Egyedüli örökösként sem veheti birtokba a családi sírhelyet?

• 2013-10-16 15:19:24

• Menyhárt Borbála

Kiss Mária, marosvásárhelyi olvasónk a napokban kétségbeesetten fordult szerkesztőségünkhöz, mivel testvére halála után, egyedüli örökösként nem engedélyezik, hogy megváltsa a családi sírt a marosvásárhelyi református temetőben.

Kiss Mária, marosvásárhelyi olvasónk a napokban kétségbeesetten fordult szerkesztőségünkhöz, mivel testvére halála után, egyedüli örökösként nem engedélyezik, hogy megváltsa a családi sírt a marosvásárhelyi református temetőben. A hatvanöt éves hölgy attól tart, ő meg férje nem tudnak majd abba a sírba temetkezni, ahol nagyszülei, szülei és testvére nyugszanak.

– Született marosvásárhelyiek vagyunk, a református temetőben lévő sírhely közel száz éve a családunk használatában áll. A sír 2005-ig volt megváltva, a szüleim halála után pedig a bátyám váltotta meg újabb húsz évre, 2005-től 2025-ig. Amikor váltotta meg, szükség volt arra, hogy én is jelen legyek, és egy kézzel írott nyilatkozatot tegyek, amelyben átengedem a testvéremnek a megváltási jogot. Meg is tettem. 2011-ben viszont a bátyám elhunyt, felesége, gyermekei nincsenek, tehát én vagyok az egyedüli örököse, így a családi sírhelyet is át szerettem volna íratni a saját nevemre. Augusztusban el is mentem a temetőgondnoksághoz, viszont a gondnok kijelentette, nem örökölhetem, mivel akkor lemondtam a megváltási jogomról. Azt mondta, az egyedüli lehetőség az, hogy megvásárolom a sírt, aminek az ára a felértékelés függvényében 4000-6000 lej között mozoghat. Honnan tudnék én előteremteni ennyi pénzt, amikor a férjem betegnyugdíjas, ketten 1300 lejből élünk? És egyébként is, egyedüli örökösként miért kellene megvásároljam a saját családom sírhelyét, ami 2025-ig meg van váltva, és én fizetem utána a temetőfenntartási díjat? Senki sem magyarázta el nekem, hogy pontosan mivel jár, ha lemondok a megváltási jogomról. Ha ezt tudom, soha nem írom alá a papírt. A másik dolog, amit nem értünk, hogy a bátyám által megkötött megváltási szerződés hátoldalán oda van írva megjegyzésként, hogy jogutód Kiss Gyuláné szül. Farkas Mária, testvér. Mégsem írják át a nevemre, mi több, a gondnok azt mondta, nem engedik, hogy a férjem meg én oda temetkezzünk – panaszolta kétségbeesetten a nyugdíjas nő, aki úgy érzi, jogtalanul meg akarják kaparintani a sírhelyet, ami évtizedek óta a családjáé.

A lemondási nyilatkozat okozza a fennakadást

Olvasónk panaszával Bende Sándorhoz, a marosvásárhelyi református temető gondnokához fordultunk, aki hangsúlyozta, amennyiben a tulajdonos elhalálozik, a sírhely használati joga valóban átkerül az örököse nevére, ám csak akkor, ha az nem mond le róla, a szóban forgó hölgy pedig lemondott.

– Ha nem volna a lemondási nyilatkozat, amit ő maga írt alá, azonnal átírnánk a nevére, hiszen az elhunytnak nincsen gyereke, ő az egyetlen élő testvér. A temető bizottságának a jogásza is megerősítette mindezt. És hangsúlyozom, a hölgyet senki nem kényszerítette arra, hogy lemondjon a jogáról. Ha akkor kifizeti a 120 lejnek a felét, amennyiért a bátyja megváltotta a sírhelyet, semmi gond nincsen. A helyes eljárás az lett volna, hogy a két testvér megegyezik, előttem aláírnak egy szerződést, hogy vegyék be társjogosultnak és utólag írjuk be a hölgy nevét is a szerződésbe, viszont ez nem történt meg. Hiába halálozik el közben a sírhely jogos használója, az semmit sem változtat a helyzeten – szögezte le a gondnok.

Jogutód, de mégsem az

Érdeklődésünkre, hogy a szerződés hátoldalán a hölgy jogutódként való feltüntetése nem cáfolja-e meg ezt, Bende Sándor azt állítja, utólag, az ő távollétében az egyik alkalmazottja írta be a bejegyzést, hogy miért, azt nem tudja. A szóban forgó alkalmazott pedig már nem dolgozik ott, hogy felelősségre lehessen vonni. – Az alkalmazottam megírta a szerződést, és mivel neki nem volt aláírási joga, én utólag aláírtam. Mulasztás történt a részéről, de a bejegyzést a lemondási nyilatkozat miatt nem tudom készpénznek venni – fogalmazott.

A temetkezési jogról nem mondott le

Felvetésünkre, hogy a hölgy azzal a benyomással távozott, hogy ő meg a férje ilyen körülmények között nem is temetkezhet a családi sírba, Bende Sándor kijelentette, három külön fogalomról van szó, egyrészt van a megváltási jog, a vásárlási jog, illetve a temetkezési jog. A megváltási jogáról a hölgy lemondott, ám a vásárlási és temetkezési jogáról nem, ezért mint testvér temetkezhet majd a sírba, sőt, írásban kérheti, hogy a férjének is ez legyen az örök nyughelye. Emellett, ha a temető bizottsága első lépésben el is utasította a megváltási jogról szóló kérését, fellebbezhet a felsőbb szervnek számító gazdasági bizottságnál, amelyben a tíz marosvásárhelyi egyházközség képviselői vannak jelen, majd pedig a kuratórium elnökségénél. Ha ezek a szervek azt a döntést hozzák, hogy újra lehet váltani a szóban forgó sírhelyet, akkor Kiss Mária visszavonhatja lemondási nyilatkozatát.