Egy éve történt a héderfájai tűzeset

Örökre beléjük vésődött a lángoló torony képe

Egy évvel ezelőtt, a február 8-ára virradó hajnalon gyulladt ki és égett le a héderfájai református harangtorony. A közösségben mély nyomott hagyott, amit egy falubeli fiatal tett azon az éjszakán, s bár dolgoznak a helyreállításán, most ők maguk is tapasztalják: nemcsak Isten malmai őrölnek lassan, hanem az igazságszolgáltatásé is.

 Vasárnap az istentisztelet keretében csendes megemlékezést tartott a református gyülekezet az évforduló kapcsán, beszámolva az akkor történtekről és az azóta eltelt időszakról. Nem heverte ki a gyülekezet a csapást, még mindig vannak megválaszolatlan kérdések. Úgy érzik, sohasem fogják elfelejteni azt az éjszakát, amikor lángba borult a harangtorony. „A kormos gerendák szívszorító látványa még most is kísért” – vallotta be Nagy Csaba lelkész. 

 A hatóságok még az eset napján, néhány óra alatt őrizetbe vettek egy helyi fiatalembert, aki bevallotta, hogy ő követte el a szörnyűséget, s bár tavaly júniusban elkezdődött az egyházközség által indított per, érdemleges előrelépés még nem történt, ezért a lelkész nem is kívánt az ügy részleteiről beszélni, ehelyett inkább azt vettük számba, hol tart az újjáépítés.

 Az eredeti mását építenék fel

 A megyei RMDSZ anyagi támogatásával elkészült a terv a harangtorony újjáépítésére. Ennek birtokában kiváltották a területrendezési bizonylatot, ez pedig újabb engedélyek beszerzését írta elő: a megyei kataszteri és környezetvédelmi hivatal, a villamos- és gázművek beleegyezése mellett földtani tanulmány is szükséges. Csak ezek birtokában kérelmezhetik az építési engedély kibocsátását, így biztos, hogy május előtt egy kapavágást sem tehetnek.

 A harangok a magyar állam támogatásával már tavaly nyár elejére elkészültek, a harangtorony újjáépítésének ezután következik a neheze. Egy tavalyi ácstalálkozón a lelkész megismerkedett a székelyvarsági Benczédi Ferenc mesterrel, aki templomtornyokon és -tetőzeteken dolgozik, ő vállalta a torony újjáépítését. Jelenleg a faanyagot vágják ki Alsósófalván, így ha a nyár elején elkészül az alap – a fa száradásától függően –, a nyár végén, az ősz kezdetén elkezdhetik az építkezést. A tornyot olyannak szeretnék látni, amilyennek eredetileg épült: négy fiatoronnyal és zsindelytetővel, hiszen ami a tavaly leégett, egy 20. századi beavatkozás után másképpen mutatott, a gyülekezet pedig néhány évvel ezelőtt megerősítette a szerkezetét. Most olyannak építik, mint amilyen Debreczeni László korabeli rajzain látható – részletezte a tiszteletes.

 Sokba kerül

A terv költségvetése szerint a harangtorony újjáépítése 220 ezer lejbe fog kerülni, de Nagy Csaba szerint ez az összeg távolról sem lesz elég. Ugyanis már a faanyag ára a tervezők által számolt érték ötszörösére (!) rúg, és legalább 24 köbméter tölgyfa anyagra lesz szükség: a harangszékig 14, azon felül további 5 köbméter szükséges, a borítódeszkából 7 köbméter. Továbbá a költségvetés nem tartalmazza a villámhárítót, a villanyszerelést, a vaselemeket, az alapozáshoz szükséges követ, munkavezető szakmérnököt is szerződtetniük kell, és előre nem látható költségek is lesznek. A toronysisak fenyőfából készül, de belső deszkaborítása és a zsindely elkészítése, felrakása tovább növeli a költségeket. Így a lelkész legkevesebb 300 ezer lejre becsüli a kiadást. Ennek az összegnek alig egyharmadával rendelkeznek jelenleg, a többit pályázatokból, adományokból kell összegyűjteniük. A biztosító 82 ezer lejt fizetett a leégett építményért, viszont a járvány által előidézett gazdasági visszaesés a héderfájaiakat sem kímélte, a tavaly jól indult adományozás kifulladt.

 Történelmi lépések

1732-ben említik először a héderfájai haranglábat, azt követően gyakran szerepel az esperesi látogatások jegyzőkönyveiben, hiszen zsindelytetőzete gyakran megrongálódott, emiatt az építmény annyira tönkrement, hogy 1862-ben újat építettek helyébe. Az ugyancsak zsindelyfedésű torony azonban kilencven év után megint nagyobb beavatkozást igényelt, 1952-ben lebontották a fiatornyait, és a zsindelytetőt bádogborításra cserélték.

 A gyülekezet legutóbbi, 150 kilogrammos kisharangja Segesváron készült 1832-ben, a nagyobbikat 2012-ben öntötték újra és 350 kilogrammot nyomott. Mindkettő az egy évvel ezelőtti tűz semmisítette meg, csak a tartószerkezetük maradt meg, a harangtestek és az ütők megolvadtak. Két nappal az esetet követően a magyar kormány támogatást ajánlott fel két új harang megöntésére; négy hónap múlva meg is érkeztek, egyik 210, a másik 290 kilogrammos, azonban csak az új toronyban fogják felszerelni őket.

A gyülekezet nem maradt sokáig nélküle, nem várt segítség nyomán két héttel a tűzvész után ismét harang hívogatta a templomba a híveket. Amikor az új harangok öntésének ügyében Székelyudvarhelyen tárgyaltak, Lázár Imre öntőmester ideiglenesen egy 78 kilogrammos kisharangot ajánlott fel a gyülekezetnek használatra, amíg a két új harang elkészül. A következő lépésre már nem is kellett várni: Szakács Béla polgármester egy ideiglenes kis haranglábat készíttetett Hídi Andrással. A leégett harangtorony helyét benőtte a fű, a kívülálló nyomát sem látja az egy évvel ezelőtt történteknek, de aki részese volt, az nem felejti el. Sokan megálltak ott megpihenni a temetőbe vagy a templomba menet, a fiataloknak kedvenc találkozóhelye volt a faépítmény, és Nagy Csaba lelkész is elismerte: sokszor ment fel a toronyba, ahonnan beláthatta a Kis-Küküllő völgyét és mellékvölgyeit. A helynek volt egy megfogalmazhatatlan kisugárzása, nem véletlenül választották az ősök erra a célra, továbbá innen mindenhová eljutott a hívogató harangszó. Ezért a gyülekezet ugyanitt fogja felépíteni az új harangtornyot.

 Mintha valaki közülük távozott volna el, mintha nem is faépítmény, hanem ember lett volna – így érezték az emberek, amikor a torony helye mellett elhaladtak. Ezért a gyülekezet egy emlékeztető jelet fog állítani az új torony mellé: Sándor János székelyszentistváni mesterrel a leégett torony egyik használható gerendájából kopjafát faragtattak, amelyet az új építmény felszentelésével együtt fognak átadni a közösségnek, örök figyelmeztetésül.