Elhagyott kisgyermekek

Miközben vannak házaspárok, akik minden áldozatot meghoznak azért, hogy gyermekük szülessen, romániai viszonylatban (de nemcsak) még mindig sok azoknak az anyáknak a száma, akik a szülészeten vagy a gyermekklinikán felejtik a gyermeküket.

Miközben vannak házaspárok, akik minden áldozatot meghoznak azért, hogy gyermekük szülessen, romániai viszonylatban (de nemcsak) még mindig sok azoknak az anyáknak a száma, akik a szülészeten vagy a gyermekklinikán felejtik a gyermeküket. Megyei viszonylatban június végéig 21 kórházban hagyott gyermek sorsát kellett a Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnak rendeznie.15 gyermekről az első, ötről a második évnegyedben feledkezett meg a szülőanyja.
A régen ismert és ma is megoldatlan jelenségről szervezett pénteken délben kerekasztal-megbeszélést a megyei kórházigazgatóság. Az előadó, dr. Suciu Laura Mihaela neonatológus szakorvos a rendszerváltástól tekintette át az adatokat. Az abortuszt tiltó és a fogamzásgátlást nem támogató törvények a rendszerváltáskor oda vezettek, hogy 1990-ben 9.000 gyereket neveltek intézményi keretek között Romániában. A külföldi televíziókban közvetített képek olyan sokkolóak voltak a nemzetközi közvéleményre, hogy hatását ma sem felejtették el. A 9.000 intézetben nevelt gyermekből 4.000-ret a szülészeten hagyott el az anyja, 5.000-et a gyermekkórházakban. Ez a szám 2009-re 1.300-ra esett vissza, 2011-ben valamivel több mint 400 esetről beszélnek, amiből 274-et a szülészeten, 115-öt kórházban, 25-öt más intézményekben hagyott kisbaba jelent. Bár az elhagyott gyermekek száma csökkent, a jelenség továbbra sincs megoldva. Az elhagyott kisbabák 70 százaléka koraszülött, akik a kissúlyú koraszülötteket gondozó egységekbe kerülnek, s ettől kezdve az anyák egy része elfelejtkezik a gyermekéről. Az UNICEF szakemberei az esettanulmány alapján meg is rajzolták annak az anyának az általános jegyeit, aki lemond a gyermekéről: általában húsz év alatti, jobbára lányanyákról van szó, akik rendezetlen családban élnek, nincsen jövedelmük, s az apa nem fogadja el a gyermeket, sőt, a szülő nőt is magára hagyta.
Bár a gyermekelhagyás csökkenő irányt mutat, a megtörtént esetek arra utalnak, hogy többet kellene tenni a jelenség megfékezésére. Csakhogy esetenként a szülő sem rendelkezik az identitását igazoló okirattal vagy személyi számmal, ezért próbálkoznak azzal a szülészeteken, hogy a sürgősségi jelleggel beutalt szülő nőket, akiknek nincsenek iratai, lefényképezzék. A cél az, hogy a gyermek visszakerüljön a családba, s ha ez nem lehetséges, nevelőszülőkhöz adják vagy fogyatékosság esetén az erre szakosodott intézményekben helyezzék el. A beszélgetésen, amelyet dr. Schwartz László aligazgató vezetett, elhangzott, hogy a megyei kórházban kevés az az egyetlen szociális asszisztens, aki az elhagyott gyermekek helyzetének rendezésével foglalkozik. Az előadóval együtt a kórház aligazgatója a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, amelyben fontos szerep hárul a vidéki településeken dolgozó szociális asszisztensekre.
Bár törvény szabályozza, hogy a szülészeten, kórházban felejtett kisbabákkal mit kell tenni, dr. Schmidt Lóránd, a gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az ötnapos határidőt, amely alatt az újszülöttnek iratokat kell kiállítani és sürgősségi ellátást kell biztosítani, a helyhiány miatt nem tudják betartani. Ha a próbálkozás, hogy a vér szerinti családban helyezzék el a gyermeket, nem válik be, akkor a rokonoknál érdeklődnek. Ha ez sem jár sikerrel, a háromévesnél kisebb gyermeknek hivatalos nevelőszülőket kell találni, ami azért nehéz, mert a 320 üres helyre megyei szinten csak 250 házaspárt tudtak alkalmazni. A családi típusú házaknál is tele vannak a helyek, a súlyosan fogyatékos gyermekeket viszont még tudják fogadni a speciális központokban. Az egészséges gyermekek esetében megtörténik, hogy hetekig a kórházban várakoznak, ahol az anyjuk elhagyta, amíg helyet kapnak számukra – tette hozzá az igazgató.
A téma tehát örökzöld, de beszélni róla mindenképpen érdemes.