Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-07-17 13:09:15
Azok a családok értik meg igazán, mit jelent az otthoni idős- és beteggondozás, akik már szembesültek vele, s akiknek volt már magát ellátni nem tudó hozzátartozójuk. Vannak olyan esetek, amikor jogi problémák is bonyolítják a helyzetet, mint például a megkötött eltartási szerződés be nem tartása. Panaszosunk Kibédről keresett fel, akinek nyolcvan év fölötti édesanyja élethossziglani haszonélvezettel eltartási szerződést kötött lányával, melynek értelmében háza 20/32 részét az eltartóra hagyományozza. Az idős asszony azonban elégedetlen az ellátással, amiben a lánya részesíti.
Mire jogosult az eltartott?
Az eltartott idős nő fia révén arra kérte a szerkesztőséget, hogy az általa megkötött eltartási szerződés „jogi értelmét határozza meg”, mert a benne foglalt egyezmény nem elég érthető az érintett felek némelyikének. A szerződés nem szögezi le, hogy az eltartó milyen időközönként kell az eltartott házánál tartózkodjon, ha az eltartott személy már nem képes önellátásra, mire köteles az eltartó, a mosás, a főzés, a tűzgyújtás kinek a feladata? Ha az eltartott nincs megelégedve, mert az eltartó nem, vagy csak részben teljesíti a szerződésben foglaltakat, ki bonthatja fel a szerződést az eltartotton kívül, fia, lánya, rokona? Ha már aláírta ezt a szerződést, a saját kiszolgáltatottságát írta alá, vagy van-e joga a változtatáshoz?
Levélíró panaszosunk azt a kérdést is felteszi, hogy kit idézhetnek be tanúnak ilyen esetben, bárki jelentkezhet, olyan is, akit az ügyvéd előzetesen betanít az ügyfél kérésére? Mennyire számít hitelesnek egy-egy ilyen tanúvallomás? Ha a bíró kihallgatott olyan tanúkat, akik nem voltak hitelesek, s e nyilatkozatok alapján döntött, hogyan lehet helyreigazítani a dolgokat?
A vádakat bizonyítani kell
A felsorolt kérdéseket Moldován-Horváth István ügyvédnek tettük fel, aki a következőt válaszolta: – Az eltartási szerződés 2001-ben az akkori jogszabályoknak megfelelően köttetett meg. A 2011-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv pontosan szabályozza, hogy milyen kikötések kell szerepeljenek az eltartási szerződésben. Van, aki kéri, hogy tételesen tüntessék fel, írják bele, hogy az eltartónak mit kell biztosítania – élelmiszert, teljes ellátást, ápolást, közköltségek fizetését, gyógyszereket stb. –, s ilyen esetben pontosan lehet tudni, hogy az eltartott mit várhat el, az eltartónak melyek a kötelezettségei. A szóban forgó eltartási szerződésben ilyesmi tételesen nem szerepel. A hamis tanúzással kapcsolatban el kell mondani, hogy ez bűncselekmény, s így bűnügyi eljárás indítható. Természetesen a hamis tanúzást bizonyítani kell. Továbbá bizonyítani kell azt is, hogy az idős személyt nem megfelelően gondozták, ápolták. Ha ez bizonyítást nyert, akkor a szerződés felbontható, következésképpen a tulajdonjog visszanyerhető. Az olvasó által feltett kérdésre, hogy ki perelhet, válaszom, hogy csak az, aki a szerződést aláírta, ez esetben a mama. Halála után pedig azok, akik bizonyítani tudják, hogy a szerződésben eltartottként szereplő idős személyt nem gondozták megfelelően. Sajnos, nagyon gyakori az ilyen eset, amikor az eltartott elégedetlen. Ilyen esetben kérik a szerződés felbontását. Azonban az állításokat minden esetben a bíróságon bizonyítani kell – mondta Moldován-Horváth István.
A szerződés felbontására tehát a jogi út járható, csak hosszadalmas, költséges és kimerítő, az eseteket ismerők általában időhiányra hivatkozva elzárkóznak a tanúskodástól. Ezért jó, ha nagyon körültekintően, pontosan előre leszögezik, kinek mi a kötelezettsége.