Egy ünnep margójára !
Nagyon szép, napsütéses őszi nap köszöntötte a marosvásárhelyi, postaréti Székely Vértanúk emlékművénél összesereglett megemlékezőket.
Nagyon szép, napsütéses őszi nap köszöntötte a marosvásárhelyi, postaréti Székely Vértanúk emlékművénél összesereglett megemlékezőket. Október 6. az aradi vértanúk emléknapja, gróf Batthyány Lajos kivégzésének napja, egyben nemzeti gyásznap. Az utóbbi időkben történt incidensek miatt újra a figyelem középpontjába került a Székely Vértanúk emlékműve. Elég, ha a román nemzeti lobogó kifüggesztésére gondolunk, vagy a nagyon rossz állapotba került talapzatot vesszük figyelembe. Az emlékműről a lobogó lekerült és a talapzatát megerősítettük, a környéken folyó útjavítási munkálat pedig nem ártott az emlékmű közvetlen környezetének.
De nehogy azt gondolja valaki, hogy a gondok maguktól oldódnak meg, vagy a máig kiharcolt kisebbségi jogok mintegy bebetonozva, időtlen időkig érvényben maradnak, alkalmazásuk soha többé nem lesz hiányos. Azt gondolom, hogy még nem értünk el mindent, amihez jogunk van, még van mit tenni ahhoz, hogy egyenlő jogú állampolgárként jól érezzük magunkat itthon és ne kényszerüljünk elhagyni szülőföldünket.
Visszatérve a megemlékezésre, hiányoltam, hogy nem tudunk együtt ünnepelni. Azon elmélkedtem, vajon hogyan vélekedne a mai erdélyi helyzetről a nemzetért, szabadságért saját életét feláldozó 13 aradi hős? Milyen aktuális ma is Knézich Károly utolsó szó jogán kifejezett értetlensége: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” Szomorúságom végtelen volt, amikor ezeket a szavakat felidéztem gondolatban, és összehasonlítottam a mai valósággal. Mi is magyarok vagyunk, ők is magyarok, de külön ünnepelünk és egymás ellen harcolunk.
Én még mindig bízom benne, hogy van kellő bölcsesség az erdélyi magyar emberben, hogy nem engedi megtéveszteni magát és az egységes, erős és reprezentatív képviseletért teszi le voksát.
Tisztelettel,
Peti András, RMDSZ városi tanácsos
