A magyarellenes provokációk hosszú sorának – MOGYE, marosvásárhelyi katolikus iskola, úzvölgyi katonatemető, székelyzászló-perek, magyar feliratok stb. –, úgy látszik, soha nem lesz vége. Legfrissebb hír, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt két szenátora a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná Romániában június 4-ét. Ez azt is jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanának, és országszerte kitűznék az „ünnepi” nemzeti trikolórt. A két szocdem szenátor, akiknek az agyából kipattant az ötlet – mint Zeusz fejéből Pallasz Athéné –, egy volt külügyminiszter, volt igazságügyi miniszter, illetve a szenátusi frakció vezetője. Az előterjesztők sürgősségi eljárást kérnek a jogszabály elfogadására. A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken a román nemzeti lobogót. Felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – áll a törvénytervezet indoklásában. A kezdeményezők szerint ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magyar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartása pedig – a nemzetközi jog többi szabályának tiszteletben tartásával együtt – magától értetődő feltétele a két ország közti kapcsolatok fejlődésének. A törvénytervezet kezdeményezői mostanában „a trianoni szerződés mibenlétének eltorzított értelmezését népszerűsítő próbálkozásokkal” szembesültek, és elfogadhatatlannak tartják, mert szerintük „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányuló” kísérletről van szó.
Elemzők szerint a kezdeményezés ellenreakció arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Sőt, olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint provokáció, a magyarok hergelése a két kormánypárti honatya tervezete. Köztudott, hogy a magyar parlament döntését a bukaresti külügyminisztérium megalapozatlannak nevezte, mivel Románia szerint Trianon nem okozott „máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat”, és nem jelent tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja”.
Ha ezek mellé tesszük a román védelmi tárca állásfoglalását, amely szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt az úzvölgyi temetőről folytatott magyar–román szakmai megbeszélésről vagy a kormány legutóbbi döntéséről, amellyel kiiktatta a kisebbségek számára kedvező passzusokat a közigazgatási törvénykönyvből, világos, hogy egyelőre szó sem lehet megbékélésről, a kapcsolatok jó irányú fejlődéséről, csak „lépésekről” és „ellenlépé-sekről”.
