segélykérést, hiszen sokaknak nincs lehetőségük egy annyi időre sem távol kerülni a bántalmazótól, hogy segítséget kérhessenek. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy egyes nyugati országokban különleges segélykérési módozatokat dolgoztak ki a családon belüli erőszak áldozatai számára, az egy gombnyomással elérhető applikációtól egy külön hálózatig, amelyeknek részei a gyógyszertárak, valamint a bevásárlóközpontok, ahol az áldozatok egy különleges kóddal jelezhetik, hogy bajban vannak.

A rendőrségi nyilvántartásban az elmúlt év első kilenc hónapjára vonatkozóan húszezer eset szerepel, amikor családtagok között történt ütlegelés vagy egyéb bántalmazás, ez közel 1400 esettel több, mint a 2019-es év ugyanazon időszakában. Tavaly 19 százalékkal növekedett a jelentett szexuális erőszakos esetek száma, 341 ilyen jellegű bántalmazásról tudnak a hatóságok, és 35 százalékkal nőtt azon kiskorúak száma, akik szexuális erőszak áldozataivá váltak – mutatnak rá a tanulmány összeállítói.

Csép Éva Andrea szerint a tanulmány adatait elemezve, a világjárvány során fennáll annak a veszélye, hogy lerombolja mindazt, amit az elmúlt 20 évben sikerült elérni az esélyegyenlőség területén, amit az RMDSZ mindvégig kiemelt prioritásként kezelt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőivel egyértelmű együttműködési célokat tűztek ki, ezek: egyrészt az elfogadott jogszabályok életbeültetési folyamatának a megsürgetése például elektromos karkötők mielőbbi beszerzése terén, az esélyegyenlőség területén tevékenykedő civil szervezetek bevonása a központi és helyi költségvetés kidolgozásába, illetve a továbbiakban is szükség van a már jól bevált, pártfeletti együttműködés folytatására.