Elnökválasztási anziksz

November 6-án elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. A voksoláson a demokrata párti Barack Obama újraválasztásáról, vagy a republikánus jelölt, Mitt Romney elnökké választásáról döntenek.

Fotó: MTI

November 6-án elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. A voksoláson a demokrata párti Barack Obama újraválasztásáról, vagy a republikánus jelölt, Mitt Romney elnökké választásáról döntenek. Alább érdekességeket közlünk az amerikai elnökválasztások történetéből.

Az amerikai elnökválasztást hagyományosan megelőzi az elnökjelöltek nyilvános vitája, amely 1960. szeptember 26-án, a republikánus Richard Nixon és a demokrata John F. Kennedy összecsapásának televíziós közvetítésével lépett be az elnökválasztások históriájába. Az ezt követő három voksolás előtt a tv-vita elmaradt, 1976 óta azonban a választási menetrend szerves része, a jelöltek általában több fordulóban, fordulónként átlagosan 60 millió néző előtt mérkőznek meg egymással. A legkevesebben, mindössze 36,3 millióan a Bill Clinton és Bob Dole között 1996. október 16-án lezajlott vitára voltak kíváncsiak. A legutóbbi, Obama-Romney szópárbajok átlagos nézettséget értek el.

Az Egyesült Államok legelső elnökválasztására 1789-ben, a másodikra három év múlva, 1792-ben került sor. 1789-ben az elektori kollégium George Washingtont választotta meg elnöknek, majd 1792-ben (ezideig egyedülálló módon) az elektorok százszázalékos támogatásával hivatalában megerősítették. Az elnökválasztást azóta négyévenként tartják, az idén ötvenhetedik alkalommal döntenek a Fehér Ház lakójáról.

A legszorosabb választási eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, s a Képviselőház döntött Jefferson javára. Négyszer fordult elő, hogy az elektori szavazatok, illetve a képviselőházi döntés az országos szavazás vesztesének (tehát az abszolút összesítésben kevesebb szavazatot kapó jelöltnek) kedveztek: 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush került így az elnöki székbe. A legnagyobb arányú győzelmet Franklin Delano Roosevelt aratta, aki 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, ellenfele, Alf Landon nyolc megszerzett voksa ellenében.

Az Egyesült Államoknak eddig 43 elnöke volt. A 2008-ban megválasztott, jelenleg hivatalban lévő Barack Obama sorrendben mégis a 44., mert Grover Clevelandet – aki 1885–1889 és 1893–1897 között, egy ciklus kihagyásával töltött ki két elnöki periódust – a történetírásban kétszer, külön sorszám alatt, mint a 22. és 24. amerikai elnököt jegyzik. Mitt Romney megválasztása esetén a 45. elnökként kerülhet fel a listára.

Barack Obama, az első afroamerikai elnök 2009-es hivatalba lépéséig valamennyi amerikai elnök fehér bőrű, egyesült államokbeli születésű férfi volt. Közülük 18 republikánus, 15 demokrata, 4-4 demokrata-republikánus és whig, kettő pedig föderalista párti.

A legidősebb korban Ronald Reagan került az elnöki székbe, ő 69 évig és 349 napig várt a sikerre, a legfiatalabb megválasztott elnöknek, J. F. Kennedynek csupán 43 évet és 236 napot kellett várnia. Nála is fiatalabb volt hivatalba lépésekor Theodore Roosevelt, aki William McKinley meggyilkolása után, alelnökként került a Fehér Házba 42 éves és 322 napos korában.

Kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George Bush és George W. Bush követte. William Henry Harrison unokája, Benjamin Harrison szintén elnök lett, ez a nagyapa-unoka párosítás még követőkre vár. A 14 alelnökből lett elnök közül 5 megválasztás, 8 a hivatalban levő államfő halála, egy pedig az elnök lemondása miatt került a Fehér Házba. Richard Nixon volt az egyedüli amerikai elnök, aki lemondott (1974), a helyére lépő Gerald Ford pedig az egyedüli, aki az elnöki és az alelnöki széket is elődje lemondása miatt nyerte el. (Nixon megválasztott alelnöke, Spiro Agnew ugyanis 1973-ban távozott posztjáról, miután fény derült arra, hogy marylandi kormányzó korában százezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el.) Egyszer történt meg az is, hogy az alelnök legyőzte a hivatalban lévő elnököt (1800-ban Thomas Jefferson John Adamst).

Az elnökök közül 33 halt meg természetes halállal. Nyolcan haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet – Abraham Lincoln, James Garfield, William McKinley és John F. Kennedy – meggyilkoltak. Legtovább – 93 évet és 165 napot – a 2006-ban elhunyt Gerald Ford élt, legfiatalabban – 46 évesen és 177 naposan – J. F. Kennedy halt meg. Három elnök hunyt el az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én, közülük kettő (John Adams és Thomas Jefferson) ugyanazon a napon, 1826-ban.

Jelenleg négy exelnök él: Jimmy Carter és az idősebb George Bush 88 évesek, Bill Clinton és George W. Bush pedig 66 évesek. A hivatalban levő Barack Obama 51 éves. Az öt elnök közül kettő, Carter és Obama Nobel-békedíjasok, Cartert 2002-ben, jóval hivatali ideje letelte után, míg Obamát 2009-ben, beiktatása évében tüntették ki.

Választási rendszer az Egyesült Államokban

Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében az Egyesült Államokban minden negyedik év (szökőév) novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 6.

E napon nemcsak az elnököt és a vele együtt induló alelnököt választják meg, hanem újraválasztják az egész, 435 tagú képviselőházat két évre, és a 100 tagú szenátus egyharmadát. E napon több államban is kormányzót választanak – a helyi alkotmány rendelkezései szerint – 2 vagy 4 évre, továbbá ezernyi állami, járási és városi tisztségviselőt.

Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített Alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újjá.

Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben az elnök- és alelnökjelöltekre szavaznak (popular vote), de csak az ún. elektorokat, azaz államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokat választják meg. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe.

Az Alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A Szenátusból és a Képviselőházból álló Kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros (District of Columbia) ugyanannyi elektorral, mint a legkisebb szövetségi állam. Az elektori kollégium tagjainak államonkénti megoszlását így a képviselőházi helyek megoszlása határozza meg, hiszen a Szenátusba minden állam egységesen két főt küld, a képviselőházi helyek számát viszont a tízévenként tartott népszámlálás alapján, a lélekszámmal arányosan állapítják meg.

Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház (ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van), az alelnökről pedig a szenátus dönt. Az elektorok államonként szavaznak, mégpedig az általános gyakorlat szerint – erre a szövetségi államok felében törvény nem kötelezi őket – az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre. Előfordulhat olyan eset is, hogy bár valamelyik jelölt országosan több szavazatot szerez, mint ellenfele, mégsem ő lesz az elnök, mert nem jut elég elektori szavazathoz. Az egyedüli kikötés az elektori szavazásnál az, hogy a két jelölt közül, akire mint elnökre és alelnökre szavaznak, csak az egyik lehet ugyanannak az államnak a lakosa, mint az elektor, ellenkező esetben csak az egyikükre adhatják le voksukat.

Az egyes szövetségi államok fővárosaiban ugyanazon a napon (egy 1934-es törvény szerint december második szerdáját követő hétfőn) összeülő elektorok szavazatait (electoral vote) ajánlott postaküldeményként megküldik a Szenátus elnökének, aki a borítékokat a kongresszus két házának együttes ülésén, a következő év január 6-án nyitja fel, és a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti az elnökválasztás hivatalos végeredményét. Az új elnök január 20-án, az ünnepélyes eskütételt követően lép hivatalba, az új Kongresszus január 3-án ül össze.